„Reumatoid artritisz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
91. sor: 91. sor:
=== Vese ===
=== Vese ===


A tartós gyulladás a szervezetben ritkán szisztémás AA amiloidózist okozhat, mivel a gyulladásos [[citokin]]ek hatására fokozódik az akut fázis reakció során a májsejtekben keletkező szérum amiloid A [[fehérje|protein]] (SAA) termelése, mely ezt követően különböző szervekben, többek között a [[vese|vesékben]] is lerakódhat.<ref name="pmid25378951">{{cite journal |author=Real de Asúa D, Costa R, Galván JM, Filigheddu MT, Trujillo D, Cadiñanos J. |title=Systemic AA amyloidosis: epidemiology, diagnosis, and management.|journal=Clin Epidemiol. |volume=6 |issue= |pages=368-77 |year=2014 |month=October |language=angol |pmid=25378951 |doi=10.2147/CLEP.S39981}}</ref> A renális AA amiloidózis súlyos, de szerencsére ritka komplikáció.<ref name="pmid11477289">{{cite journal |author=Chevrel G, Jenvrin C, McGregor B, Miossec P. |title=Renal type AA amyloidosis associated with rheumatoid arthritis: a cohort study showing improved survival on treatment with pulse cyclophosphamide.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=40 |issue=7 |pages=821-5 |year=2001 |month=July |language=angol |pmid=11477289 |doi=10.1093/rheumatology/40.7.821}}</ref> A betegség ritkán más módon is érintheti a veséket (pl. ''mesangialis glomerulonephritis, membranosus glomerulopathia''),<ref name="pmid8672034">{{cite journal |author=Irie F, Kobayashi M, Hirayama K, Nagase S, Iitsuka T, Yamaguchi N, Koyama A. |title=Rheumatoid arthritis associated with membranous nephropathy and IgA nephritis with necrotizing lesions.|journal=Nephrol Dial Transplant. |volume=11 |issue=7 |pages=1338-41 |year=1996 |month=July |language=angol |pmid=8672034}}</ref><ref name="pmid9402863">{{cite journal |author=Korpela M, Mustonen J, Teppo AM, Helin H, Pasternack A. |title=Mesangial glomerulonephritis as an extra-articular manifestation of rheumatoid arthritis.|journal=Br J Rheumatol. |volume=36 |issue=11 |pages=1189-95 |year=1997 |month=November |language=angol |pmid=9402863}}</ref> azonban az esetek többségében a vesekárosodást a betegség kezelésében használt gyógyszerek váltják ki (pl. [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID]]-ok, [[ciclosporin|ciklosporin]], [[penicillamin]], [[arany]]-sók).<ref name="pmid24952962">{{cite journal |author=Mittal T, Rathi M. |title=Rheumatological diseases and kidneys: a nephrologist's perspective.|journal=Int J Rheum Dis. |volume= |issue= |pages= |year=2014 |month=June |language=angol |pmid=24952962 |doi=10.1111/1756-185X.12424}}</ref>
A tartós gyulladás a szervezetben ritkán szisztémás AA amiloidózist okozhat, mivel a gyulladásos [[citokin]]ek hatására fokozódik az akut fázis reakció során a májsejtekben keletkező szérum amiloid A [[fehérje|protein]] (SAA) termelése, mely ezt követően különböző szervekben, többek között a [[vese|vesékben]] is lerakódhat.<ref name="pmid25378951">{{cite journal |author=Real de Asúa D, Costa R, Galván JM, Filigheddu MT, Trujillo D, Cadiñanos J. |title=Systemic AA amyloidosis: epidemiology, diagnosis, and management.|journal=Clin Epidemiol. |volume=6 |issue= |pages=368-77 |year=2014 |month=October |language=angol |pmid=25378951 |doi=10.2147/CLEP.S39981}}</ref> A renális AA amiloidózis súlyos, de szerencsére ritka komplikáció.<ref name="pmid11477289">{{cite journal |author=Chevrel G, Jenvrin C, McGregor B, Miossec P. |title=Renal type AA amyloidosis associated with rheumatoid arthritis: a cohort study showing improved survival on treatment with pulse cyclophosphamide.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=40 |issue=7 |pages=821-5 |year=2001 |month=July |language=angol |pmid=11477289 |doi=10.1093/rheumatology/40.7.821}}</ref> A betegség ritkán más módon is érintheti a veséket (pl. ''mesangialis glomerulonephritis, membranosus glomerulopathia''),<ref name="pmid8672034">{{cite journal |author=Irie F, Kobayashi M, Hirayama K, Nagase S, Iitsuka T, Yamaguchi N, Koyama A. |title=Rheumatoid arthritis associated with membranous nephropathy and IgA nephritis with necrotizing lesions.|journal=Nephrol Dial Transplant. |volume=11 |issue=7 |pages=1338-41 |year=1996 |month=July |language=angol |pmid=8672034}}</ref><ref name="pmid9402863">{{cite journal |author=Korpela M, Mustonen J, Teppo AM, Helin H, Pasternack A. |title=Mesangial glomerulonephritis as an extra-articular manifestation of rheumatoid arthritis.|journal=Br J Rheumatol. |volume=36 |issue=11 |pages=1189-95 |year=1997 |month=November |language=angol |pmid=9402863}}</ref> azonban az esetek többségében a vesekárosodást a betegség kezelésében használt gyógyszerek váltják ki (pl. [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID]]-ok, [[ciklosporin]], [[penicillamin]], [[arany]]-sók).<ref name="pmid24952962">{{cite journal |author=Mittal T, Rathi M. |title=Rheumatological diseases and kidneys: a nephrologist's perspective.|journal=Int J Rheum Dis. |volume= |issue= |pages= |year=2014 |month=June |language=angol |pmid=24952962 |doi=10.1111/1756-185X.12424}}</ref>


== Okai ==
== Okai ==
145. sor: 145. sor:
A röntgen mellett végezhetnek [[ultrahang]] vagy [[Mágnesesrezonancia-képalkotás|MRI]] vizsgálatot is az ízületekről.<ref name="pmid24528527">{{cite journal |author=Sakellariou G, Montecucco C. |title=Ultrasonography in rheumatoid arthritis.|journal=Clin Exp Rheumatol. |volume=32 |issue=1 Suppl 80 |pages=s20-5 |year=2014 |month=January-February |language=angol |pmid=24528527 |doi=10.1136/ard.62.7.597}}</ref><ref name="pmid24528508">{{cite journal |author=Tan YK, Ostergaard M, Bird P, Conaghan PG. |title=Ultrasound versus high field magnetic resonance imaging in rheumatoid arthritis.|journal=Clin Exp Rheumatol. |volume=32 |issue=1 Suppl 80 |pages=s99-105 |year=2014 |month=January-February |language=angol |pmid=24528508 |doi=10.1136/ard.62.7.597}}</ref> A nagy-frekvenciás transzducerek megjelenésével (10-18 [[Hertz|MHz]]) az ultrahangkészülékek képesek kisebb, finomabb struktúrákat is megjeleníteni, így alkalmasak a kis ízületi gyulladások vizsgálatára. Az ultrahang alkalmazható a korai betegség diagnosztikájában, mivel kimutathatja az ízületi tok megvastagodását, fokozott erezettségét, az ízületi üregben felhalmozódó folyadékot, vagy a porc károsodását, ugyanakkor az általa jellemezhető eltérések nem specifikusak RA-ra, más betegségekben is előfordulhatnak. Összességében az ultrahang tovább növeli a diagnózis pontosságát és alkalmas lehet a beteg követésére is.<ref name="pmid25270355">{{cite journal |author=Rezaei H, Torp-Pedersen S, Af Klint E, ''et al.'' |title=Diagnostic utility of musculoskeletal ultrasound in patients with suspected arthritis - a probabilistic approach.|journal=Arthritis Res Ther. |volume=16 |issue=5 |pages=448 |year=2014 |month=October |language=angol |pmid=25270355}}</ref>
A röntgen mellett végezhetnek [[ultrahang]] vagy [[Mágnesesrezonancia-képalkotás|MRI]] vizsgálatot is az ízületekről.<ref name="pmid24528527">{{cite journal |author=Sakellariou G, Montecucco C. |title=Ultrasonography in rheumatoid arthritis.|journal=Clin Exp Rheumatol. |volume=32 |issue=1 Suppl 80 |pages=s20-5 |year=2014 |month=January-February |language=angol |pmid=24528527 |doi=10.1136/ard.62.7.597}}</ref><ref name="pmid24528508">{{cite journal |author=Tan YK, Ostergaard M, Bird P, Conaghan PG. |title=Ultrasound versus high field magnetic resonance imaging in rheumatoid arthritis.|journal=Clin Exp Rheumatol. |volume=32 |issue=1 Suppl 80 |pages=s99-105 |year=2014 |month=January-February |language=angol |pmid=24528508 |doi=10.1136/ard.62.7.597}}</ref> A nagy-frekvenciás transzducerek megjelenésével (10-18 [[Hertz|MHz]]) az ultrahangkészülékek képesek kisebb, finomabb struktúrákat is megjeleníteni, így alkalmasak a kis ízületi gyulladások vizsgálatára. Az ultrahang alkalmazható a korai betegség diagnosztikájában, mivel kimutathatja az ízületi tok megvastagodását, fokozott erezettségét, az ízületi üregben felhalmozódó folyadékot, vagy a porc károsodását, ugyanakkor az általa jellemezhető eltérések nem specifikusak RA-ra, más betegségekben is előfordulhatnak. Összességében az ultrahang tovább növeli a diagnózis pontosságát és alkalmas lehet a beteg követésére is.<ref name="pmid25270355">{{cite journal |author=Rezaei H, Torp-Pedersen S, Af Klint E, ''et al.'' |title=Diagnostic utility of musculoskeletal ultrasound in patients with suspected arthritis - a probabilistic approach.|journal=Arthritis Res Ther. |volume=16 |issue=5 |pages=448 |year=2014 |month=October |language=angol |pmid=25270355}}</ref>


== Progresszió és aktivitás mérése ==
=== Progresszió és aktivitás mérése ===


A betegség aktivitását és progresszióját többféleképpen is vizsgálhatják. Az egyik leggyakrabban alkalmazott pontrendszer az ún. DAS28 ([[angol nyelv|angolul]]: disease activity score 28).<ref name="pmid7818570">{{cite journal |author=Prevoo ML, van 't Hof MA, Kuper HH, van Leeuwen MA, van de Putte LB, van Riel PL.|title=Modified disease activity scores that include twenty-eight-joint counts. Development and validation in a prospective longitudinal study of patients with rheumatoid arthritis.|journal=Arthritis Rheum. |volume=38 |issue=1 |pages=44-8 |year=1995 |month=January |language=angol |pmid=7818570}}</ref> E során klinikailag összesen 28 ízületet vizsgálnak és pontoznak, szimmetrikusan, mindkét végtagon vizsgálják a PIP (10 db) és az MCP (10 db) ízületeket, a csuklót (2 db), a [[könyök]]öt (2 db), a vállakat (2 db) és a térdeket (2 db). Minden említett ízület esetén külön pontozzák az ízületi érzékenységet (TEN28) és duzzanatot (SW28). Emellett az értékeléshez szükséges még a vörösvérsejt süllyedés (We) meghatározása is, illetve a betegnek egy 100-as skálán (SA) értékelnie kell az elmúlt 7 napot, ahol a 0 "az egyáltalán nem aktív" betegséget, a 100 pedig a "maximálisan aktív" betegséget jelenti. Ezek segítségével az alábbi képlet alapján számítható ki a DAS28 pontszám:<ref name="pmid7818570"></ref>
A betegség aktivitását és progresszióját többféleképpen is vizsgálhatják. Az egyik leggyakrabban alkalmazott pontrendszer az ún. DAS28 ([[angol nyelv|angolul]]: disease activity score 28).<ref name="pmid7818570">{{cite journal |author=Prevoo ML, van 't Hof MA, Kuper HH, van Leeuwen MA, van de Putte LB, van Riel PL.|title=Modified disease activity scores that include twenty-eight-joint counts. Development and validation in a prospective longitudinal study of patients with rheumatoid arthritis.|journal=Arthritis Rheum. |volume=38 |issue=1 |pages=44-8 |year=1995 |month=January |language=angol |pmid=7818570}}</ref> E során klinikailag összesen 28 ízületet vizsgálnak és pontoznak, szimmetrikusan, mindkét végtagon vizsgálják a PIP (10 db) és az MCP (10 db) ízületeket, a csuklót (2 db), a [[könyök]]öt (2 db), a vállakat (2 db) és a térdeket (2 db). Minden említett ízület esetén külön pontozzák az ízületi érzékenységet (TEN28) és duzzanatot (SW28). Emellett az értékeléshez szükséges még a vörösvérsejt süllyedés (We) meghatározása is, illetve a betegnek egy 100-as skálán (SA) értékelnie kell az elmúlt 7 napot, ahol a 0 "az egyáltalán nem aktív" betegséget, a 100 pedig a "maximálisan aktív" betegséget jelenti. Ezek segítségével az alábbi képlet alapján számítható ki a DAS28 pontszám:<ref name="pmid7818570"></ref>
165. sor: 165. sor:
| > 5,1 || Nagyon aktív || Közepes javulás || Nincs javulás || Nincs javulás
| > 5,1 || Nagyon aktív || Közepes javulás || Nincs javulás || Nincs javulás
|}
|}

A kezelés hatékonyságának, az elért remisszió mértékének a megítélésére egyéb pontrendszerek is használatosak (pl. SDAI, CDAI).<ref name="pmid23374997">{{cite journal |author=Yazici Y, Simsek I.|title=Tools for monitoring remission in rheumatoid arthritis: any will do, let's just pick one and start measuring.|journal=Arthritis Res Ther. |volume=15 |issue=1 |pages=104 |year=2013 |month=January |language=angol |pmid=23374997 |doi=10.1186/ar4139}}</ref>

== Kezelés ==

A reumatoid artritisz, mint az [[autoimmun betegség]]ek általában, gyógyíthatatlan, azonban a kezelésekkel a betegség tünetei enyhíthetők vagy akár megszüntethetők, melyhez azonban a kezelést a betegség jelentkezését követően minél előbb meg kell kezdeni, mert a később kialakuló elváltozások, deformitások már nem visszafordíthatók.<ref name="pmid24161836">{{cite journal |author=Smolen JS, Landewé R, Breedveld FC, ''et al.''|title=EULAR recommendations for the management of rheumatoid arthritis with synthetic and biological disease-modifying antirheumatic drugs: 2013 update.|journal=Ann Rheum Dis. |volume=73 |issue=3 |pages=492-509 |year=2014 |month=March |language=angol |pmid=24161836 |doi=10.1136/annrheumdis-2013-204573}}</ref>


== Források ==
== Források ==

A lap 2015. január 11., 16:13-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Reumatoid artritisz
A kéz ízületein jelentkező és azokat deformáló reumatoid artritisz.
A kéz ízületein jelentkező és azokat deformáló reumatoid artritisz.
'SzinonimákReumás ízületi gyulladás, krónikus sokízületi gyulladás
LatinulPolyarthritis chronica progressiva
AngolulRheumatoid arthritis
Osztályozás
BNO-10M05.-M06.
BNO-9714
'...
Főbb tünetekchronic secondary musculoskeletal pain
Adatbázisok
OMIM180300
DiseasesDB11506
MedlinePlus000431
MeSH IDD001172
A Wikimédia Commons tartalmaz Reumatoid artritisz témájú médiaállományokat.

A reumatoid artritisz (RA, angolul: rheumatoid arthritis) egy szisztémás autoimmun kórkép, melyre elsősorban az ízületek gyulladásos elváltozásai jellemzőek, azonban más szerveket is érinthet.[1] Kialakulásának oka nem teljesen ismert, a veleszületett genetikai hajlam mellett környezeti hatások (dohányzás, egyes vírusfertőzések) is szerepet játszanak a kialakulásában. Mindazonáltal a genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékát a genetikai faktorok teszik ki.[1][2]
A betegség során az érintett ízület tokjában gyulladásos reakció alakul ki, az ízületi üregben folyadék halmozódik fel, majd heges kötőszövet, ún. pannus tölti ki az ízületi üreget, mely az ízület mozgásának maradandó korlátozásával jár. A folyamattal egy időben az ízületet alkotó csontok és azok porcfelszínei is károsodnak. A betegség az ízületek mellett érintheti a tüdőt, a szívet borító savós hártyát, a mellhártyát, a szemet és a bőrt is, azok gyulladását okozva. A betegség diagnózisát a klinikai tünetek mellett a betegségre jellemző laboreltérések (pl. autoantitestek jelenléte a vérben) és az ízületekről készült képalkotó vizsgálatok (pl. röntgen) szolgáltatják.
A betegség kezelésének célja a gyulladásos folyamatok megszüntetése, ezáltal a későbbi szövődmények és mozgáskorlátozottság megelőzése. A nem-gyógyszeres kezelés magába foglalja a fizikoterápiát, gyógyászati segédeszközök használatát, életmódbeli változtatásokat. Jótékony hatásuk mellett ezek nem akadályozzák meg a gyulladásos reakciókat és az ízületek károsodását, melynek megelőzésére gyógyszeres kezelésre van szükség. A reumatoid artritisz kezelésére sokféle gyógyszert alkalmaznak, így az akut tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentő gyógyszereket, köztük szteroidokat használnak. Hosszútávú kezelésként az ún. betegséglefolyást módosító reumaellenes szereket (angolul: Disease-modifying antirheumatic drugs, DMARD) használnak, melyek lassítják a betegség progresszióját.[3] A betegség kezelésében célzott biológiai terápiát is alkalmaznak, mely elsősorban a gyulladásos folyamatokat mediáló citokin, a TNFα ellen termeltetett monoklonális antitestek használatát jelenti, de más célmolekulákat blokkoló szerek is használatosak.[4]

Epidemiológia

A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb. 0,5-1 százalékát érinti.[5][6] Elsősorban a fejlett nyugati világ betegsége, Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb.[7] Európán belül északról délre haladva csökken a prevalenciája, míg Finnországban például a nőknek 1, a férfiaknak 0,6 százalékát érinti, Franciaországban ez 0,86 és 0,32, Olaszországban pedig már csak 0,51 és 0,13 százalék.[8] Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a déli népcsoportokban kimutathatóan ritkább a betegség valószínűségét növelő HLA-DR4 gén előfordulása.[8] Éves incidenciája a fejlett világban 5-50/100.000 fő között változik, az életkor előrehaladtával növekszik, átlagosan 40-50 év között jelentkezik.[9][10] Nemek szerinti eloszlását tekintve a nőkben kb. háromszor gyakoribb.[1]
A betegségben szenvedők várható élettartama az egészséges kontroll populációhoz viszonyítva kb. 3-10 évvel rövidebb, vagyis nem pusztán az életminőséget rontó kórállapotról van szó.[11]

Tünetek

A betegség elsősorban az ízületeket érinti, de a betegek jelentős részében ízületen kívüli (extraarticuláris) érintettséggel is jár. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy 2003-as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.[12] Nagy általánosságban a betegek kb. 30 százalékában jelentkezik ízületen kívüli érintettség.[13]

Ízületi érintettség

A DIP, PIP és MCP ízületek helyzete a jobb kéz középső ujján. RA-ban a DIP ízületi sor jellegzetesen megkímélt.

A betegség legjellegzetesebb velejárója az ízületek gyulladása (arthritis), mely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen. Típusosan a proximális interfalangeális ízületek (PIP), a metakarpofalangeális (MCP), illetve a lábon a metatarzofalangeális ízületi sor (MTP) érintettek, a disztális interfalangeális ízületek (DIP) jellegzetesen megkíméltek. Ritkábban nagyobb ízületek (pl. váll, térd) is érintettek lehetnek.[3] Klinikailag az ízületi gyulladás az érintett ízületek fájdalmas duzzanatával jár, a gyulladt ízületek meleg tapintatúak, az ízület tapintásra is érzékeny. Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is. A betegség rendszerint kétoldalt szimmetrikusan, több ízület gyulladását okozza (polyarthritis), ritkábban néhány ízület aszimmetrikus gyulladásával jelentkezik (oligoarthritis). A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb inaktivitás, pihentetés utáni ismételt mozgatásra fájdalmas. Típusos a hosszan, kb. 30-60 percen át tartó reggeli ízületi merevség, az ízületet a betegnek fokozatosan "be kell járatnia." Ez segíthet elkülöníteni a nem-gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól (pl. osteoarthrosis, porckopás), ahol a reggeli merevség nem olyan meghatározó és a fájdalom az ízület további mozgatására csak fokozódik.

Reumatoid artritisz megjelenése a kézen. Jól látható az ujjak jellegzetes ulnáris deviációja előrehaladott betegségnél.

A reumatoid artritisz az ízületi tokot belülről bélelő ún. szinoviális membrán gyulladásával jár. A szinóviumban található sejtek, a szinoviociták az elsődlegesen érintett sejtek, a porcsejtek mellett. A szinoviocitákat két alcsoportra osztják, makrofág-szerű szinoviocitákra (MLS) és fibroblaszt-szerű szinoviocitákra (FLS). A betegségben a makrofág-szerű szinoviociták fokozottan termelnek gyulladást serkentő citokineket. Emellett a fibroblaszt-szerű szinoviociták is abnormálisak, kísérletekben képesek például betörni a porcszövetbe, károsítva ezáltal az ízületi felszíneket.[14] A gyulladásos területet aktivált T-limfociták is beszűrik. A szinóvium megvastagszik, benne számos elhalás (nekrózis) jön létre, emellett fokozott érújdonképződés figyelhető meg, a képződő kötőszövet (pannus) lassan kitölti az ízületi üreget és károsítja az ízületi porcot, illetve az alatta található csontot is. Mindez az ízület deformálódásához, mozgásképességének csökkenéséhez vezet. Késői stádiumban jellegzetesen torz kéztartás alakul ki, az ujjak rendszerint hiperextendáltak és a singcsont irányába deviálnak (ulnáris deviáció).

Bőr

Reumás csomó szövettani metszeten, H&E festés.

A reumatoid artritisz az ízületek mellett leggyakrabban a bőrt érinti, a betegek kb. 30 százalékában ún. reumás csomók alakulnak ki a bőrben, elsősorban a csontok kitüremkedései felett (pl. a singcsont könyöknyúlványa, a sarokcsontnál, vagy az MCP ízületek felett).[13] Szövettanilag a csomók hasonlóak a szinóviumban található elváltozásokhoz, lényegében makrofágokból és fibroblasztokból álló granulómák, közepükön fibrines szövetelhalással, mely a kisereket érintő szisztémás érgyulladás (vasculitis) részjelensége. A granulómák széli részeit limfocitákkal infiltrált kötőszövet veszi körül. Mint az extraartikuláris érintettségek általában, a reumás csomók is gyakrabban jelentkeznek reuma faktor (RF) pozitív betegekben.[15] A vaszkulitisz a bőrben egyéb módon is manifesztálódhat, megjelenhetnek kisebb bevérzések, fekélyek a lábon, vagy köröm körüli kisebb infarktusok.[15] Ritkább bőrmanifesztációknak számít a súlyosabb vaszkulitisz okozta pyoderma gangrenosum vagy a Sweet-szindróma.[16]

Tüdő

Tüdőfibrózis megjelenése mellkas röntgenfelvételen reumatoid artritiszes betegben.

A betegség gyakran érinti a légzőrendszert, bár az érintettség sokszor tünetmentes, így klinikailag nem kerül felismerésre.[17] A mellhártya érintettsége gyakori, boncolások alapján a betegek kb. 50 százalékában jelen van, azonban klinikailag csak mintegy 10 százalékukban kerül felismerésre.[15] A mellüregben képződő exudátum általában többféle sejtféleséget tartalmaz és magas a fehérjetartalma. Jellegzetesek benne a többmagvú óriássejtek, melyek azonban csak az exudátumok kevesebb mint felében vannak jelen.[18] A mellhártya mellett gyakran a tüdő is érintett, melyben rendszerint instersticiális alveolitisz van jelen, mely képalkotókkal (pl. HRCT) az idiopátiás intersticiális pneumoniákkal (IIP) azonos megjelenést mutat.[19] A tüdőben zajló intersticiális gyulladásra utalhat a köhögés, nehézlégzés, illetve a tüdők felett hallható kóros légzési zörejek, előrehaladottabb esetben fibrotikus pattogás, mely már a tüdőszövet heges átépülésére, tüdőfibrózisra utal.[19] A tüdőfibrózis lehet részben az alapbetegség következménye, de a betegség kezelésében használt gyógyszerek (pl. metotrexát) mellékhatásaként is felléphet.[20] Tüdőfibrózis gyakrabban alakul ki reuma faktor pozitív betegekben. Az említett intersticiális alveolitiszen kívül a bőrben található reumás csomókhoz hasonló csomók a tüdőkben is kialakulhatnak, melyek szövettanilag a bőrben található elváltozásokkal azonos granulómák és feltehetően szintén szisztémás vaszkulitisz áll a hátterükben.[15] Eredetileg szénbányászokban megfigyelt légzőszervi manifesztáció az ún. Caplan-szindróma, melyben az előbb említett csomós elváltozásokat a tüdőben szén lerakódása (pneumoconiosis) kíséri.[21] Caplan-szindrómában a mellkas röntgenvizsgálata során jól elhatárolt, kerek árnyékok láthatók, elsősorban a periférián, melyek gyakran el is meszesednek.[22]

Szív-érrendszer

A betegségben szenvedőkben nagyobb gyakorisággal alakulnak szív-érrendszeri problémák, gyakoribb például az érelmeszesedés (atherosclerosis), a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa is.[23][24] Az RA-s nőbetegek kockázata szívinfaktusra például kb. kétszerese az egészséges nőkhöz képest, 10 éves betegségfennállást követően már a háromszorosa.[15] A leggyakoribb szívérintettség a szívburok gyulladása (pericarditis), mely azonban az esetek zömében tünetmentes.[25] A szívburok mellett a szívizom (myocarditis) vagy a szívbelhártya is begyulladhat (endocarditis), a szívizomban hegesedés alakulhat ki, mely ingerületvezetési zavarokhoz vezethet. Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg reuma faktor pozitivitása.[26] Az érrendszer felgyorsult károsodása és az érelmeszesedés a szervezetben zajló tartós gyulladás következménye, a gyulladás megszüntetésével (pl. gyógyszeres kezelés) a folyamat lassul, a kardiovaszkuláris kockázat pedig csökken.[27][28] Viszonylag ritka, de súlyos szövődménye a betegségnek a szisztémás reumás érgyulladás (angolul: systemic rheumatoid vasculitis, SRV), mely a kis és a nagyereket egyaránt érintő nekrotizáló vaszkulitisz, melyre a bőrön látható infarktusok, fekélyek hívhatják fel a figyelmet.[29]

Szem

A reumatoid artritisz többféleképpen is érintheti a szemet. A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság, és következményes szaru- és kötőhártya gyulladás alakul ki (keratoconjunctivitis sicca).[30] Súlyosabb az ínhártya direkt gyulladása (episcleritis, scleritis), mely a szisztémás érgyulladás részjelensége. Ritka, a látást is veszélyeztető állapot a szaruhártya kifekélyesedéssel járó gyulladása (angolul: peripheral ulcerative keratitis, PUK), melynek leggyakoribb oka a reumatoid artritisz.[30]

Vese

A tartós gyulladás a szervezetben ritkán szisztémás AA amiloidózist okozhat, mivel a gyulladásos citokinek hatására fokozódik az akut fázis reakció során a májsejtekben keletkező szérum amiloid A protein (SAA) termelése, mely ezt követően különböző szervekben, többek között a vesékben is lerakódhat.[31] A renális AA amiloidózis súlyos, de szerencsére ritka komplikáció.[32] A betegség ritkán más módon is érintheti a veséket (pl. mesangialis glomerulonephritis, membranosus glomerulopathia),[33][34] azonban az esetek többségében a vesekárosodást a betegség kezelésében használt gyógyszerek váltják ki (pl. NSAID-ok, ciklosporin, penicillamin, arany-sók).[35]

Okai

A betegség pontos kiváltó oka jelenleg nem ismert. Feltételezések szerint különböző környezeti hatások válthatják ki a betegséget az arra genetikai hajlammal rendelkező egyénekben. A genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékban genetikai, mely öröklődik.[1] Egypetéjű ikrekben a reumatoid artritisz konkordanciája 15-30% közötti,[36] és a betegségben szenvedők elsőfokú rokonaiban is gyakrabban jelennek meg autoimmun kórképek.[37][38]
A betegség erősen köthető az immunrendszer antigén-felismerésében kulcsszerepet játszó MHC molekulákat (angolul: major histocompatibility complex) kódoló HLA génekhez (angolul: human leukocyte antigen). A betegség gyakrabban jelentkezik a HLA-DR1 (HLA-DRB1*01) és a HLA-DR4 (HLA-DRB1*04) allélekkel rendelkező egyénekben.[2][39] A HLA-DR1 és HLA-DR4 gének előfordulási gyakorisága jelentős földrajzbeli különbségeket mutat, egy 2005-ös magyar tanulmányban az Északkelet-Magyarországon vizsgált RA-s betegek 31,3 százalékában volt jelen a HLA-DR4, míg az egészségesekben ez csak 10,9 százalékot tett ki.[40] A HLA-DR1 vonatkozásában ugyanez 32,5, illetve 18,1 százalék volt.[40] Az ismert HLA-DR1 és HLA-DR4 allélok mellett egyéb génekről is bizonyítást nyert, hogy fokozzák a betegség kialakulásának valószínűségét, ezek közül az egyik legtöbbet vizsgált a PTPN22 gén egyik variánsa.[41]
A genetikai hajlam mellett a környezeti tényezők is fontosak, a legtöbb adat a dohányzással kapcsolatban áll rendelkezésre, melyről bizonyított, hogy növeli a betegség kialakulásának valószínűségét.[42][43] A dohányzáson kívül különböző fertőzéseket is kapcsolatba hoztak a betegséggel, elsősorban a vírusokat. A legtöbbet a herpeszvírusok közé tartozó Epstein-Barr vírus (EBV) szerepét vizsgálták.[44][45] Ismert, hogy az RA-s betegek magasabb anti-EBV ellenanyag szérumszintekkel rendelkeznek az egészséges népességhez képest[44] és a virális DNS is nagyobb kópiaszámban mutatható ki bennük.[45] Az ugyanakkor kérdéses, hogy ez utóbbi oka, vagy inkább következménye a betegségnek, lehetséges ugyanis, hogy az RA-s betegekben az immunrendszer zavarai következtében könnyebben reaktiválódik a vírus, és ez okozza a fent említett eltéréseket.[45]
Ismert, hogy RA-s betegekben gyakoribb a D-vitamin hiány,[46] azonban itt sem világos, hogy ez oka vagy pedig következménye a betegségnek. Mindazonáltal egyre több adat áll rendelkezésre a D-vitamin immunmoduláns szerepéről,[47] és vizsgálják a D-vitamin pótlás terápiás hatásait is.[48]

Diagnosztika

A betegség diagnózisa alapvetően klinikai, a beteg panaszain és a fizikális vizsgálat során talált eltéréseken alapul. Az ízületek gyulladása mellett a betegnek lehetnek általános panaszai is, pl. fáradékonyság vagy étvágytalanság, illetve a betegség elsőként valamilyen extraartikulátis érintettséggel is jelentkezhet.[3] Ezeket egészítik ki a képalkotó és a laborvizsgálatok, mely utóbbiak egyúttal a betegség várható agresszivitásáról is hordoznak információt. A betegség amerikai diagnosztikus kritériumait 1987-ben dolgozták ki,[49] mely azonban alkalmatlan volt a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálására és inkább csak előrehaladott betegség esetén volt használható, ezért 2010-ben átdolgozták és megszületett a 2010-es amerikai-európiai közös kritériumrendszer,[50] mely egyúttal a betegek különböző alcsoportokba való besorolását is lehetővé teszi. A korai diagnózis rendkívül fontos, hiszen az előrehaladott betegségben tapasztalt károsodások visszafordíthatatlanok, illetve a kezeletlen betegség számos olyan szövődménnyel rendelkezik, mely statisztikailag megrövidíti a benne szenvedők élettartamát.

A reumatoid artritisz 2010-es ACR-EULAR klasszifikációja:[50]
Kritérium Jellemzők Pontok
A, Az érintett ízületek száma: 1 nagy ízület
2 -10 nagy ízület
1-3 kis ízület
4-10 kis ízület
> 10 ízület (legalább 1 kis ízület)
0
1
2
3
5
B, Szerológia: Reuma faktor (RF) és ACPA negatív
Alacsony titerű RF vagy ACPA pozitivitás
Magas titerű RF vagy ACPA pozitivitás 		0
2
3
C, Akut fázis reakció: Normális C-reaktív protein (CRP) és vörösvérsejt süllyedés (We)
Abnormális CRP vagy We 		0
1
D, A tünetek időtartama: < 6 hét
≥ 6 hét 		0
1
A beosztás azon betegekre alkalmazható, akikben legalább egy ízület definitív szinovitisze áll fenn és a szinovitisz nem magyarázható más betegséggel. 6 vagy afeletti pontszám esetén RA diagnosztizálható.

Laborvizsgálatok

Gyulladt ízületből származó ízületi folyadék.

Az egyszerű laborvizsgálatok közül kiemelendő az emelkedett C-reaktív protein (CRP) és a gyorsult vörösvérsejt süllyedés (We, Westergren, angolszász területeken ESR, erythrocyte sedimentation rate), melyek nem-specifikus jelei a szervezetben zajló krónikus gyulladásnak.[3] Ugyancsak fontos a teljes vérkép, illetve a máj- és vesefunkciók vizsgálata, ezen szervek esetleges érintettsége miatt. Ezeket a különböző autoantitestek kimutatása követi, melyek közül az egyik legrégebb óta ismert a reuma faktor (RF, angolul: rheumatoid factor), mely tulajdonképpen az IgG típusú immunglobulin Fc részét megkötő ellenanyag, mely jellemzően immunkomplexet képez.[51] Maga az RF leggyakrabban IgM, IgG vagy IgA alosztályú, ritkábban IgE, kimutatása pedig ELISA-val történik.[52] A reuma faktor hiánya nem zárja ki a betegséget, az RA-s betegek kb. 70 százalékában mutatható ki az RF, hiányában a betegségre rendszerint szeronegatív RA-ként szoktak hivatkozni.[53] Az RF pozitivitás prognosztikai információt is hordoz, továbbá a szintjének monitorozása alkalmas a beteg követésére, és segíthet a terápia hatékonyságának megítélésében is.[51] Ismert, hogy a magas RF titer növeli az extraartikuláris szövődmények esélyét, és ezekben a betegekben magasabb a mortalitás is, elsősorban a szív-érrendszeri és a légzőszervi komplikációk miatt.[54] Az RF azonban nem-specifikus a reumatoid artritiszre, más kórállapotokban is jelen lehet, illetve az egészséges populáció kis százalékában is előfordul.[51]
A betegség diagnosztikájában szintén fontos szerep jut az ACPA (anti-citrullinált protein antitest) kimutatásának. Az ACPA meghatározása is ELISA módszerrel történik, és bár a reuma faktorhoz hasonlóan ez sem minden betegben pozitív, specificitása azonban sokkal magasabb, más betegségekben nem jellemző az előfordulása.[55] A citrullináció egy poszt-transzlációs fehérjemódosítás, melyet a PAD enzim (peptidil-arginin-deimináz) végez el különböző fehérjéken, melyek ellen aztán a betegségben kimutatható autoantitestek termelődnek. A diagnosztikában elterjedten használják az ún. ciklikus citrullinált peptid (CCP) alapú ELISA-kat.[56] A CCP egy mesterségesen létrehozott peptidszakasz, a vele reagáló antitestek (anti-CCP) kimutatása RA specifikus. Az anti-CCP mellett szintén az ACPA-k közé sorolható a mutált és citrullinált vimentin (MCV) ellenes antitest (anti-MCV), melynek érzékenysége kissé magasabb, specificitása pedig nagyjából azonos a CCP alapú vizsgálattal (utóbbi kb. 95 százalék mindkettő esetében).[57][58]
Néha, különösen ha a betegség csak egy ízületet érint, szükséges lehet az ízület punkciója és az ízületi folyadék vizsgálata is. Emellett a kiegészítő laborvizsgálatok azt a célt is szolgálják, hogy az egyéb felmerülő betegségeket (pl. SLE) kizárják.

Képalkotók

Előrehaladott betegség a kézről készült röntgenfelvételen.
Az MCP ízületekről készült ultrahang (bal) és MRI (jobb) felvételek RA-s betegben. A vékony nyilak eróziót, a vastagok szinovitiszt jelölnek.

Az érintett ízületekről, így leggyakrabban a kézről és a lábról készült képalkotó vizsgálatok kétes esetekben hozzásegíthetnek a diagnózishoz, illetve alkalmasak a betegség progressziójának követésére is.[59] A betegség korai stádiumban rendszerint kevés radiológiai eltéréssel jár, azok inkább az előrehaladottabb betegségre jellemzőek. A leggyakrabban közönséges röntgenvizsgálatot végeznek. Jellemző eltérések az ízületi üreg beszűkülése, az ízületek körüli csontok ritkulása (juxtaarticularis osteopenia), a csontfelszínen megjelenő csontpusztulás (marginalis erosio).[59] A reumatoid artritisznek számos radiológiai beosztása ismert.

A röntgen mellett végezhetnek ultrahang vagy MRI vizsgálatot is az ízületekről.[60][61] A nagy-frekvenciás transzducerek megjelenésével (10-18 MHz) az ultrahangkészülékek képesek kisebb, finomabb struktúrákat is megjeleníteni, így alkalmasak a kis ízületi gyulladások vizsgálatára. Az ultrahang alkalmazható a korai betegség diagnosztikájában, mivel kimutathatja az ízületi tok megvastagodását, fokozott erezettségét, az ízületi üregben felhalmozódó folyadékot, vagy a porc károsodását, ugyanakkor az általa jellemezhető eltérések nem specifikusak RA-ra, más betegségekben is előfordulhatnak. Összességében az ultrahang tovább növeli a diagnózis pontosságát és alkalmas lehet a beteg követésére is.[62]

Progresszió és aktivitás mérése

A betegség aktivitását és progresszióját többféleképpen is vizsgálhatják. Az egyik leggyakrabban alkalmazott pontrendszer az ún. DAS28 (angolul: disease activity score 28).[63] E során klinikailag összesen 28 ízületet vizsgálnak és pontoznak, szimmetrikusan, mindkét végtagon vizsgálják a PIP (10 db) és az MCP (10 db) ízületeket, a csuklót (2 db), a könyököt (2 db), a vállakat (2 db) és a térdeket (2 db). Minden említett ízület esetén külön pontozzák az ízületi érzékenységet (TEN28) és duzzanatot (SW28). Emellett az értékeléshez szükséges még a vörösvérsejt süllyedés (We) meghatározása is, illetve a betegnek egy 100-as skálán (SA) értékelnie kell az elmúlt 7 napot, ahol a 0 "az egyáltalán nem aktív" betegséget, a 100 pedig a "maximálisan aktív" betegséget jelenti. Ezek segítségével az alábbi képlet alapján számítható ki a DAS28 pontszám:[63]

A fenti képlet alapján kapott szám utal a betegség aktivitására, ezért alkalmas a terápia hatékonyságának követésére is. A hatékony kezelésekkel a pontszám csökken.

Jelenlegi
DAS28		 Csökkenés a kiindulási értékhez képest
> 1,2 > 0,6 de ≤ 1,2 ≤ 0,6
≤ 3,2 Inaktív Jelentős javulás Közepes javulás Nincs javulás
> 3,2 de ≤ 5,1 Közepesen aktív Közepes javulás Közepes javulás Nincs javulás
> 5,1 Nagyon aktív Közepes javulás Nincs javulás Nincs javulás

A kezelés hatékonyságának, az elért remisszió mértékének a megítélésére egyéb pontrendszerek is használatosak (pl. SDAI, CDAI).[64]

Kezelés

A reumatoid artritisz, mint az autoimmun betegségek általában, gyógyíthatatlan, azonban a kezelésekkel a betegség tünetei enyhíthetők vagy akár megszüntethetők, melyhez azonban a kezelést a betegség jelentkezését követően minél előbb meg kell kezdeni, mert a később kialakuló elváltozások, deformitások már nem visszafordíthatók.[65]

Források

  1. ↑ a b c d Scott DL, Wolfe F, Huizinga TW. (2010. September). „Rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Lancet. 376 (9746), 1094-108. o. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60826-4. PMID 20870100.  
  2. ↑ a b Kurkó J, Besenyei T, Laki J, Glant TT, Mikecz K, Szekanecz Z. (2013. October). „Genetics of rheumatoid arthritis - a comprehensive review.” (angol nyelven). Clin Rev Allergy Immunol. 45 (2), 170-9. o. DOI:10.1007/s12016-012-8346-7. PMID 23288628.  
  3. ↑ a b c d Majithia V, Geraci SA. (2007. November). „Rheumatoid arthritis: diagnosis and management.” (angol nyelven). Am J Med. 120 (11), 936-9. o. PMID 17976416.  
  4. ↑ Takeuchi T. (2011). „Revolutionary change in rheumatoid arthritis management with biological therapy.” (angol nyelven). Keio J Med. 60 (3), 75-81. o. PMID 21979826.  
  5. ↑ Gabriel SE. (2001. May). „The epidemiology of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Rheum Dis Clin North Am. 27 (2), 269-81. o. PMID 11396092.  
  6. ↑ Gibofsky A. (2012. December). „Overview of epidemiology, pathophysiology, and diagnosis of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Am J Manag Care. 18 (13 (Suppl)), S295-302. o. PMID 23327517.  
  7. ↑ Alamanos Y, Voulgari PV, Drosos AA. (2006. December). „Incidence and prevalence of rheumatoid arthritis, based on the 1987 American College of Rheumatology criteria: a systematic review.” (angol nyelven). Semin Arthritis Rheum. 36 (3), 182-8. o. PMID 17045630.  
  8. ↑ a b Symmons DP. (2002. December). „Epidemiology of rheumatoid arthritis: determinants of onset, persistence and outcome.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Rheumatol. 16 (5), 707-22. o. PMID 12473269.  
  9. ↑ Carbonell J, Cobo T, Balsa A, Descalzo MA, Carmona L; SERAP Study Group. (2008. July). „The incidence of rheumatoid arthritis in Spain: results from a nationwide primary care registry.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 47 (7), 1088-92. o. DOI:10.1093/rheumatology/ken205. PMID 18511475.  
  10. ↑ Pedersen JK, Kjaer NK, Svendsen AJ, Hørslev-Petersen K. (2009. February). „Incidence of rheumatoid arthritis from 1995 to 2001: impact of ascertainment from multiple sources.” (angol nyelven). Rheumatol Int. 29 (4), 411-5. o. DOI:10.1007/s00296-008-0713-6. PMID 18853167.  
  11. ↑ Alamanos Y, Drosos AA. (2005. March). „Epidemiology of adult rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Autoimmun Rev. 4 (3), 130-6. o. PMID 15823498.  
  12. ↑ Turesson C, O'Fallon WM, Crowson CS, Gabriel SE, Matteson EL. (2003. August). „Extra-articular disease manifestations in rheumatoid arthritis: incidence trends and risk factors over 46 years.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 62 (8), 722-7. o. DOI:10.1136/ard.62.8.722. PMID 12860726.  
  13. ↑ a b Young A, Koduri G. (2007. October). „Extra-articular manifestations and complications of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Rheumatol. 21 (5), 907-27. o. DOI:10.1016/j.berh.2007.05.007. PMID 17870035.  
  14. ↑ Müller-Ladner U, Kriegsmann J, Franklin BN, Matsumoto S, Geiler T, Gay RE, Gay S. (1996. November). „Synovial fibroblasts of patients with rheumatoid arthritis attach to and invade normal human cartilage when engrafted into SCID mice.” (angol nyelven). Am J Pathol. 149 (5), 1607-15. o. PMID 8909250.  
  15. ↑ a b c d e Cojocaru M, Cojocaru IM, Silosi I, Vrabie CD, Tanasescu R. (2010. December). „Extra-articular Manifestations in Rheumatoid Arthritis.” (angol nyelven). Maedica (Buchar). 5 (4), 286-91. o. PMID 21977172.  
  16. ↑ Caucanas M, Heylen A, Rolland F, Müller G, Olemans C, Sass U, Vanhooteghem O. (2013. October). „Associated pyoderma gangrenosum, erythema elevatum diutinum, and Sweet's syndrome: the concept of neutrophilic disease.” (angol nyelven). Int J Dermatol. 52 (10), 1185-8. o. DOI:10.1111/j.1365-4632.2011.05415.x. PMID 24073904.  
  17. ↑ Provenzano G. (2002. February). „Asymptomatic pulmonary involvement in RA.” (angol nyelven). Thorax. 57 (2), 187-8. o. PMID 11828057.  
  18. ↑ Balbir-Gurman A, Yigla M, Nahir AM, Braun-Moscovici Y. (2006. June). „Rheumatoid pleural effusion.” (angol nyelven). Semin Arthritis Rheum. 35 (6), 368-78. o. PMID 16765714.  
  19. ↑ a b Kim EJ, Collard HR, King TE Jr. (2009. November). „Rheumatoid arthritis-associated interstitial lung disease: the relevance of histopathologic and radiographic pattern.” (angol nyelven). Chest. 136 (5), 1397-405. o. DOI:10.1378/chest.09-0444. PMID 19892679.  
  20. ↑ Kremer JM, Alarcón GS, Weinblatt ME, et al. (1997. October). „Clinical, laboratory, radiographic, and histopathologic features of methotrexate-associated lung injury in patients with rheumatoid arthritis: a multicenter study with literature review.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 40 (10), 1829-37. o. PMID 9336418.  
  21. ↑ Ondrasík M. (1989. April). „Caplan's syndrome.” (angol nyelven). Baillieres Clin Rheumatol. 3 (1), 205-10. o. PMID 2661027.  
  22. ↑ Schreiber J, Koschel D, Kekow J, Waldburg N, Goette A, Merget R. (2010. June). „Rheumatoid pneumoconiosis (Caplan's syndrome).” (angol nyelven). Eur J Intern Med. 21 (3), 168-72. o. DOI:10.1016/j.ejim.2010.02.004. PMID 20493416.  
  23. ↑ Solomon DH, Karlson EW, Rimm EB, et al. (2003. March). „Cardiovascular morbidity and mortality in women diagnosed with rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Circulation. 107 (9), 1303-7. o. DOI:10.1161/01.CIR.0000054612.26458.B2. PMID 12628952.  
  24. ↑ Aviña-Zubieta JA, Choi HK, Sadatsafavi M, et al. (2008. December). „Risk of cardiovascular mortality in patients with rheumatoid arthritis: a meta-analysis of observational studies.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 59 (12), 1690-7. o. DOI:10.1002/art.24092. PMID 19035419.  
  25. ↑ Sen D, González-Mayda M, Brasington RD Jr. (2014. February). „Cardiovascular disease in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Rheum Dis Clin North Am. 40 (1), 27-49. o. DOI:10.1016/j.rdc.2013.10.005. PMID 24268008.  
  26. ↑ Liang KP, Kremers HM, Crowson CS, et al. (2009. November). „Autoantibodies and the risk of cardiovascular events.” (angol nyelven). J Rheumatol. 36 (11), 2462-9. o. DOI:10.3899/jrheum.090188. PMID 19833748.  
  27. ↑ Chighizola C, Schioppo T, Ingegnoli F, Meroni PL. (2012. September). „Potential effect of anti-inflammatory treatment on reducing the cardiovascular risk in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Curr Vasc Pharmacol. 10 (5), 639-46. o. PMID 22272912.  
  28. ↑ Choy E, Ganeshalingam K, Semb AG, Szekanecz Z, Nurmohamed M. (2014. December). „Cardiovascular risk in rheumatoid arthritis: recent advances in the understanding of the pivotal role of inflammation, risk predictors and the impact of treatment.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 53 (12), 2143-54. o. DOI:10.1093/rheumatology/keu224. PMID 24907149.  
  29. ↑ Ntatsaki E, Mooney J, Scott DG, Watts RA. (2014. January). „Systemic rheumatoid vasculitis in the era of modern immunosuppressive therapy.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 53 (1), 145-52. o. DOI:10.1093/rheumatology/ket326. PMID 24108586.  
  30. ↑ a b Artifoni M, Rothschild PR, Brézin A, Guillevin L, Puéchal X. (2014. February). „Ocular inflammatory diseases associated with rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Nat Rev Rheumatol. 10 (2), 108-16. o. DOI:10.1038/nrrheum.2013.185. PMID 24323074.  
  31. ↑ Real de Asúa D, Costa R, Galván JM, Filigheddu MT, Trujillo D, Cadiñanos J. (2014. October). „Systemic AA amyloidosis: epidemiology, diagnosis, and management.” (angol nyelven). Clin Epidemiol. 6, 368-77. o. DOI:10.2147/CLEP.S39981. PMID 25378951.  
  32. ↑ Chevrel G, Jenvrin C, McGregor B, Miossec P. (2001. July). „Renal type AA amyloidosis associated with rheumatoid arthritis: a cohort study showing improved survival on treatment with pulse cyclophosphamide.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 40 (7), 821-5. o. DOI:10.1093/rheumatology/40.7.821. PMID 11477289.  
  33. ↑ Irie F, Kobayashi M, Hirayama K, Nagase S, Iitsuka T, Yamaguchi N, Koyama A. (1996. July). „Rheumatoid arthritis associated with membranous nephropathy and IgA nephritis with necrotizing lesions.” (angol nyelven). Nephrol Dial Transplant. 11 (7), 1338-41. o. PMID 8672034.  
  34. ↑ Korpela M, Mustonen J, Teppo AM, Helin H, Pasternack A. (1997. November). „Mesangial glomerulonephritis as an extra-articular manifestation of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Br J Rheumatol. 36 (11), 1189-95. o. PMID 9402863.  
  35. ↑ Mittal T, Rathi M. (2014. June). „Rheumatological diseases and kidneys: a nephrologist's perspective.” (angol nyelven). Int J Rheum Dis.. DOI:10.1111/1756-185X.12424. PMID 24952962.  
  36. ↑ Silman AJ, MacGregor AJ, Thomson W, Holligan S, Carthy D, Farhan A, Ollier WE. (1993. October). „Twin concordance rates for rheumatoid arthritis: results from a nationwide study.” (angol nyelven). Br J Rheumatol. 32 (10), 903-7. o. DOI:10.1093/rheumatology/32.10.903. PMID 8402000.  
  37. ↑ Michou L, Rat AC, Lasbleiz S, Bardin T, Cornélis F. (2008. May). „Prevalence and distribution of autoimmune diseases in 368 rheumatoid arthritis families.” (angol nyelven). J Rheumatol. 35 (5), 790-6. o. PMID 18381797.  
  38. ↑ Smolik I, Robinson DB, Bernstein CN, El-Gabalawy HS. (2013. June). „First-degree relatives of patients with rheumatoid arthritis exhibit high prevalence of joint symptoms.” (angol nyelven). J Rheumatol. 40 (6), 818-24. o. DOI:10.3899/jrheum.121016. PMID 23504380.  
  39. ↑ Korczowska I. (2014. September). „Rheumatoid arthritis susceptibility genes: An overview.” (angol nyelven). World J Orthop. 5 (4), 544-9. o. DOI:10.5312/wjo.v5.i4.544. PMID 25232530.  
  40. ↑ a b Kapitány A, Zilahi E, Szántó S, Szücs G, Szabó Z, Végvári A, Rass P, Sipka S, Szegedi G, Szekanecz Z. (2005. June). „Association of rheumatoid arthritis with HLA-DR1 and HLA-DR4 in Hungary.” (angol nyelven). Ann N Y Acad Sci. 1051, 263-70. o. DOI:10.1196/annals.1361.067. PMID 16126967.  
  41. ↑ Song GG, Bae SC, Kim JH, Lee YH. (2013. August). „The PTPN22 C1858T polymorphism and rheumatoid arthritis: a meta-analysis.” (angol nyelven). Rheumatol Int. 33 (8), 1991-9. o. DOI:10.1007/s00296-013-2679-2. PMID 23370857.  
  42. ↑ Heliövaara M, Aho K, Aromaa A, Knekt P, Reunanen A. (1993. November). „Smoking and risk of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). J Rheumatol. 20 (11), 1830-5. o. PMID 8308766.  
  43. ↑ Stolt P, Bengtsson C, Nordmark B, et al. (2003. September). „Quantification of the influence of cigarette smoking on rheumatoid arthritis: results from a population based case-control study, using incident cases.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 62 (9), 835-41. o. DOI:10.1136/ard.62.9.835. PMID 12922955.  
  44. ↑ a b Balandraud N, Roudier J, Roudier C. (2004. July). „Epstein-Barr virus and rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Autoimmun Rev. 3 (5), 362-7. o. PMID 15288002.  
  45. ↑ a b c Alvarez-Lafuente R, Fernández-Gutiérrez B, de Miguel S, Jover JA, Rollin R, Loza E, Clemente D, Lamas JR. (2005. September). „Potential relationship between herpes viruses and rheumatoid arthritis: analysis with quantitative real time polymerase chain reaction.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 64 (9), 1357-9. o. PMID 16100341.  
  46. ↑ Gatenby P, Lucas R, Swaminathan A. (2013. March). „Vitamin D deficiency and risk for rheumatic diseases: an update.” (angol nyelven). Curr Opin Rheumatol. 25 (2), 184-91. o. DOI:10.1097/BOR.0b013e32835cfc16. PMID 23370372.  
  47. ↑ Cutolo M. (2009. March). „Vitamin D and autoimmune rheumatic diseases.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 48 (3), 210-2. o. DOI:10.1093/rheumatology/ken394. PMID 18930963.  
  48. ↑ Andjelkovic Z, Vojinovic J, Pejnovic N, Popovic M, Dujic A, Mitrovic D, Pavlica L, Stefanovic D. (1999. July-August). „Disease modifying and immunomodulatory effects of high dose 1 alpha (OH) D3 in rheumatoid arthritis patients.” (angol nyelven). Clin Exp Rheumatol. 17 (4), 453-6. o. PMID 10464556.  
  49. ↑ Arnett FC, Edworthy SM, Bloch DA, et al. (1988. March). „The American Rheumatism Association 1987 revised criteria for the classification of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 31 (3), 315-24. o. DOI:10.1136/ard.2010.138461. PMID 3358796.  
  50. ↑ a b Aletaha D, Neogi T, Silman AJ, et al. (2010. September). „2010 rheumatoid arthritis classification criteria: an American College of Rheumatology/European League Against Rheumatism collaborative initiative.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 69 (9), 1580-8. o. DOI:10.1136/ard.2010.138461. PMID 20699241.  
  51. ↑ a b c Westwood OM, Nelson PN, Hay FC. (2006. April). „Rheumatoid factors: what's new?” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 45 (4), 379-85. o. DOI:10.1093/rheumatology/kei228. PMID 16418203.  
  52. ↑ Gioud-Paquet M, Auvinet M, Raffin T, et al. (1987. January). „IgM rheumatoid factor (RF), IgA RF, IgE RF, and IgG RF detected by ELISA in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 46 (1), 65-71. o. PMID 3813676.  
  53. ↑ Pratt AG, Isaacs JD. (2014. August). „Seronegative rheumatoid arthritis: Pathogenetic and therapeutic aspects.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Rheumatol. 28 (4), 651-9. o. DOI:10.1016/j.berh.2014.10.016. PMID 25481556.  
  54. ↑ Gonzalez A, Icen M, Kremers HM, et al. (2008. June). „Mortality trends in rheumatoid arthritis: the role of rheumatoid factor.” (angol nyelven). J Rheumatol. 35 (6), 1009-14. o. PMID 18412312.  
  55. ↑ Nishimura K, Sugiyama D, Kogata Y, et al. (2007. June). „Meta-analysis: diagnostic accuracy of anti-cyclic citrullinated peptide antibody and rheumatoid factor for rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Ann Intern Med. 146 (11), 797-808. o. DOI:10.7326/0003-4819-146-11-200706050-00008. PMID 17548411.  
  56. ↑ Aggarwal R, Liao K, Nair R, Ringold S, Costenbader KH. (2009. November). „Anti-citrullinated peptide antibody assays and their role in the diagnosis of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 61 (11), 1472-83. o. DOI:10.1002/art.24827. PMID 19877103.  
  57. ↑ Soós L, Szekanecz Z, Szabó Z, et al. (2007. August). „Clinical evaluation of anti-mutated citrullinated vimentin by ELISA in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). J Rheumatol. 34 (8), 1658-63. o. PMID 17611988.  
  58. ↑ Luime JJ, Colin EM, Hazes JM, Lubberts E. (2010. February). „Does anti-mutated citrullinated vimentin have additional value as a serological marker in the diagnostic and prognostic investigation of patients with rheumatoid arthritis? A systematic review.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 69 (2), 337-44. o. DOI:10.1136/ard.2008.103283. PMID 19289382.  
  59. ↑ a b Ory PA. (2003. July). „Interpreting radiographic data in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 62 (7), 597-604. o. DOI:10.1136/ard.62.7.597. PMID 12810418.  
  60. ↑ Sakellariou G, Montecucco C. (2014. January-February). „Ultrasonography in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Clin Exp Rheumatol. 32 (1 Suppl 80), s20-5. o. DOI:10.1136/ard.62.7.597. PMID 24528527.  
  61. ↑ Tan YK, Ostergaard M, Bird P, Conaghan PG. (2014. January-February). „Ultrasound versus high field magnetic resonance imaging in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Clin Exp Rheumatol. 32 (1 Suppl 80), s99-105. o. DOI:10.1136/ard.62.7.597. PMID 24528508.  
  62. ↑ Rezaei H, Torp-Pedersen S, Af Klint E, et al. (2014. October). „Diagnostic utility of musculoskeletal ultrasound in patients with suspected arthritis - a probabilistic approach.” (angol nyelven). Arthritis Res Ther. 16 (5), 448. o. PMID 25270355.  
  63. ↑ a b Prevoo ML, van 't Hof MA, Kuper HH, van Leeuwen MA, van de Putte LB, van Riel PL. (1995. January). „Modified disease activity scores that include twenty-eight-joint counts. Development and validation in a prospective longitudinal study of patients with rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 38 (1), 44-8. o. PMID 7818570.  
  64. ↑ Yazici Y, Simsek I. (2013. January). „Tools for monitoring remission in rheumatoid arthritis: any will do, let's just pick one and start measuring.” (angol nyelven). Arthritis Res Ther. 15 (1), 104. o. DOI:10.1186/ar4139. PMID 23374997.  
  65. ↑ Smolen JS, Landewé R, Breedveld FC, et al. (2014. March). „EULAR recommendations for the management of rheumatoid arthritis with synthetic and biological disease-modifying antirheumatic drugs: 2013 update.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 73 (3), 492-509. o. DOI:10.1136/annrheumdis-2013-204573. PMID 24161836.  
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reumatoid_artritisz&oldid=15506743”