Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2018-08-08

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jelentéktelen kérdések[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy vajon hányan tudják Magyarországon, hogy jelenleg a világon én, azaz dr. Opál Sándor vagyok a legtöbb nemzetközileg elismert tudományos felfedezés birtokosa? Ráadásul azok többsége hadtudományi jellegű és az űrhajózással kapcsolatos. Rólam miért hallgatnak a hazai illetékesek? Vagy talán még mindig csak a kommunizmus lángjai villoghatnak?
--94.21.237.231 (vita) 2018. augusztus 8., 19:12 (CEST)[válasz]

Jaj, ne. Még egy. Aki még nem ismerné őt, annak bemutatom régi szerkesztőtársunkat, Szerkesztő:Laird42-et. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 8., 22:13 (CEST)[válasz]

Megjegyzés

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közt szerepel. Ezért feltétlenül foglalkozni kell vele. De az UFÓK-kal kapcsolatos dolgok miatt, és a fantasztikumba hajló tájékoztatásai miatt sajnos rettentő nagy odafigyelést igényel. Valaki talán felvállalja... MZ/X vita 2018. augusztus 9., 21:11 (CEST)[válasz]

Körönd és Budapest egyéb fura köznévi elnevezései[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

1. A „körönd” szó magyarul jelent vagy jelentett-e bármi mást, mint a Kodály köröndöt Budapesten? Ha igen, akkor mit? Ha nem, a Kodály körönd honnan kapta ezt a nevet, amikor egyszerűen “Kodály tér” is lehetne a neve? Csak azért, hogy Tamkó Sirató Károly „Bőrönd Ödön” című verse jobban hangozzék?

2. A „körtér” szó magyarul jelent vagy jelentett-e bármi mást, mint a Móricz Zsigmond körteret Budapesten? Ha igen, akkor mit? Ha nem, a Móricz Zsigmond körtér honnan kapta ezt a nevet, amikor egyszerűen „Móricz Zsigmond tér” is lehetne? Nem is emlékszem olyan állapotára, amikor kör alakú volt. Amikor a 6-os villamos még ott fordult meg, nem a téren ment körbe, hanem az egyik térre néző háztömböt kerülte meg. Van hozzá valami vers, ami miatt jó ez a név? Biztos nem olvastam Tamkó Sirató Károly összes versét még, de nem emlékszem olyanra, ami említené.

3. Az Oktogon Budapesten miért kapta ezt a furcsa nevet? Addig értem, hogy nyolcszög alakú, és hogy hívták egy ideig másképpen is, de a legtöbb másik Budapest térnek az itt említetteken kívül már adtak valamilyen előtagot. Miért nem maradt meg mondjuk a régi „Nyolcszög tér”? Vers van hozzá?

4. Az Astoria (csomópont) Budapesten miért kapta ezt a furcsa nevet? Addig értem, hogy az Astoria Szállóról nevezték el, ami tényleg figyelemre méltó épület, 1990 körül még különleges látványosság volt, de miért nem kapott a tér köznévi utótagot, például „Astoria tér”, vagy éppen “Astoria oktogon”, hiszen ugyanannyira nyolcszög alakú, mint az Oktogon? Vers van hozzá?

5. A Zugligeti libegő miért kapta ezt a furcsa utótagot? A „libegő” szó jelent vagy jelentett-e bármi mást, mint ezt a székes liftet? A libegő szócikk ezt részben megválaszolja, mert említ két másik ilyen nevű liftet, amikről soha nem hallottam. Ettől függetlenül a név nekem furcsa, mert külföldön nagyon sokhelyen ültem hasonló liften, főleg síeléskor, de párszor nyáron is, és soha nem hallottam, hogy bárki libegőnek hívta volna bármelyik külföldi darabot. Nagyon sok különböző nevet használtak rájuk: „felvonó, sífelvonó, sílift” (tágabb értelmű szavak), „ülős lift, székes lift, francialift, kétüléses lift (vagy négyüléses lift stb, egészen együlésestől nyolcülésesig, attól függően, hogy hány szék van egymás mellett), kétüléses felvonó” (tágabb értelmű szavak), Ausztriában „Sesselbahn” vagy egyedi név után köznévi utótagként egyszerűen „-bahn”, Franciaországban „télésiège” vagy egyedi név előtt írásban rövidítve „TS” (nem tudom, hogy szóban is használják-e; az ott ritkább tányéros avagy tárcsás felvonót, aminek téléski a helyi neve, ütközés miatt „TK”-nak rövidítik). Csehszlovákiában már a rendszerváltás előtt is jártam síelni, és lehet, hogy csak nem emlékszem rá, de szerintem ott is voltak ülős síliftek, és nem hívtuk libegőnek őket. Csak azért találták ki, hogy Tamkó Sirató Károly „Libegő” című verse jobban működjön?

b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 8., 22:06 (CEST)[válasz]

El kell fogadni, hiszen ezekről a nevekről a Főváros döntött. A Körönd kifejezés a nyelvújítás korára emlékeztető elnevezés. Az Oktogon pedig abban az időben keletkezett, amikor többen tudtak latinul. MZ/X vita 2018. augusztus 9., 21:16 (CEST)[válasz]

A libegő nevet a „nép” adta. „Végül, hogy a János-hegyi kötélpálya név ne ijessze el az utasokat, kiírtak egy ötletpályázatot az új eszköz nevére.” https://www.bkv.hu/hu/turisztika/libego/a_zugligeti_libego_tortenete?/hu/turisztika/libego/a_zugligeti_libego_tortenete – SepulturaP's.box 2018. augusztus 11., 12:15 (CEST)[válasz]

Az Astoria csomópont pedig nem egy közterület neve, hanem egy közlekedési csomóponté, úgymint BAH-csomópont. Ez közlekedőknek, közlekedést üzemeltetőknek fontos fogalom, de mivel több közlekedési útvonal és közterületi rész alkotja, nem lehet közterületi utótaggal ellátni. Gondolom. – SepulturaP's.box 2018. augusztus 11., 12:31 (CEST)[válasz]

Köszönöm, Sepultra, érdekes információk. A mondat a libegőről azért furcsa, mert hívhatták volna csak felvonónak is kötélpálya helyett, de attól még érdemes tudni a történetet. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 12., 23:41 (CEST)[válasz]