Nyakörves varjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nyakörves varjú
Dróton a varjú
Dróton a varjú
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Corvida
Öregcsalád: Corvoidea
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Corvus
Linnaeus, 1758
Faj: C. torquatus
Tudományos név
Corvus torquatus
Lesson, 1831
Szinonimák
  • Corvus pectoralis Gould, 1836
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyakörves varjú témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyakörves varjú témájú médiaállományokat és Nyakörves varjú témájú kategóriát.

A nyakörves varjú (Corvus torquatus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A nyakörves varjú legfőbb előfordulási területe Kína, bár a Koreai-félszigeten és Oroszország legdélkeletibb részein is vannak állományai. Pekingtől északabbra, csak ritka vendég.

Korábban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján nem fenyegetett állatfajként volt feltüntetve, azonban a 2008-as újbóli felmérés után ritkábbnak bizonyult, emiatt átminősítették mérsékelten fenyegetett fajjá.

Megjelenése[szerkesztés]

Az 52-55 centiméteres hosszával, körülbelül akkora vagy valamivel nagyobb, mint a kormos varjú (Corvus corone). A kormos rokonától eltérően a szárnyai, farktollai és a csőre kicsivel hosszabbak. A tarkója, a hátának eleje, valamint a torkától a begye aljáig fehér - a begyének közepe viszont fekete -, míg tollazatának többi része fényesen fekete. A csőre, lábai és lábfejei szintén feketék. Az elterjedési területének egyes részein, csak az örvös csókával (Corvus dauuricus) téveszthető össze, bár az utóbbi jóval kisebb.

Röpte lomha, könnyed; ekkortájt lábfejeit nem húzza hátra, hanem a teste alatt lógnak. Hangja, hosszú és erős „kááár”, melyet módosítani képes az alkalomnak megfelelően. E hang mellett csőrcsattogtatással is kommunikál.

Életmódja[szerkesztés]

A nyíltabb területeket részesíti előnyben. A füves puszták, folyóvölgyek és kultúrtájak, mint például a rizsföldek lakója. Habár a falvakon megtalálható, a nyakörves varjú kerüli a kis- és nagyvárosokat. Tápláléka magokból, akár rizsből is, rovarokból, puhatestűekből és egyéb gerinctelenekből - akár ha azok sekély vízben is találhatók - tevődik össze. A döghúsból nem táplálkozik olyan nagy mértékben, mint más Corvus-fajok, viszont tojásokat és madárfiókákat rabol.

Szaporodása[szerkesztés]

A fészkét faodvakba építi; az odú nyílását sárral tömi el. Egy fészekaljban általában 3-4 tojás van.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Collared crow című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • Collared Crow with fish
  • Different shot of above bird
  • Fine profile shot
  • Lesson, R. P. (1830-1831). Traité d'ornithologie, ou, Tableau méthodique des ordres, sous-ordres, familles, tribus, genres, sous-genres et races d'oiseaux : ouvrage entièrement neuf, formant le catalogue le plus complet des espèces réunies dans les collections publiques de la France. F. G. Levrault, Paris. Vol. 1: pp. i-xxxii, 1-659. BHLreference page [original description: p. 328]