„Vándorhangya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 64. sor: | 64. sor: | ||
Táplálékszerző utakra seregestül jár. A hangyák rendszerint az avar felszínén vonulnak, ami lehetővé teszi, hogy a kisebb állatok elbújjanak az avarban, ezért csak a vigyázatlan rovarok és pókok lesznek a hangyák zsákmányai. Emellett vannak fajok, amelyek más stratégiát választanak: kémiai fegyverek, vagy ivarérés kisebb termettel. Mivel a nagyobb Eciton burchellii hangyák több táplálékot igényelnek, mint a kisebb kolóniák, csak akkor tudják ellátni a családot, ha az úton elég sok a biomassza. Ha a táplálék mennyisége lecsökkent, akkor szedik a sátorfájukat, és új telephely után néznek.<ref>{{cite journal|last=Kaspari|first=Michael|author2=Powell, Scott |author3=Lattke, John |author4= O'Donnell, Sean |title=Predation and patchiness in the tropical litter: do swarm-raiding army ants skim the cream or drain the bottle?|journal=Journal of Animal Ecology|date=2011|volume=80|issue=4|pages=818–823|doi=10.1111/j.1365-2656.2011.01826.x}}</ref> |
Táplálékszerző utakra seregestül jár. A hangyák rendszerint az avar felszínén vonulnak, ami lehetővé teszi, hogy a kisebb állatok elbújjanak az avarban, ezért csak a vigyázatlan rovarok és pókok lesznek a hangyák zsákmányai. Emellett vannak fajok, amelyek más stratégiát választanak: kémiai fegyverek, vagy ivarérés kisebb termettel. Mivel a nagyobb Eciton burchellii hangyák több táplálékot igényelnek, mint a kisebb kolóniák, csak akkor tudják ellátni a családot, ha az úton elég sok a biomassza. Ha a táplálék mennyisége lecsökkent, akkor szedik a sátorfájukat, és új telephely után néznek.<ref>{{cite journal|last=Kaspari|first=Michael|author2=Powell, Scott |author3=Lattke, John |author4= O'Donnell, Sean |title=Predation and patchiness in the tropical litter: do swarm-raiding army ants skim the cream or drain the bottle?|journal=Journal of Animal Ecology|date=2011|volume=80|issue=4|pages=818–823|doi=10.1111/j.1365-2656.2011.01826.x}}</ref> |
||
A vándorhangya életében húsz napos nyugalmi és tizenöt napos vándor fázisok váltják egymást. Nyugalmi szakaszban a család minden második nap megy vadászni. Miután a peték és a bábok kikeltek, megkezdődik a vándor szakasz, amikor naponta járnak zsákmány után. Vadászni rendszerint a család harmada megy, akár 200 ezer egyed. A portya szélessége 20 méter, hossza 200 méter, és nem tér vissza ugyanoda. Azokat a helyeket is kerülik, ahol egy másik család járt, hiszen valószínű, hogy az már ki van fosztva, nincs elég táplálék. |
A vándorhangya életében húsz napos nyugalmi és tizenöt napos vándor fázisok váltják egymást. Nyugalmi szakaszban a család minden második nap megy vadászni. Miután a peték és a bábok kikeltek, megkezdődik a vándor szakasz, amikor naponta járnak zsákmány után.<ref name="C. W. Rettenmeyer">{{cite journal|last=Rettenmeyer|first=C. W.|author2=Rettenmeyer, M. E. |author3=Joseph, J. |author4= Berghoff, S. M. |date=2010|title=The largest animal association centered on one species: the army ant ''Eciton burchellii'' and its more than 300 associates|journal=Insectes Sociaux|volume=58|issue=3|pages=281–292|doi=10.1007/s00040-010-0128-8}}</ref> Vadászni rendszerint a család harmada megy, akár 200 ezer egyed. A portya szélessége 20 méter, hossza 200 méter,<ref name=Gadau>{{cite book|author1=Jürgen Gadau|author2=Jennifer Fewell|author3=Edward O. Wilson|title=Organization of Insect Societies: From Genome to Sociocomplexity|url=https://books.google.com/books?id=_79XeC-xvCcC&pg=PA442|year=2009|publisher=Harvard University Press|isbn=978-0-674-03125-8|pages=442}}</ref> és nem tér vissza ugyanoda. Azokat a helyeket is kerülik, ahol egy másik család járt, hiszen valószínű, hogy az már ki van fosztva, nincs elég táplálék.<ref>{{cite journal|last=Willson|first=S. K.|author2=Sharp, R. |author3=Ramler, I. P. |author4= Sen, A. |date=2011|title=Spatial movement optimization in Amazonian ''Eciton burchellii'' army ants|journal=Insectes Sociaux|volume=58|issue=3|pages=325–334|doi=10.1007/s00040-011-0171-0}}</ref> A családok egymást is elkerülik, így nem kerül sor harcra. A portya belsejében haladó hangyák azt a táplálékot szállítják haza, amit a portya szélén vadásztak le. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2016. november 26., 22:27-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Dolgozó egy gyűjteményből
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Eciton burchellii Westwood, 1842 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vándorhangya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorhangya témájú médiaállományokat és Vándorhangya témájú kategóriát. |
A vándorhangya (Eciton burchellii) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjába tartozó faj.
Az eredeti publikáció az Eciton burchellii nevet adta a fajnak. A második i-t azonban később a 19. században eltörölték. Az újabb rendszertanok visszatértek az eredeti névalakhoz,[1] mivel a szabályok szerint a régebbi alakhoz kell ragaszkodni. Az Eciton burchelli alakot hibásnak tekintik.[2]
Előfordulása
A vándorhangya Mexikó déli részétől délre a dél-amerikai trópusokig megtalálható.[3] Egészen északon is előfordulnak, például a Mississippi völgyében. Az Óvilág trópusain és szubtrópusain is élnek populációi. Kerüli a közvetlen napfényt és a nagyobb magaslatokat.
Alfajai
- Eciton burchellii burchellii
- Eciton burchellii cupiens
- Eciton burchellii foreli
- Eciton burchellii parvispinum
- Eciton burchellii urichi
Megjelenése
A vándorhangya hossza legfeljebb 2,5 centiméter lehet. Színezete a sötétbarnától a feketéig terjed. Szárnya csak a hímnek van. Az egy kaszthoz tartozó hangyák mérete és külseje a bolyban betöltött szerepüktől függ. A katonák kétszer akkorák, mint a dolgozók és a szárnyas hímek, fejük színe halványabb, rágójuk nagyobb. A katonáknak nagy, hegyes, befelé forduló, sarló alakú rágójuk és halált okozó fullánkjuk van, amellyel legyőzik a zsákmányállatokat vagy a támadókat[4] lábuk és megnyúlt testük pókszerű megjelenést kölcsönöz nekik. Színük az aranybarnától a sötétbarnáig terjed. Amikor a raj erdőn vonul át, a katonák a csapat szélén maradnak, és védik a menetet. A dolgozók kisebbek, mint a katonák, és ők teszik ki a raj legnagyobb részét. Egy bolyban a dolgozóknak legalább négy kasztjuk van, amelyek különböznek méretükben. A dolgozóknak is fejlett a fullánkjuk, csípőjük kétszeresen tagolt, és speciális tarsalis horgaik vannak, ezekkel kapaszkodnak össze. Ők szállítják a táplálékot a boly számára. Testükkel gömbszerű alakzattá összekapaszkodva a dolgozók képezik a „fészket”, és ők szolgálják ki a királynőt. A királynő teste a sok petétől hatalmasra nő.
Életmódja
A vándorhangya egy bolya egy családot alkot, egy királynővel. A felnőtt egyedek száma 100 ezer és 600 ezer közötti.[5] A család többségét a legalább négy kasztot alkotó dolgozók adják. A királynő a nászrepülés alatt 10-20 hímmel párzik; ennyi részcsalád van a bolyban, ahol az apa és az anya is egyezik.[6] Ha a család túl nagyra nő, akkor új királynőt nevelnek, majd ha az felnőtt, az öreg királynő a dolgozók körülbelül felével elhagyja a bolyt, és új államot alapít.[7]
E hangya faj nomád életmódot folytat. Minden állat, amelyet a vándorrajok le tudnak győzni, táplálékul szolgál. De étlapjuk elsősorban rovarokból és pókokból áll.
A királynő legfeljebb 120 000 petét rak naponta, a nyugalmi szakaszban (ekkor nem vándorolnak). A lárvaállapot 23-33 napig tart. Bebábozódás után 10-15 napra rá bújnak elő az új katonák és dolgozók.
A kaszt meghatározása az étkezés mellett más körülményeken is múlik, de genetikai háttere is van annak, hogy melyik apától származó utódok inkább melyik kasztba kerülnek. Jaffé és társai öt család részcsaládjait vizsgálták, és mindegyiknél szignifikánsan eltért a kasztok aránya az átlagostól. Ez számos más hangyafajnál is megfigyelhető, ahol a királynő több hímmel párzik, vagy ahol több királynő van.[6]
Táplálékszerző utakra seregestül jár. A hangyák rendszerint az avar felszínén vonulnak, ami lehetővé teszi, hogy a kisebb állatok elbújjanak az avarban, ezért csak a vigyázatlan rovarok és pókok lesznek a hangyák zsákmányai. Emellett vannak fajok, amelyek más stratégiát választanak: kémiai fegyverek, vagy ivarérés kisebb termettel. Mivel a nagyobb Eciton burchellii hangyák több táplálékot igényelnek, mint a kisebb kolóniák, csak akkor tudják ellátni a családot, ha az úton elég sok a biomassza. Ha a táplálék mennyisége lecsökkent, akkor szedik a sátorfájukat, és új telephely után néznek.[8]
A vándorhangya életében húsz napos nyugalmi és tizenöt napos vándor fázisok váltják egymást. Nyugalmi szakaszban a család minden második nap megy vadászni. Miután a peték és a bábok kikeltek, megkezdődik a vándor szakasz, amikor naponta járnak zsákmány után.[9] Vadászni rendszerint a család harmada megy, akár 200 ezer egyed. A portya szélessége 20 méter, hossza 200 méter,[10] és nem tér vissza ugyanoda. Azokat a helyeket is kerülik, ahol egy másik család járt, hiszen valószínű, hogy az már ki van fosztva, nincs elég táplálék.[11] A családok egymást is elkerülik, így nem kerül sor harcra. A portya belsejében haladó hangyák azt a táplálékot szállítják haza, amit a portya szélén vadásztak le.
Jegyzetek
- ↑ Longino, John T.: Formicidae: Eciton parvispinum'. The Evergreen State College, 2005. július 16. (Hozzáférés: 2007. február 10.)
- ↑ Agosti, D., and N. F. Johnson. Editors. 2005. Antbase. World Wide Web electronic publication. antbase.org, version (05/2005). Hymenoptera Name Server – Results for the species Eciton Burchelli Antbase Accessed February 2007
- ↑ A World of Insects: The Harvard University Press Reader. Harvard University Press, 131–. o. (2012. április 16.). ISBN 978-0-674-04619-1
- ↑ Encyclopedia of Insects. Academic Press (2009. július 22.). ISBN 978-0-08-092090-0
- ↑ Army ants. A study in social organization. San Francisco: W. H. Freeman & Co., (1971. május 17.)
- ↑ a b Jaffé, Rodolfo (2007. május 17.). „Worker caste determination in the army ant Eciton burchellii”. Biology Letters 3 (5), 513–516. o. DOI:10.1098/rsbl.2007.0257.
- ↑ West, Nicholas B. Davies, John R. Krebs, Stuart A.. An introduction to behavioural ecology, 4th, Oxford: Wiley-Blackwell. ISBN 978-1-4051-1416-5
- ↑ Kaspari, Michael (2011. május 17.). „Predation and patchiness in the tropical litter: do swarm-raiding army ants skim the cream or drain the bottle?”. Journal of Animal Ecology 80 (4), 818–823. o. DOI:10.1111/j.1365-2656.2011.01826.x.
- ↑ Rettenmeyer, C. W. (2010. május 17.). „The largest animal association centered on one species: the army ant Eciton burchellii and its more than 300 associates”. Insectes Sociaux 58 (3), 281–292. o. DOI:10.1007/s00040-010-0128-8.
- ↑ Organization of Insect Societies: From Genome to Sociocomplexity. Harvard University Press, 442. o. (2009). ISBN 978-0-674-03125-8
- ↑ Willson, S. K. (2011. május 17.). „Spatial movement optimization in Amazonian Eciton burchellii army ants”. Insectes Sociaux 58 (3), 325–334. o. DOI:10.1007/s00040-011-0171-0.
Forrás
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6