Örvös csóka

Örvös csóka
	Örvös csóka Japánban
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Corvida;
Öregcsalád:	Corvoidea;
Család:	Varjúfélék (Corvidae);
Nem:	Coloeus; Kaup, 1829
Faj:	C. dauuricus;
Tudományos név
	Coloeus dauuricus; (Pallas, 1776)
Szinonimák
	Corvus dauuricus Pallas, 1776;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Örvös csóka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös csóka témájú médiaállományokat és Örvös csóka témájú kategóriát.

Az örvös csóka (Coloeus dauuricus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszertani besorolása

Az újabb DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy az örvös csókának a legközelebbi rokona, az eurázsiai elterjedésű csóka (Coloeus monedula); e két madár pedig az egykoron egységes Corvus madárnemnek az egyik korai elágazását képviselték. Korábbi elképzelések szerint - elképzelések melyek később tényekké váltak - e két csóka annyira különbözik a többi Corvus-fajtól, hogy nekik egy külön nemet, a Coloeust kéne megalkotni – újabban az alnemként használt taxont önálló nemi szintre emelték.^[2]

Előfordulása

Az örvös csóka előfordulási területe Kelet-Szibéria déli részétől, egész Mongólián és Kína nagy részén keresztül a Koreai-félszigetig tart. Az északibb állományok télen délre vonulnak. Japánban ritka téli vendég, míg Tajvanon és Nyugat-Európában igen ritka vendég; eddig csak néhányszor vették észre.

Megjelenése

Körülbelül akkora vagy tán valamivel kisebb, mint a csóka; testhossza 32 centiméter. Az örvös csóka testarányai és viselkedése megegyezik az eurázsiai rokonáéval. A különbséget a tollazat adja; a legtöbb felnőttnek – de nem az összesnek –, a torkától a begyéig, valamint a vállai és a tarkója alatt krémfehér széles sávozás látható. A feje, torka, szárnyai és farktollai fényesen feketék, míg a fültájéka világosabb szürke. A sötétebb felnőttek és a fiatalok jobban hasonlítanak a csókára, bár a szibériai fajnak a szivárványhártyája nem világos szürke, hanem fekete. Az egyetlen másik tarka közeli rokona az elterjedési területen, a kínai nyakörves varjú (Corvus torquatus), amely azonban jóval nagyobb az örvös csókánál, körülbelül akkora, mint a kormos varjú (Corvus corone), tehát a két varjúfélét nemigen lehet összetéveszteni.

Életmódja

A ritkás erdőket, a folyóvölgyeket és a nyílt domb- és hegyoldalakat kedveli élőhelyül. Társas madárfaj, mely csapatokba verődik; gyakran a vetési varjakkal (Corvus frugilegus) társul. Az étlapja megegyezik a másik Coloeus nembéliével; vagyis gabonából, rovarokból, gyümölcsökből, tojásokból, döghúsból és ürülékből tevődik össze.

Szaporodása

Ha nincsenek faodvak, sziklamélyedések és leromlott házak a térségben, akkor fészkét faágak közé rakja, bár ezt csak utolsó megoldásként. A csókához hasonlóan a fészekaljban általában öt darab, barnán pettyezett, világoskék vagy kékeszöld színű tojás van. A tojásokat a tojó költi ki. A kis csókák, körülbelül 4-5 hetesen válnak röpképessé.

Képek

Az örvös csóka (balra) és a csóka (jobbra) találkozója, az Altaj-hegységnél
Kitömött
példányok
Rajz a madárról
Coloeus dauuricus

Jegyzetek

↑ BirdLife International: 'Corvus dauuricus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ Kaup, J. J.. Skizzirte Entwickelungs-Geschichte und natürliches System der europäischen Thierwelt : Erster Theil welcher die Vogelsäugethiere und Vögel nebst Andeutung der Entstehung der letzteren aus Amphibien enthält. Carl Wilhelm Leste, 114. o. (1829)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Daurian jackdaw című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a fajról
Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Reise durch verschiedene Provinzen des Russischen Reichs 3: 694

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] BirdLife International: 'Corvus dauuricus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[2] Kaup, J. J.. Skizzirte Entwickelungs-Geschichte und natürliches System der europäischen Thierwelt : Erster Theil welcher die Vogelsäugethiere und Vögel nebst Andeutung der Entstehung der letzteren aus Amphibien enthält. Carl Wilhelm Leste, 114. o. (1829)

[1]

[2]