Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2018-08-06

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Dr Müller Zoltán gégész föorvos[szerkesztés]

Zöld pipa.png Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--109.61.125.143 (vita) 2018. augusztus 6., 18:46 (CEST)
válasz

Rövid kérdésre rövid válasz: kattints ide! Wikizoli vita 2018. augusztus 6., 19:32 (CEST)

“Budapest főváros Vilma királynőről nevezte el a Városligeti fasort” másodszor[szerkesztés]

Sárga kérdőjel.png Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Pár hónapja kérdeztem a Budapesti Városligeti fasor nevéről. Röviden azt találtuk, hogy az utca neve 1874-től 1921-ig és 1991-től máig Városligeti fasor; 1950-től 1991-ig Gorkij fasor; és 1921-től 1950-ig a főváros I. Vilma holland királynő tiszteletére róla nevezte el. Az utóbbi átnevezésről tanúskodik a File:VilmaJulianna Varosligeti5.jpg emléktábla.

Egy fontos dolog viszont kimaradt. Mi volt az utca pontos neve 1921-től 1950-ig?

Mindegy, hogy itt válaszolsz, vagy beleszerkeszted a Városligeti fasor vagy a Közterületnevek változásai Budapesten cikkbe, látni fogom bármelyiket. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 7., 00:08 (CEST)

Budapest V., Szabad sajtó út korábbi neve[szerkesztés]

Zöld pipa.png Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Budapest V., Szabad sajtó útnak mindig ugyanez volt a neve? (Emlékeztetőül ha nem lenne kéznél térkép: a VII./VIII. Rákóczi út folytatását az Astoriától a Ferenciek teréig Kossuth Lajos utcának hívják, onnan az Erzsébet-hídig Szabad sajtó útnak.) Mert nekem úgy hangzik, mint amit a rendszerváltás előtt nem biztos, hogy használtak volna. Pontosan mik voltak a nevei mondjuk 1920-tól máig, és melyik kb. mikor? Pontos dátum nem érdekel, csak nagyjából jó évszám. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 7., 00:30 (CEST)

Az 1975-ös kiadású Budapest atlaszomban 'Szabad sajtó' út néven szerepel. – Holdkóros vita 2018. augusztus 7., 01:13 (CEST)
Köszönöm. Ez, azt hiszem, eldönti a kérdést. Úgy látszik, nem ismerem ki magam a kommunista rendszer propagandájában. Biztos a Kádár-rendszer alatt is végig azt állították, szabad sajtó van. Az nem tűnik valószínűnek, hogy 1950 és 1975 között átnevezték az utat, mert épp cenzúra volt a propaganda szerint, de utána 1975 előtt visszanevezték. Az sem valószínű, hogy 1975 után már átnevezték volna. Nekem nincs rendszerváltás előtti Budapest-térképem. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 7., 02:12 (CEST)

Az Erzsébet híd építése idején, 1898-ban lett Eskü út, annak az emlékére, hogy ott tette le a királyi esküt I. Ferenc József a Belvárosi templomban 1867-ben. Tehát a Március 15 tér déli részén.

1948-ban a forradalom száz éves évfordulóján lett Szabad sajtó út. Ugyanis ezen a helyen függesztették ki a tizenkét pont nyomtatott példányát 1848-ban, valahol a Kígyó utca és a Párizsi udvar tájékán. MZ/X vita 2018. augusztus 10., 18:20 (CEST)

Köszönöm a kiegészítést, MZ/X – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 10., 23:31 (CEST)
Sárga kérdőjel.png Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sóba jöhet még az Eskü tér. Ugyanis itt történt IV. Károly királyi esküjének letétele, valahol a Mátyás pince éterem és a hídfő közötti koronázási dombon. MZ/X vita 2018. augusztus 7., 15:38 (CEST)

Azt mondjuk át lehetne értelmezni, ha felküldenek pár katonatisztet vagy rendőrtisztet vagy úttörőt és kisdobost a várba eskűt tenni. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 7., 16:37 (CEST)

Gyáli út nevei[szerkesztés]

Sárga kérdőjel.png Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Arröl a Budapest IX. kerületi főútról szól a kérdés, ami az Üllői úttal párhuzamos és attól délnyugatra helyezkedik el, a Ferencvárosi rendező pályaudvartól északkeletre van, és a Könyves Kálmán körúttól indul délkelet felé. Ennek elsősorban a Határ úttól északkeletre eső szakasza az érdekes, mert a Határ úttól kifelé az M5-ös autópálya kezdetéig egyértelműen Nagykőrösi út a neve.

A főúton a gyalogosforgalom tiltott (legalábbis a nagy részén biztosan), de van vele párhuzamosan egy szervízút, amin autóval és gyalog is lehet közlekedni. A szervízút a vasúti sín alatt egy gyalogos és kerékpáros aluljárón vezet át. A szervízút délkeleti szakasza elég elhanyagolt: a járdát úgy benőtték a bokrok, hogy inkább a párhuzamos kerékpárúton gyalogolsz. A Napfény utca (a Pöttyös utca folytatása) előtt egy sarokkal a vele párhuzamos Gyáli út nevű szervízút keresztezi a főutat, és a főút délnyugati oldaláról egy kettéosztott lámpás zebrán át kell kelni az északkeleti oldalon futó ismeretlen nevű rövid szervízútra, amely a Napfény utcát keresztezve a Határ útig tart. Ez utóbbi részt a Napfény utca déli szakaszával együtt gyalogosként kissé félelmetesnek találom, még nappal is.

Mi magának a főútnak a neve? A 2001-es Topográf atlaszom szerint a Könyves Kálmán körúttól egészen addig az „M5-ös út bevezető szakasza” felirat szerepel, amíg a szervízút keresztezi, onnan a Határ útig pedig „Gyáli út”. A 2016-os Cartographia atlaszom szerint a főút nagy részét Gyáli útnak hívják, de az északnyugati részt a körútig Albert Flórián útnak. A két szakasz határa valahol a keresztező vasútvonaltól délre közel, a Péceli út és a Zombori út között van. Tippem szerint közvetlenül a Péceli útnál van a határ, amely út egészen szomszédos a vasúttal, de lehet, hogy ez szinte eldönthetetlen, mert nincs a környéken névtábla.

Az Albert Flórián út név biztosan új, 2001 utáni de 2013 előtti, ez utóbbit a File:Albert_Flórián_út_2-10_(volt_Gyáli_út).jpg fénykép mutatja. Ezt az átnevezés nagyon praktikusnak találom, az Elvis Presley parkéhoz hasonlóan, mert a főút gyalogosoknak zárt, ezért semelyik épület címében nem szerepel. Csak pár utcanévtáblát kellett kitenni, meg a térképeket átírni, senkinek nem kellett a lakcímét vagy az intézménye elérhetőségét megváltoztatni.

Két kérdésem van.

  1. Mikor nevezték el a szakaszt Albert Flórián útnak?
  2. A maradék szakaszt mindig Gyáli útnak hívták, vagy sosem volt neve és most sincs, vagy valamikor megváltozott? Ha az utóbbi, akkor mikor változott meg?

A Közterületnevek változásai Budapesten oldalon nem látom a választ; külön szócikkünk az útról nincsen.

b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 7., 01:57 (CEST)