Felsőzubrica
| Felsőzubrica (Zubrzyca Górna) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | nowy targi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 34-484 |
| Körzethívószám | +(48)18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3154 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 39′Koordináták: é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 39′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzubrica témájú médiaállományokat. | |
Felsőzubrica (Felsőbölényes[2] lengyelül Zubrzyca Górna [zubˈʒɨʦa ˈgurna], szlovákul Vyšná Zubrica) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban. Az egykori Nagy-Magyarország legészakibb településeként tartják számon. Közel 3000 lakosának nagy része lengyel nemzetiségű, de 10 és 20 százalék közötti hányada magát szlováknak vallja.[2]
Fekvése[szerkesztés]
Az Árvai-Beszkidek mérsékelt lejtőin fekszik, a 957-es út mentén, Jablonkától 10 km-re északnyugatra.
Története[szerkesztés]
A falu 1620 körül keletkezett, amikor a Thurzó család engedélyével a Moniak család gyolcsot készítő műhelyeket és malmokat épített ide. Mateusz Moniak a vidék fellendítéséért 1674-ben nemesi rangot is kapott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBRICZA. Alsó, és Felső Zubricza. Elegyes lengyel faluk Árva Várm. földes Urok a’ Kir. Kamara, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Beszkéd hegyének tövében, Tersztena Mezővároshoz öt mértföldnyire, Zubricza vize mellett, melly gyakran károsíttya határjaikat.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zubricza (Felső), tót falu, Árva v. 1177 kath., 33 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Kat. paroch. templom. 40 6/8 sessio. Nagy urasági sörfőzőház. Vászon kereskedés. F. u. az árvai uradalom.”[4]
A 20. század elején nevét Felsőbölényesre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus templomát is a Moniakok építtették, ennek helyén épült fel a barokk Szent Mihály plébániatemplom. Értékes főoltárát tiroli fafaragók készítették.
- A Moniak-kúria területén épült fel az Árvai Néprajzi Park, ahol a környék népi építészeti alkotásai láthatók.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429950?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ a b Prawelska-Skrzypek, Grazyna, Marta Moskal.szerk.: Ábrahám Barna - Gereben Ferenc - Stekovics Rita: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, A Regionális és Kisebbségi KultúrákKutatóműhelyének kiadványai (magyar nyelven). Piliscsaba: PPKE-BTK, 302. o. [2003]. ISBN 963 9296 72 4
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
