Ugrás a tartalomhoz

„Endometriózis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
+Fájdalom, kép
26. sor: 26. sor:
Az '''endometriózis''' egy [[nőgyógyászat]]i kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő [[nyálkahártya]] a [[méh (anatómia)|méh]] üregén kívül is megtalálható.<ref name="pmid10827052">{{cite journal |author=Farquhar CM.|title=Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis. |journal=BMJ. |volume=320 |issue=7247 |pages=1449-52 |year=2000 |month=May |language=angol |pmid=10827052 |doi=10.1136/bmj.320.7247.1449}}</ref> Leggyakrabban a [[hashártya|hashártyát]] érinti. A név a [[latin nyelv|latin]] ''endometrium'' szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya [[hormon|hormonálisan]] érzékeny, a hormonhatásoktól függően a [[menstruációs ciklus]] során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található [[sejt]]ek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció ''(dysmenorrhoea)'' egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a [[meddőség]].<ref name="pmid20574791">{{cite journal |author=Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A.|title=Endometriosis and infertility. |journal=J Assist Reprod Genet. |volume=27 |issue=8 |pages=441-7 |year=2010 |month=August |language=angol |pmid=20574791 |doi=10.1007/s10815-010-9436-1}}</ref> A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.<ref name="pmid15980014">{{cite journal |author=Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group.|title=ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=20 |issue=10 |pages=2698-704 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=15980014 |doi=10.1093/humrep/dei135}}</ref> Kezelésében [[gyógyszer]]eket (pl. hormonkészítmények) és [[sebészet|sebészi]] módszereket alkalmaznak.<ref name="pmid24435778">{{cite journal |author=Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W.|title=ESHRE guideline: management of women with endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=29 |issue=3 |pages=400-12 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=24435778 |doi=10.1093/humrep/det457}}</ref>
Az '''endometriózis''' egy [[nőgyógyászat]]i kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő [[nyálkahártya]] a [[méh (anatómia)|méh]] üregén kívül is megtalálható.<ref name="pmid10827052">{{cite journal |author=Farquhar CM.|title=Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis. |journal=BMJ. |volume=320 |issue=7247 |pages=1449-52 |year=2000 |month=May |language=angol |pmid=10827052 |doi=10.1136/bmj.320.7247.1449}}</ref> Leggyakrabban a [[hashártya|hashártyát]] érinti. A név a [[latin nyelv|latin]] ''endometrium'' szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya [[hormon|hormonálisan]] érzékeny, a hormonhatásoktól függően a [[menstruációs ciklus]] során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található [[sejt]]ek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció ''(dysmenorrhoea)'' egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a [[meddőség]].<ref name="pmid20574791">{{cite journal |author=Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A.|title=Endometriosis and infertility. |journal=J Assist Reprod Genet. |volume=27 |issue=8 |pages=441-7 |year=2010 |month=August |language=angol |pmid=20574791 |doi=10.1007/s10815-010-9436-1}}</ref> A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.<ref name="pmid15980014">{{cite journal |author=Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group.|title=ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=20 |issue=10 |pages=2698-704 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=15980014 |doi=10.1093/humrep/dei135}}</ref> Kezelésében [[gyógyszer]]eket (pl. hormonkészítmények) és [[sebészet|sebészi]] módszereket alkalmaznak.<ref name="pmid24435778">{{cite journal |author=Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W.|title=ESHRE guideline: management of women with endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=29 |issue=3 |pages=400-12 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=24435778 |doi=10.1093/humrep/det457}}</ref>


Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, [[prevalencia|prevalenciáját]] a termékeny életkorú nőkben 0,5-5 százaléknak, míg a posztmenopauzális korosztályban 25-40 százalék körülinek tartják.<ref name="pmid18443335">{{cite journal |author=Ozkan S, Murk W, Arici A.|title=Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments. |journal=Ann N Y Acad Sci. |volume=1127 |issue= |pages=92-100 |year=2008 |month=April |language=angol |pmid=18443335 |doi=10.1196/annals.1434.007}}</ref>
Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, [[prevalencia|prevalenciáját]] a termékeny nőkben 0,5-5 százaléknak, míg az infertilis nők esetében 25-40 százalék körülinek tartják.<ref name="pmid18443335">{{cite journal |author=Ozkan S, Murk W, Arici A.|title=Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments. |journal=Ann N Y Acad Sci. |volume=1127 |issue= |pages=92-100 |year=2008 |month=April |language=angol |pmid=18443335 |doi=10.1196/annals.1434.007}}</ref>

== Tünetei ==

== Fájdalom ==

Leggyakoribb tünete az alhasra lokalizálódó, visszatérő kismedencei [[fájdalom]]. Ez magában foglalja [[krónikus]] kismedencei fájdalmat, a fájdalmas menstruációt ''(dysmenorrhoea),'' a fájdalmas közösülést ''(dyspareunia),'' és a menstruációk alatti fájdalmas székürítést is. A panaszok sokszor a menstruációs ciklusnak megfelelően változnak, a vérzés időpontjában a legkellemetlenebbek.<ref name="pmid19835795">{{cite journal |author=Howard FM.|title=Endometriosis and mechanisms of pelvic pain. |journal=J Minim Invasive Gynecol. |volume=16 |issue=5 |pages=540-50 |year=2009 |month=September-October |language=angol |pmid=19835795 |doi=10.1016/j.jmig.2009.06.017}}</ref>

A fájdalom kialakulásának mechanizmusa a kutatások szerint összetett.<ref name="pmid19835795"/> Egyrészt állatkísérletekben kimutatták, hogy az endometriotikus szövetekbe fájdalomérző idegvégződések jelennek meg.<ref name="pmid15947176">{{cite journal |author=Berkley KJ, Rapkin AJ, Papka RE.|title=The pains of endometriosis. |journal=Science. |volume=308 |issue=5728 |pages=1587-9 |year=2005 |month=June |language=angol |pmid=15947176 |doi=10.1126/science.1111445 }}</ref> Emellett bizonytott, hogy az endometriotikus sejtek gyulladást serkentő [[citokin]]eket (pl. IL-8) termelnek, amik az [[immunrendszer]] sejtjeit (pl. makrofágokat) az elváltozás helyére vonzzák. Ott ezek a sejtek aktiválódnak és [[gyulladás]]t keltenek, ami érzékenyíti a fájdalomérző [[idegsejt]]ek [[Emberi idegrendszer#Az idegvégződések, reflexív, szövetek és szervek beidegzése|idegvégződéseit]], ezáltal fokozódik a fájdalom. Kimutatták, hogy az endometriózisban szenvedő nők hasüregi folyadékában több a makrofág és magasabb a gyulladásos citokinek (pl. [[Tumor nekrózis faktor alfa|TNFα]]) szintje.<ref name="pmid297157">{{cite journal |author=Eisermann J, Gast MJ, Pineda J, Odem RR, Collins JL.|title=Tumor necrosis factor in peritoneal fluid of women undergoing laparoscopic surgery. |journal=Fertil Steril. |volume=50 |issue=4 |pages=573-9 |year=1988 |month=October |language=angol |pmid=297157}}</ref><ref name="pmid16679772">{{cite journal |author=Agic A, Xu H, Finas D, Banz C, Diedrich K, Hornung D.|title=Is endometriosis associated with systemic subclinical inflammation? |journal=Gynecol Obstet Invest. |volume=62 |issue=3 |pages=139-47 |year=2006 |month=September |language=angol |pmid=16679772 |doi=10.1159/000093121}}</ref> Ezek az adatok arra utalnak, hogy a gyulladásos folyamatoknak fontos szerepe lehet a fájdalom kialakulásában, bár a közönséges gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID]]-ok) kevésbé hatékonyak az endometriózis okozta krónikus kismedencei fájdalom enyhítésére.<ref name="pmid19370608">{{cite journal |author=Allen C, Hopewell S, Prentice A, Gregory D.|title=Nonsteroidal anti-inflammatory drugs for pain in women with endometriosis. |journal=Cochrane Database Syst Rev. |volume= |issue=2 |pages=CD004753 |year=2009 |month=April |language=angol |pmid=19370608 |doi=10.1002/14651858.CD004753.pub3}}</ref> [[Patkány]]okon végzett állatkísérletek alapján a [[központi idegrendszer]]i folyamatok is részt vesznek az endometriózis okozta ún. viszcero-viszcerális fájdalom kialakulásában.<ref name="pmid19835795"/><ref name="pmid15947176"/>


== Leírása ==
== Leírása ==
[[Fájl:Peritoneal endometriosis.jpg|bélyegkép|200px|A [[hashártya|hashártyán]] látható endometriózis laparoszkópos képe.]]
Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók [[fájdalom|fájdalmat]], [[meddőség]]et és sok más problémát okozhatnak. A betegség meglehetősen gyakori, különböző statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő.
Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók [[fájdalom|fájdalmat]], [[meddőség]]et és sok más problémát okozhatnak. A betegség meglehetősen gyakori, különböző statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő.


Az endometriosis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a [[hasüreg]], magába foglalva a petefészkeket, a [[petevezeték]]et, a méhet függesztő szalagokat, a [[hüvely]] és [[végbél]] közötti réteget, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ezen szigetek ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a [[gátmetszés]] hegében, a belekben, vagy a [[végbél]]ben, a [[húgyhólyag]]ban, a [[hüvely]]falban, a [[méhnyak]]ban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a [[tüdő]]ben, a végtagokon is észleltek már endometrialis csomókat. Ezek azonban igen ritkák.
Az endometriózist képező csomók leggyakoribb elhelyezkedése a [[hasüreg]], magába foglalva a petefészkeket, a [[petevezeték]]et, a méhet függesztő szalagokat, a [[hüvely]] és [[végbél]] közötti területet, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a [[gátmetszés]] hegében, a belekben, vagy a [[végbél]]ben, a [[húgyhólyag]]ban, a [[hüvely]]falban, a [[méhnyak]]ban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a [[tüdő]]ben, a végtagokon is észleltek már endometriális csomókat. Ezek azonban igen ritkák.


Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú, [[Rák (betegség)|rákos]] megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti. Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a [[női hormon]]okra a [[menstruációs ciklus]] során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. A csomók megrepedése esetén azok elhelyezkedésétől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar – vérvizelés, görcsös vizelés – egyéb panaszok. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.
Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú, [[Rák (betegség)|rákos]] megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti. Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a [[női hormon]]okra a [[menstruációs ciklus]] során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. A csomók megrepedése esetén azok elhelyezkedésétől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar – vérvizelés, görcsös vizelés – egyéb panaszok. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.

A lap 2014. augusztus 7., 14:41-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Endometriózis
LatinulEndometriosis
AngolulEndometriosis
Osztályozás
BNO-10N80.
BNO-9617.0
Adatbázisok
OMIM131200
DiseasesDB4269
MedlinePlus000915
eMedicinemed/3419  ped/677 emerg/165
MeSH IDD004715
A Wikimédia Commons tartalmaz Endometriózis témájú médiaállományokat.

Az endometriózis egy nőgyógyászati kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megtalálható.[1] Leggyakrabban a hashártyát érinti. A név a latin endometrium szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya hormonálisan érzékeny, a hormonhatásoktól függően a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található sejtek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea) egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a meddőség.[2] A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.[3] Kezelésében gyógyszereket (pl. hormonkészítmények) és sebészi módszereket alkalmaznak.[4]

Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, prevalenciáját a termékeny nőkben 0,5-5 százaléknak, míg az infertilis nők esetében 25-40 százalék körülinek tartják.[5]

Tünetei

Fájdalom

Leggyakoribb tünete az alhasra lokalizálódó, visszatérő kismedencei fájdalom. Ez magában foglalja krónikus kismedencei fájdalmat, a fájdalmas menstruációt (dysmenorrhoea), a fájdalmas közösülést (dyspareunia), és a menstruációk alatti fájdalmas székürítést is. A panaszok sokszor a menstruációs ciklusnak megfelelően változnak, a vérzés időpontjában a legkellemetlenebbek.[6]

A fájdalom kialakulásának mechanizmusa a kutatások szerint összetett.[6] Egyrészt állatkísérletekben kimutatták, hogy az endometriotikus szövetekbe fájdalomérző idegvégződések jelennek meg.[7] Emellett bizonytott, hogy az endometriotikus sejtek gyulladást serkentő citokineket (pl. IL-8) termelnek, amik az immunrendszer sejtjeit (pl. makrofágokat) az elváltozás helyére vonzzák. Ott ezek a sejtek aktiválódnak és gyulladást keltenek, ami érzékenyíti a fájdalomérző idegsejtek idegvégződéseit, ezáltal fokozódik a fájdalom. Kimutatták, hogy az endometriózisban szenvedő nők hasüregi folyadékában több a makrofág és magasabb a gyulladásos citokinek (pl. TNFα) szintje.[8][9] Ezek az adatok arra utalnak, hogy a gyulladásos folyamatoknak fontos szerepe lehet a fájdalom kialakulásában, bár a közönséges gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. NSAID-ok) kevésbé hatékonyak az endometriózis okozta krónikus kismedencei fájdalom enyhítésére.[10] Patkányokon végzett állatkísérletek alapján a központi idegrendszeri folyamatok is részt vesznek az endometriózis okozta ún. viszcero-viszcerális fájdalom kialakulásában.[6][7]

Leírása

A hashártyán látható endometriózis laparoszkópos képe.

Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak. A betegség meglehetősen gyakori, különböző statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő.

Az endometriózist képező csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetéket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti területet, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a húgyhólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, a végtagokon is észleltek már endometriális csomókat. Ezek azonban igen ritkák.

Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú, rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti. Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. A csomók megrepedése esetén azok elhelyezkedésétől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar – vérvizelés, görcsös vizelés – egyéb panaszok. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.

Kialakulásának oka

Az endometriosis kiváltó okát jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a hormonok és az immunrendszer is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.

Endometriózis osztályozása

Az endometriózis nemzetközi osztályozását tekintve négy stádiumba soroljuk. Az I. stádiumban csak kevés és kisméretű endometriózisos felrakódások láthatók, melyek kezelése – a jellemzőikből következően – könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol eső szervet is súlyosan érint, amiből következően ezek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is. A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddőséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának előrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehető legkorrektebb operatív ellátás eredményességét.

Endometriózis a médiában

Források

  1. ↑ Farquhar CM. (2000. May). „Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis.” (angol nyelven). BMJ. 320 (7247), 1449-52. o. DOI:10.1136/bmj.320.7247.1449. PMID 10827052.  
  2. ↑ Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A. (2010. August). „Endometriosis and infertility.” (angol nyelven). J Assist Reprod Genet. 27 (8), 441-7. o. DOI:10.1007/s10815-010-9436-1. PMID 20574791.  
  3. ↑ Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group. (2005. October). „ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 20 (10), 2698-704. o. DOI:10.1093/humrep/dei135. PMID 15980014.  
  4. ↑ Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W. (2005. October). „ESHRE guideline: management of women with endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 29 (3), 400-12. o. DOI:10.1093/humrep/det457. PMID 24435778.  
  5. ↑ Ozkan S, Murk W, Arici A. (2008. April). „Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments.” (angol nyelven). Ann N Y Acad Sci. 1127, 92-100. o. DOI:10.1196/annals.1434.007. PMID 18443335.  
  6. ↑ a b c Howard FM. (2009. September-October). „Endometriosis and mechanisms of pelvic pain.” (angol nyelven). J Minim Invasive Gynecol. 16 (5), 540-50. o. DOI:10.1016/j.jmig.2009.06.017. PMID 19835795.  
  7. ↑ a b Berkley KJ, Rapkin AJ, Papka RE. (2005. June). „The pains of endometriosis.” (angol nyelven). Science. 308 (5728), 1587-9. o. DOI:10.1126/science.1111445. PMID 15947176.  
  8. ↑ Eisermann J, Gast MJ, Pineda J, Odem RR, Collins JL. (1988. October). „Tumor necrosis factor in peritoneal fluid of women undergoing laparoscopic surgery.” (angol nyelven). Fertil Steril. 50 (4), 573-9. o. PMID 297157.  
  9. ↑ Agic A, Xu H, Finas D, Banz C, Diedrich K, Hornung D. (2006. September). „Is endometriosis associated with systemic subclinical inflammation?” (angol nyelven). Gynecol Obstet Invest. 62 (3), 139-47. o. DOI:10.1159/000093121. PMID 16679772.  
  10. ↑ Allen C, Hopewell S, Prentice A, Gregory D. (2009. April). „Nonsteroidal anti-inflammatory drugs for pain in women with endometriosis.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. (2), CD004753. o. DOI:10.1002/14651858.CD004753.pub3. PMID 19370608.  
  11. ↑ Különös betegségekkel küzdött doktor House. (Hozzáférés: 2012. november 8.)

További információk

A szerző hozzájárulásával. 2008. július 14.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Endometriózis&oldid=14980619”