Yi
Yi | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő jura, 160 Ma | ||||||||||||||||||||
A Yi qi rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Yi témájú kategóriát. |
A Yi (nevének jelentése: „különös szárny”) a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, és a Theropoda alrendjébe tartozó nem.
Felfedezése
[szerkesztés]Ezt a különleges dinoszauruszt a kínai Hopej tartomány területén levő Mutoudeng falu kőbányájában fedezte fel egy helybéli farmer. A farmer 2007-ben eladta a kövületet a Shandong Tianyu Természettudományi Múzeumnak. A múzeum egyik technikus, Ding Xiaoqing miközben megvizsgálta a kövületet, rájött, hogy nem hamisítvány, sőt valami különleges, eddig még nem látott dinoszaurusz őrzője. További kutatások után, 2015. április 29.-én kiadták az állatról szóló első leírást a „Nature” című folyóiratban. A kutatócsoport vezére a kínai paleontológus, Xu Xing volt, a csapata pedig Zheng Xiaoting, Corwin Sullivan, Wang Xiaoli, Xing Lida, Wang Yan, Zhang Xiaomei, Jingmai O'Connor, Zheng Fucheng Zhang és Pan Yanhong kutatokból állt. Ez a dinoszaurusz, körülbelül ezelőtt 160 millió évvel élt, a késő jura korszak elején. Az egész faj, csak egyetlenegy példánynak, a holotípusnak STM 31-2 köszönhetően ismerünk.
Ez a maniraptora dinoszaurusz Scansoriopterygidae családba lett besorolva. A kladisztikai vizsgálatoknak nem sikerült kimutatniuk, hogy a családon belül, hová is helyezhető, a Scansoriopteryxszel vagy talán az Epidexipteryxszel rokonítható. A kutatások alapján a Scansoriopterygidae családcsoport a legbazálisabb, azaz alapibb klád a Paraves csoporton belül.
Leírása
[szerkesztés]A 380 grammjával a Yi qi egy nagyobb galambtermetű maniraptora volt. A csuklóiból egy-egy hosszú és vékony csont, amely egy olyan bőrhártyát volt képes kifeszíteni, mint amilyennel a denevérek és a pteroszauruszok rendelkeznek. A testét borzas, sörteszerű tollazat fedte. A melanoszómás tesztek alapján kiderült, hogy míg a testet borító tollazat világosszürke, vagy ezüstös lehetett; ezzel szemben a tarkót és fejet borító rész inkább sötétszürke vagy fekete volt.
Fán lakó állat volt, mely valószínűleg siklórepülésre volt képes, semmint aktív repülésre.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Yi (dinosaur) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Yi qi - a megelevenedett spekulativitás!. Primeval Online, 2015. április 30. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- Zsebsárkányt fedeztek fel Kínában. Index.hu, 2015. április 30. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- Szárnya van, de nem madár. iPon Computer, 2015. május 7. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- Xu, X.; Zheng, X.; Sullivan, C.; Wang, X.; Xing, L.; Wang, Y.; Zhang, X.; o’Connor, J. K.; Zhang, F.; Pan, Y. (2015). „A bizarre Jurassic maniraptoran theropod with preserved evidence of membranous wings”. Nature 521, 70–73. o. DOI:10.1038/nature14423. PMID 25924069.
- Wilford, John Noble (2015. április 29.). „Small Jurassic Dinosaur May Have Flown Without Feathers”. New York Times. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- Zhang, H.; Wang, M.; Liu, X. (2008). „Constraints on the upper boundary age of the Tiaojishan Formation volcanic rocks in West Liaoning-North Hebei by LA-ICP-MS dating”. Chinese Science Bulletin 53 (22), 3574–3584. o. DOI:10.1007/s11434-008-0287-4.
- Wang Yongdonga, Saiki Ken'ichi, Zhang Wuc & Zheng Shaolin (2006). „Biodiversity and palaeoclimate of the Middle Jurassic floras from the Tiaojishan Formation in western Liaoning, China”. Progress in Natural Science 16, 222–230. o. DOI:10.1080/10020070612330087.