„Sabbatizmus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Loisbot (vitalap | szerkesztései)
botok
3 166 szerkesztés
→‎Sabbataj Cvi élete és működése: évszám utáni felesleges pont eltávolítása AWB
Aybeg (vitalap | szerkesztései)
108 szerkesztés
Hozzájárulás és korrekció
 
1. sor: 1. sor:
{{más|Szombatisták}}
{{más|Szombatisták}}
{{más|Szombatosok}}
{{más|Szombatosok}}
A [[Bohdan Hmelnyickij]]-féle zsidóüldözések nyomán nyomasztóvá váló légkörben a [[szefárd]] zsidóságban megerősödött a messiásvárás. Ezt paradox módon táplálták egyes, a világvégét 1666-ra váró keresztény elképzelések (666 a Fenevad száma a Bibliában), illetve a keresztény világban végbement események értelmezése - mindenekelőtt London 1666-os leégése, mint a végítélet lehetséges nyitánya. A 17. századi ukrajnai pogromok okozta sokkból nőtt ki a zsidó misztika két ága: a [[haszidizmus]] és a sabbateánus mozgalom.
A [[Bohdan Hmelnickij|Bohdan Hmelnyickij]]-féle zsidóüldözések nyomán nyomasztóvá váló légkörben a [[Szefárdok|szefárd]] zsidóságban megerősödött a messiásvárás. Ezt paradox módon táplálták egyes, a világvégét 1666-ra váró keresztény elképzelések (666 a Fenevad száma a Bibliában), illetve a keresztény világban végbement események értelmezése - mindenekelőtt London 1666-os leégése, mint a végítélet lehetséges nyitánya. A 17. századi ukrajnai pogromok okozta sokkból nőtt ki a zsidó misztika két ága: a [[haszidizmus]] és a sabbateánus mozgalom.


==Sabbataj Cvi élete és működése==
==Sabbataj Cvi élete és működése==


Ebben a feszült, csodaváró közegben született ''[[Sabbatáj Cévi|Sabbataj Cvi]]'' (1626 – 1676) zsidó álmessiás, a zsidó misztika egyik kora újkori nagy alakja. A zsidó királyság helyreállításának programjával lépett fel, amivel zsidó kivándorlási hullámot indított el Palesztinába - a Zsidó Lexikon emiatt egyenesen a [[cionizmus]] előfutárának nevezi. Gazdag kereskedőcsalád sarjaként született [[Szmirna|Szmirnában]]. Jó nevelésben részesült, olyan korabeli tudósokat is mesteréül tudva, mint ''Joszéf Eskapa''. Cvi korán kitűnt képességeivel és a [[Kabbala|Kabbalában]] való jártasságával, furcsa viselkedése (modern terminológiával kifejezve talán [[bipoláris zavar|mániákus depressziós]] volt) és az általa vallott misztikus nézetek miatt azonban 1648-ban kimondták rá a ''chéremet'', azaz kiátkozták a közösségből.
Ebben a feszült, csodaváró közegben született ''[[Sabbatáj Cévi|Sabbataj Cvi]]'' (1626 – 1676) zsidó álmessiás, a zsidó misztika egyik kora újkori nagy alakja. A zsidó királyság helyreállításának programjával lépett fel, amivel zsidó kivándorlási hullámot indított el Palesztinába - a Zsidó Lexikon emiatt egyenesen a [[cionizmus]] előfutárának nevezi. Gazdag kereskedőcsalád sarjaként született [[İzmir (település)|Szmirnában]]. Jó nevelésben részesült, olyan korabeli tudósokat is mesteréül tudva, mint ''Joszéf Eskapa''. Cvi korán kitűnt képességeivel és a [[Kabbala|Kabbalában]] való jártasságával, furcsa viselkedése (modern terminológiával kifejezve talán [[bipoláris zavar|mániákus depressziós]] volt) és az általa vallott misztikus nézetek miatt azonban 1648-ban kimondták rá a ''chéremet'', azaz kiátkozták a közösségből.


Szmirnából való távozása után bejárta a [[Levante|Levantét]]. 1665-ben [[Gáza|Gázába]] utazott, ahol a helyi nagytekintélyű rabbi, a nála 18 évvel fiatalabb [[Gázai Náthán]] benne vélte felismerni a Messiást. [[Paul Johnson (író)|Paul Johnson]] szerint az egész mozgalom lelke inkább a Cvinél tehetségesebb misztikus Náthán volt, aki folyamatosan kibocsátott vallási állásfoglalásaival igazolta Cvi minden “messiási” cselekedetét.<ref>Paul Johnson, 326-333. old.</ref> Cvi hamarosan kinevezte a 12 törzs vezetőjét, hogy vezessék vissza a hívőket [[Palesztina|Palesztinába]], majd bevonult [[Jeruzsálem]]be. Innen viszont távozni kényszerült, mivel a helyi zsidók elutasították, hogy ő lenne a Messiás - mindenesetre nagy feltűnést keltett a Földközi-tenger térségében és szerte Európában. 1665 szeptemberében visszatért Szmirnába, ahol komoly meghasonlást okozott a hívők között. Cvi leváltotta ''Áron Lapapát'', a szmirnai főrabbit, és helyére ''Chájjim Benvenist''e-et ültette, aki némi vonakodás után ugyan, de hajlandó volt elismerni őt Messiásnak. Cvi a megváltás napját 1666. június 18-ára határozta meg és üzeneteket küldött az európai zsidóságnak, melyben visszatérésre buzdított.
Szmirnából való távozása után bejárta a [[Levante|Levantét]]. 1665-ben [[Gáza|Gázába]] utazott, ahol a helyi nagytekintélyű rabbi, a nála 18 évvel fiatalabb [[Gázai Náthán]] benne vélte felismerni a Messiást. [[Paul Johnson (író)|Paul Johnson]] szerint az egész mozgalom lelke inkább a Cvinél tehetségesebb misztikus Náthán volt, aki folyamatosan kibocsátott vallási állásfoglalásaival igazolta Cvi minden “messiási” cselekedetét.<ref>Paul Johnson, 326-333. old.</ref> Cvi hamarosan kinevezte a 12 törzs vezetőjét, hogy vezessék vissza a hívőket [[Palesztina|Palesztinába]], majd bevonult [[Jeruzsálem]]be. Innen viszont távozni kényszerült, mivel a helyi zsidók elutasították, hogy ő lenne a Messiás - mindenesetre nagy feltűnést keltett a Földközi-tenger térségében és szerte Európában. 1665 szeptemberében visszatért Szmirnába, ahol komoly meghasonlást okozott a hívők között. Cvi leváltotta ''Áron Lapapát'', a szmirnai főrabbit, és helyére ''Chájjim Benvenist''e-et ültette, aki némi vonakodás után ugyan, de hajlandó volt elismerni őt Messiásnak. Cvi a megváltás napját 1666. június 18-ára határozta meg és üzeneteket küldött az európai zsidóságnak, melyben visszatérésre buzdított.


Miután kinevezte Izrael királyának utódait is, Cvi 1665. december 30-án [[Isztambul]]ba hajózott – hívei szerint azért, hogy megdöntse a [[IV. Mehmed oszmán szultán|IV. Mohammed szultán]] uralmát. [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír azonban 1666 februárjában elfogatta és meglehetősen kényelmes körülmények között ugyan, de fogságban tartotta: először Isztambulban, majd Gallipoliban. Ez utóbbi helyen rendszeresen felkeresték hívei, ő maga pedig innen keltezett leveleit Istenként írta alá, valamint megváltoztatta a zsidó étkezési előírásokat is. Az őt felkereső lengyelországi ''Nehemia Kóhén'' kabbalista csalónak találta, emiatt feljelentette őt az udvarnál. Cvit 1666 szeptemberében az udvar válaszút elé állította: vagy áttér az iszlámra, vagy kivégzik. Cvi az előbbit választva turbánban jelent meg a szultáni udvarban és felvette az ''Aziz Mehmed Effendi'' nevet. [[Adrianopolisz]]i kényszerlakhelyén azonban folytatta “messiási” tevékenységét - a szultán ekkor 1672-ben ''Albániába'' száműzte Cvit, ahol Cvi az 1676-ban bekövetkező haláláig tartózkodott.
Miután kinevezte Izrael királyának utódait is, Cvi 1665. december 30-án [[Isztambul]]ba hajózott – hívei szerint azért, hogy megdöntse a [[IV. Mehmed oszmán szultán|IV. Mohammed szultán]] uralmát. [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír azonban 1666 februárjában elfogatta és meglehetősen kényelmes körülmények között ugyan, de fogságban tartotta: először Isztambulban, majd Gallipoliban. Ez utóbbi helyen rendszeresen felkeresték hívei, ő maga pedig innen keltezett leveleit Istenként írta alá, valamint megváltoztatta a zsidó étkezési előírásokat is. Az őt felkereső lengyelországi ''Nehemia Kóhén'' kabbalista csalónak találta, emiatt feljelentette őt az udvarnál. Cvit 1666 szeptemberében az udvar válaszút elé állította: vagy áttér az iszlámra, vagy kivégzik. Cvi az előbbit választva turbánban jelent meg a szultáni udvarban és felvette az ''Aziz Mehmed Effendi'' nevet. [[Edirne (település)|Adrianopolisz]]i kényszerlakhelyén azonban folytatta “messiási” tevékenységét - a szultán ekkor 1672-ben ''Albániába'' száműzte Cvit, ahol Cvi az 1676-ban bekövetkező haláláig tartózkodott.


==A sabbateánus mozgalom==
==A sabbateánus mozgalom==


A sabbateánus mozgalom azonban tovább élt. Náthán ''[[Jicchák Luria|Luria]]'' Kabbalájából kiindulva azt tartotta, hogy a Messiás kínok közt vállalja magára az eredeti harmónia visszaállítását a földön. Enged a gonosznak, hogy aztán belülről győzze le. Emiatt számos zsidó titokban követte Cvi példáját és látszólag áttért az iszlámra. A Cvi nyomán látszólag áttért, titokban azonban zsidó vallást folytatókat a ''dömne'' névvel illették. Központjuk Szaloniki volt. Egyes vélemények szerint maga [[Kemál Atatürk]] is dömne volt, bár ez nem bizonyított.
A sabbateánus mozgalom azonban tovább élt. Náthán ''[[Jicchák Luria|Luria]]'' Kabbalájából kiindulva azt tartotta, hogy a Messiás kínok közt vállalja magára az eredeti harmónia visszaállítását a földön. Enged a gonosznak, hogy aztán belülről győzze le. Emiatt számos zsidó titokban követte Cvi példáját és látszólag áttért az iszlámra. A Cvi nyomán látszólag áttért, titokban azonban zsidó vallást folytatókat a ''dönme'' névvel illették. Központjuk Szaloniki volt.


Mások a zsidóság keretein belül folytatták Cvi tanainak propagálását. Cvi legismertebb követője a XVIII. században [[Podólia|Podóliában]] fellépő [[Jakob Frank|Jacob Frank]] volt, aki a kereszténység és a judaizmus összeegyeztetésén fáradozott, ami miatt viszont hamarosan őt is kiközösítették eredeti közösségéből. Hitsorsosai ellen Frank ekkor a [[kamenyec]]i püspökhöz fordult segítségért. 1757-ben a püspök jelenlétében tartott, a rabbikkal folytatott hitvitája során el is égették a Talmudot, mivel ő maga azt állította, hogy mind a rabbinikus iratok, mind a [[Talmud]] keresztényellenes kitételeket tartalmaznak. 1759-ben egy Lembergben tartott hitvitán azt igyekezett bizonyítani, hogy a Krisztusban, mint megváltóban való hit a Tórából eredeztethető. A katolikus papság buzdítására ezután ő és több száz híve katolizáltak, Franknak maga [[III. Ágost lengyel király|III. Ágoston lengyel király]] volt a keresztapja. Azonban hamarosan kiderült, hogy Frank és hívei számára az igazi messiás maga Frank, ami miatt Frankot a vallási szabályok megsértése miatt 1772-ig a [[Częstochowa|chenstochowai kolostorba]] zárták. Paul Johnson szerint az [[ortodox kereszténység]]be is betért.<ref>Paul Johnson, 333. old.</ref> Szabadulása után Ausztriában és Németországban próbálta meg elterjeszteni sajátos zsidó-keresztény hitét.
Mások a zsidóság keretein belül folytatták Cvi tanainak propagálását. Cvi legismertebb követője a XVIII. században [[Podólia|Podóliában]] fellépő [[Jakob Frank|Jacob Frank]] volt, aki a kereszténység és a judaizmus összeegyeztetésén fáradozott, ami miatt viszont hamarosan őt is kiközösítették eredeti közösségéből. Hitsorsosai ellen Frank ekkor a [[Kamjanyec|kamenyec]]i püspökhöz fordult segítségért. 1757-ben a püspök jelenlétében tartott, a rabbikkal folytatott hitvitája során el is égették a Talmudot, mivel ő maga azt állította, hogy mind a rabbinikus iratok, mind a [[Talmud]] keresztényellenes kitételeket tartalmaznak. 1759-ben egy Lembergben tartott hitvitán azt igyekezett bizonyítani, hogy a Krisztusban, mint megváltóban való hit a Tórából eredeztethető. A katolikus papság buzdítására ezután ő és több száz híve katolizáltak, Franknak maga [[III. Ágost lengyel király|III. Ágoston lengyel király]] volt a keresztapja. Azonban hamarosan kiderült, hogy Frank és hívei számára az igazi messiás maga Frank, ami miatt Frankot a vallási szabályok megsértése miatt 1772-ig a [[Częstochowa|chenstochowai kolostorba]] zárták. Paul Johnson szerint az [[ortodox kereszténység]]be is betért.<ref>Paul Johnson, 333. old.</ref> Szabadulása után Ausztriában és Németországban próbálta meg elterjeszteni sajátos zsidó-keresztény hitét.


==Magyar vonatkozások==
==Magyar vonatkozások==
21. sor: 21. sor:
Cvinek elsősorban a budai zsidóságban volt sok követője. Magának Cvinek első írásos említése 1667-ből, ''Eszéki István'' [[nagybánya]]i iskolamester ''Jézus Messiás'' című drámájából való. Cvi nyomán Magyarországon is támadt álmessiás, a ''kismartoni'' ''[[Mardokáj|Mordechai Móchiach]]'' személyében (1678-83).
Cvinek elsősorban a budai zsidóságban volt sok követője. Magának Cvinek első írásos említése 1667-ből, ''Eszéki István'' [[nagybánya]]i iskolamester ''Jézus Messiás'' című drámájából való. Cvi nyomán Magyarországon is támadt álmessiás, a ''kismartoni'' ''[[Mardokáj|Mordechai Móchiach]]'' személyében (1678-83).


==Török vonatkozások==

A Török Köztársaság megalakulása után [[Mustafa Kemal Atatürk|Kemál Atatürk]] ellen [[İzmir (település)|İzmir]]ben elkövetett merénylet egyik vezetője egy Mehmed Cavid Bey nevű dönme volt,<ref>Andrew Mango, ''Atatürk'', John Murray, 1999, 448-453 old.</ref> az Unió és Haladás Bizottságának (İTC) egyik alapító tagja és az [[Oszmán Birodalom]] korábbi pénzügyminisztere.{{Sfn|Kieser|2018|p=215}}<ref>Ilgaz Zorlu, ''Evet, Ben Selânikliyim: Türkiye Sabetaycılığı'', Belge Yayınları, 1999, 223 old.</ref><ref>Yusuf Besalel, ''Osmanlı ve Türk Yahudileri'', Gözlem Kitabevi, 1999, 210 old.</ref><ref>Rıfat N. Bali, ''Musa'nın Evlatları, Cumhuriyet'in Yurttaşları'', İletişim Yayınları, 2001, 54 old.</ref> A kormányzati vizsgálat után elítélt Cavid Beyt 1926. augusztus 26-án [[Ankara|Ankará]]ban felakasztották.<ref>{{cite web|url=https://www.jewishvirtuallibrary.org/javid-cavid-bey-mehmed |title=Javid (Cavid) Bey, Mehmed |access-date=2022-04-08 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210616024609/https://www.jewishvirtuallibrary.org/javid-cavid-bey-mehmed |archive-date=2021-06-16 }}</ref>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


30. sor: 35. sor:
* Paul Johnson: A zsidók története. Európa Kiadó, Budapest, 2001. {{ISBN|9630770342}}
* Paul Johnson: A zsidók története. Európa Kiadó, Budapest, 2001. {{ISBN|9630770342}}
* {{ZsidLex copy|1|038|0148}}
* {{ZsidLex copy|1|038|0148}}
* {{Citation|last=Kieser|first=Hans-Lukas|title=Talaat Pasha: Father of Modern Turkey, Architect of Genocide|date=26 June 2018|publication-date=2018|publisher=Princeton University Press|isbn=978-0-691-15762-7}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* - [[Kabbala]]
* [[Kabbala]]
* - [[Zóhár]]
* [[Zóhár]]
* - [[messiás]]
* [[messiás]]
* - [[cionizmus]]
* [[cionizmus]]
* - [[pogrom]]
* [[pogrom]]
* - [[antiszemitizmus]]
* [[antiszemitizmus]]
* - [[gólem]]
* [[gólem]]


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
⚫
* Internetes linkek gyűjteménye Sabbataj Cviről: https://web.archive.org/web/20141110122614/http://vallasezoteria.phpbb8.de/shem-mephorash-f4/jezus-sabbataj-cvi-parhuzama-t33.html
* - Kemál Atatürk állítólagos zsidó voltáról: http://ek.eotvos.elte.hu/ek/ek2/abstracts/Visi_Tamas.html
⚫
* - Internetes linkek gyűjteménye Sabbataj Cviről: https://web.archive.org/web/20141110122614/http://vallasezoteria.phpbb8.de/shem-mephorash-f4/jezus-sabbataj-cvi-parhuzama-t33.html
[[Kategória:Zsidó csoportok, irányzatok]]
[[Kategória:Zsidó csoportok, irányzatok]]

A lap jelenlegi, 2023. december 28., 12:05-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Szombatisták.
Nem tévesztendő össze a következővel: Szombatosok.

A Bohdan Hmelnyickij-féle zsidóüldözések nyomán nyomasztóvá váló légkörben a szefárd zsidóságban megerősödött a messiásvárás. Ezt paradox módon táplálták egyes, a világvégét 1666-ra váró keresztény elképzelések (666 a Fenevad száma a Bibliában), illetve a keresztény világban végbement események értelmezése - mindenekelőtt London 1666-os leégése, mint a végítélet lehetséges nyitánya. A 17. századi ukrajnai pogromok okozta sokkból nőtt ki a zsidó misztika két ága: a haszidizmus és a sabbateánus mozgalom.

Sabbataj Cvi élete és működése[szerkesztés]

Ebben a feszült, csodaváró közegben született Sabbataj Cvi (1626 – 1676) zsidó álmessiás, a zsidó misztika egyik kora újkori nagy alakja. A zsidó királyság helyreállításának programjával lépett fel, amivel zsidó kivándorlási hullámot indított el Palesztinába - a Zsidó Lexikon emiatt egyenesen a cionizmus előfutárának nevezi. Gazdag kereskedőcsalád sarjaként született Szmirnában. Jó nevelésben részesült, olyan korabeli tudósokat is mesteréül tudva, mint Joszéf Eskapa. Cvi korán kitűnt képességeivel és a Kabbalában való jártasságával, furcsa viselkedése (modern terminológiával kifejezve talán mániákus depressziós volt) és az általa vallott misztikus nézetek miatt azonban 1648-ban kimondták rá a chéremet, azaz kiátkozták a közösségből.

Szmirnából való távozása után bejárta a Levantét. 1665-ben Gázába utazott, ahol a helyi nagytekintélyű rabbi, a nála 18 évvel fiatalabb Gázai Náthán benne vélte felismerni a Messiást. Paul Johnson szerint az egész mozgalom lelke inkább a Cvinél tehetségesebb misztikus Náthán volt, aki folyamatosan kibocsátott vallási állásfoglalásaival igazolta Cvi minden “messiási” cselekedetét.[1] Cvi hamarosan kinevezte a 12 törzs vezetőjét, hogy vezessék vissza a hívőket Palesztinába, majd bevonult Jeruzsálembe. Innen viszont távozni kényszerült, mivel a helyi zsidók elutasították, hogy ő lenne a Messiás - mindenesetre nagy feltűnést keltett a Földközi-tenger térségében és szerte Európában. 1665 szeptemberében visszatért Szmirnába, ahol komoly meghasonlást okozott a hívők között. Cvi leváltotta Áron Lapapát, a szmirnai főrabbit, és helyére Chájjim Benveniste-et ültette, aki némi vonakodás után ugyan, de hajlandó volt elismerni őt Messiásnak. Cvi a megváltás napját 1666. június 18-ára határozta meg és üzeneteket küldött az európai zsidóságnak, melyben visszatérésre buzdított.

Miután kinevezte Izrael királyának utódait is, Cvi 1665. december 30-án Isztambulba hajózott – hívei szerint azért, hogy megdöntse a IV. Mohammed szultán uralmát. Köprülü Ahmed nagyvezír azonban 1666 februárjában elfogatta és meglehetősen kényelmes körülmények között ugyan, de fogságban tartotta: először Isztambulban, majd Gallipoliban. Ez utóbbi helyen rendszeresen felkeresték hívei, ő maga pedig innen keltezett leveleit Istenként írta alá, valamint megváltoztatta a zsidó étkezési előírásokat is. Az őt felkereső lengyelországi Nehemia Kóhén kabbalista csalónak találta, emiatt feljelentette őt az udvarnál. Cvit 1666 szeptemberében az udvar válaszút elé állította: vagy áttér az iszlámra, vagy kivégzik. Cvi az előbbit választva turbánban jelent meg a szultáni udvarban és felvette az Aziz Mehmed Effendi nevet. Adrianopoliszi kényszerlakhelyén azonban folytatta “messiási” tevékenységét - a szultán ekkor 1672-ben Albániába száműzte Cvit, ahol Cvi az 1676-ban bekövetkező haláláig tartózkodott.

A sabbateánus mozgalom[szerkesztés]

A sabbateánus mozgalom azonban tovább élt. Náthán Luria Kabbalájából kiindulva azt tartotta, hogy a Messiás kínok közt vállalja magára az eredeti harmónia visszaállítását a földön. Enged a gonosznak, hogy aztán belülről győzze le. Emiatt számos zsidó titokban követte Cvi példáját és látszólag áttért az iszlámra. A Cvi nyomán látszólag áttért, titokban azonban zsidó vallást folytatókat a dönme névvel illették. Központjuk Szaloniki volt.

Mások a zsidóság keretein belül folytatták Cvi tanainak propagálását. Cvi legismertebb követője a XVIII. században Podóliában fellépő Jacob Frank volt, aki a kereszténység és a judaizmus összeegyeztetésén fáradozott, ami miatt viszont hamarosan őt is kiközösítették eredeti közösségéből. Hitsorsosai ellen Frank ekkor a kamenyeci püspökhöz fordult segítségért. 1757-ben a püspök jelenlétében tartott, a rabbikkal folytatott hitvitája során el is égették a Talmudot, mivel ő maga azt állította, hogy mind a rabbinikus iratok, mind a Talmud keresztényellenes kitételeket tartalmaznak. 1759-ben egy Lembergben tartott hitvitán azt igyekezett bizonyítani, hogy a Krisztusban, mint megváltóban való hit a Tórából eredeztethető. A katolikus papság buzdítására ezután ő és több száz híve katolizáltak, Franknak maga III. Ágoston lengyel király volt a keresztapja. Azonban hamarosan kiderült, hogy Frank és hívei számára az igazi messiás maga Frank, ami miatt Frankot a vallási szabályok megsértése miatt 1772-ig a chenstochowai kolostorba zárták. Paul Johnson szerint az ortodox kereszténységbe is betért.[2] Szabadulása után Ausztriában és Németországban próbálta meg elterjeszteni sajátos zsidó-keresztény hitét.

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Cvinek elsősorban a budai zsidóságban volt sok követője. Magának Cvinek első írásos említése 1667-ből, Eszéki István nagybányai iskolamester Jézus Messiás című drámájából való. Cvi nyomán Magyarországon is támadt álmessiás, a kismartoni Mordechai Móchiach személyében (1678-83).

Török vonatkozások[szerkesztés]

A Török Köztársaság megalakulása után Kemál Atatürk ellen İzmirben elkövetett merénylet egyik vezetője egy Mehmed Cavid Bey nevű dönme volt,[3] az Unió és Haladás Bizottságának (İTC) egyik alapító tagja és az Oszmán Birodalom korábbi pénzügyminisztere.[4][5][6][7] A kormányzati vizsgálat után elítélt Cavid Beyt 1926. augusztus 26-án Ankarában felakasztották.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Paul Johnson, 326-333. old.
  2. ↑ Paul Johnson, 333. old.
  3. ↑ Andrew Mango, Atatürk, John Murray, 1999, 448-453 old.
  4. ↑ Kieser 2018, 215. o.
  5. ↑ Ilgaz Zorlu, Evet, Ben Selânikliyim: Türkiye Sabetaycılığı, Belge Yayınları, 1999, 223 old.
  6. ↑ Yusuf Besalel, Osmanlı ve Türk Yahudileri, Gözlem Kitabevi, 1999, 210 old.
  7. ↑ Rıfat N. Bali, Musa'nın Evlatları, Cumhuriyet'in Yurttaşları, İletişim Yayınları, 2001, 54 old.
  8. ↑ Javid (Cavid) Bey, Mehmed. [2021. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 8.)

Források[szerkesztés]

  • Prepuk Anikó: A zsidóság Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században. Történeti Kézikönyvtár. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. ISBN 9632600991
  • Esther Benbassa – Aron Rodrigue: A szefárd zsidók története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9633895871
  • Simon Dubnov: A zsidóság története. Gondolat Kiadó – Bethlen Gábor Kiadó. Ford.: Szabó Bence. Budapest, 1991. ISBN 9637426000
  • Világvallások. Akadémiai Lexikonok.Szerk.: Görfzöl Tibor – Máthé-Tóth András. Akadémiai Kiadó, 2009. ISBN 9789630587082
  • Paul Johnson: A zsidók története. Európa Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 9630770342
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 038. o.  Online elérés
  • Kieser, Hans-Lukas (26 June 2018), Talaat Pasha: Father of Modern Turkey, Architect of Genocide, Princeton University Press (published 2018), ISBN 978-0-691-15762-7

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sabbatizmus&oldid=26728600”