Willebrord Snel van Royen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Willebrord Snel van Royen
Willebrord Snellius.jpg
Életrajzi adatok
Született1580. június 13.
Leiden
Elhunyt1626. október 30. (46 évesen)
Leiden
Sírhely Pieterskerk
Születési neve Willebrord Snel van Royen
Ismeretes mint
SzüleiRudolph Snellius
Iskolái Leideni Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Willebrord Snel van Royen témájú médiaállományokat.

Willebrord Snel van Royen (latin nevén Willebrord Snellius, angol nyelvterületen Snell, német nyelvterületen Willebrord van Roijen Snell; Leiden, 1580. június 13. – Leiden, 1626. október 30.) holland csillagász és matematikus, aki először adott részletes matematikai magyarázatot a fénytörés jelenségére, ami most Snellius–Descartes-törvényként ismert. Előtte ugyanezt a törvényt vizsgálta már Ptolemaiosz és a középkorban Witelo is, de megfelelő matematikai eszközök (trigonometrikus függvények) hiányában csak táblázatokat tudtak összeállítani, a matematikai egyenletet nem ismerték fel. A háromszögelés eljárásának kidolgozását is neki tulajdonítják.

Élete[szerkesztés]

Szülei a leideni matematikaprofesszor Rudolph Snel van Royen (Rudolph Snellius) és az Oudewaterből származó Machteld Cornelisdochter voltak. A leideni egyetemen tanult jogot, de a matematika jobban érdekelte. Magánórákat vett matematikából a leideni egyetemen tanító Ludolph van Ceulentől, és helyettesítette apját az egyetemi előadásain. 1600-tól több európai országban is élt és tanult, többek között a würzburgi Adrian van Roomen matematika- és orvosprofesszornál, aki bemutatta Prágában Tycho Brahe-nak. Segédkezett Brahe csillagászati megfigyeléseinél, és ott találkozott Johannes Keplerrel, aki Brahe segédje volt. Brahe 1601-ben elhunyt. Snel 1602-ben egy rövid időre visszatért Leidenbe, majd 1603-tól Párizsban tanult jogot, de csillagászattal és matematikával is foglalkozott. 1608-ban befejezte tanulmányait, és még abban az évben összeházasodott Maria de Langhe-val. Több mint hét gyermekük született, de közülük csak három érte el a felnőttkort. Apja segédje lett Leidenben, majd annak halála után 1613-ban Snel vette át apja helyét mint matematikaprofesszor, bár csak 1615-től lett formálisan is teljes jogú professzor. 1626-ban halt meg kólikában. A leideni Pieterskerk templomban helyezték végső nyugalomra.

Munkássága[szerkesztés]

Tiphys Batavus (címlap)

Ő volt a kiadója, fordítója és magyarázója Petrus Ramus, Ludolph von Ceulen és Simon Stevin munkáinak és a pergai Apollóniosz elveszett, de általa helyreállított műveinek.

1615-ben kidolgozta a háromszögelés módszerét a földmérés számára. Ebben a kérdésben elsőségét gyakran vitatják, és Gemma Frisius vagy Christoph Bühler neve is felmerül. Módszerével a Föld sugarát is meghatározta, ahogyan azt az 1617-ben megjelent Eratosthenes Batavus című művében leírta. Szerkesztőként kiadta IV. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf csillagászati feljegyzéseit, amiben az egész arisztotelészi világképet kritizálta, de nem volt a kopernikuszi heliocentrikus világkép követője sem. A világot úgy látta inkább, mint Petrus Ramus vagy Tycho Brahe, akik szerint a Föld a világegyetem központja. Az 1621-ben megjelent Cyclometricus, de circuli dimensione című könyvében pontosította Arkhimédész sokszögmódszerével megadott π értékét 7 tizedesjegyre.

Emlékezete[szerkesztés]

Egy holdkráter róla kapta a nevét. A Holland Királyi Haditengerészet három hajója viseli, illetve viselte a nevét (beleértve a jelenleg is ezen a néven szolgáló hajót).

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Willebrord Snellius című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Willebrord van Roijen Snell című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Willebrord Snell az Archimedes to Hawking: Laws of Science and the Great Minds Behind Them (Clifford A. Pickover, 2008) c. műben (angolul)