Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-06-17

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Prímszám[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogy lehet megállapítani egy számról, hogy prímszám-e?
--46.249.143.129 (vita) 2013. június 17., 11:04 (CEST)[válasz]

Legyen egész szám, vedd az abszolút értékét. Legyen 1-nél nagyobb. Na utána már csak szépen leosztogatással, 2-vel kezdve az osztót, elmenni a gyökéig. Kifinomultabb módszer ha eleve csak prímszámokkal osztod, ezeket például szita módszerrel lehet megtalálni. Számítógépen vannak prímséget valószínűsítő, ennél gyorsabb módszerek. Pontos módszerból csak olyan gyorsabb van, ami csak olyan nagy számnál gyorsabb aminél úgyse lenne idő kivárni. Esetleg egy gyorsítás: az osztóknál 2 után 3 jön, majd 5, innentől kezdve felváltva 2-vel majd 4-gyel növeld: 5 7 11 13 17 19 23 25 29 31 stb. Programozóként én is ilyen programot írtam korábban, csak ott nem 2 számot kellett megjegyezni (2, 4) hanem 5760-at. Ennél gyorsabb módszer nem nagyon van. 62.165.206.80 (vita) 2013. június 17., 11:48 (CEST)[válasz]

kiegészítés

Az imént leírt műveletsor a gyakorlatban végigvizsgálja az egész számokat, hogy megállapítsa, van-e közöttük olyan, amely osztója a keresett számnak. Az osztóság megállapítását algoritmussal így végezhetjük el: B osztója A-nak, ha vesszük A/B egész részét, ez legyen C, majd visszaszorozzuk C-t B-vel, és ha A-nál kisebb számot kapunk, akkor az oszthatóság nem áll fenn, mert az A/B osztásnak nem nulla maradéka van. Az osztók keresésekor azért érdemes a páros számokat átlépdelni (2-t követően), mert ha egy páros szám osztó, akkor már a 2 is az, ezért fölösleges ezek végigvizsgálata. Az osztók végigpróbálgatásakor az egész eljárást meggyorsítandó számos kiegészítő megoldást alkalmazhatunk, így például az összes megvizsgált osztó összes többszörösét azonnal felsoroljuk, és az azokkal való próbát már el sem végezzük. Az is egy lehetőség, hogy folyamatosan a prímszámokat keressük meg, és a keresett szám oszthatóságát már csak ezekkel ellenőrizzük. Ezeknek a módszereknek elég rossz a hatékonysága, vagyis túl sok műveletet igényel a végigvitelük az eredményig, minden bizonnyal sok ezeknél hatékonyabb algoritmust is feltaláltak már.

A számok végigpróbálgatásakor azért elegendő csak a keresett szám négyzetgyökéig elmenni, mert ha a K szám gyöke Q, és minden Q-nál kisebb szám nem osztó, de egy A>Q számról feltételezzük, hogy osztó, akkor létezne egy B szám, amelyre K=A×B, de A>Q, ezért B<Q, tehát B-t már megvizsgáltuk korábban. Márpedig ha B nem volt osztó, akkor nincs olyan egész A, amelyre a K=A×B igaz lehetne, ez az oszthatóság definitív következménye.

További részletek találhatók a Prímteszt szócikkünkben is. - Orion 8 vita 2013. június 17., 15:33 (CEST)[válasz]

Némi bizalmat feltételez, de egy keresőbe beírva "Prímszámok listája", találhatsz olyan listát, ami segít. Egyébként csak az informatikai értelemben lassú prímtényezőre bontás segít.
Robogos vita 2013. június 17., 15:37 (CEST)[válasz]
Ha számítógéppel végezzük, azt egyszerűbb azt nézni hogy ha a maradék 0, akkor osztója, ha nem, akkor nem. Nem kell visszaszorozni a hányadost.
77.234.69.232 (vita) 2013. június 17., 17:20 (CEST)[válasz]
Teljesen igazad van, nem túl gazdaságos módszer jutott eszembe elsőre; a szorzás helyett, még ha egész számokkal is végezzük, vannak gyorsabb lehetőségek, például az osztás eredményéből kivonni annak egész részét, és a pontosan 0 eredmény jelenti az osztóságot. (Persze egy nagyságrend elérésekor már kezdhetünk számolni a kerekítési hibák okozta problémákkal is.) Azért nem utaltam közvetlenül a törtrész vizsgálatára, mert a programnyelvek egy részében nincs ilyen függvény, de a lényeg az elvi algoritmus szempontjából tényleg csak ennyi. - Orion 8 vita 2013. június 17., 22:28 (CEST)[válasz]

Egész számokat osztunk egész számokkal, IBM PC kompatibilis számítógép esetén a CPU eleve megadja a maradékot is, szó sincs róla hogy a hányadosból, ami valós lenne, képezzük az egészrészét és kivonjuk belőle. Tisztán egész számokkal dolgozunk, nem valósakkal. A CPU a hányados egészrészét adja (negatív eredménynél 0 felé kerekítve), meg a maradékot: A = B*C+D, ahol az A/B osztás hányadosa C, maradéka D. C-ben például a % operátor, Pascalban a MOD foglalt szó. 92.249.198.55 (vita) 2013. június 18., 14:40 (CEST)[válasz]

Magyarországon miért utálják az emberek a vörös csillagot, a sarlót és a kalapácsot?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--Rqvh niodl vita 2013. június 17., 13:45 (CEST)[válasz]

Egyre kevesebben utálják, mert egyre messzebb kerülünk attól az időtől, amikor ezek a jelképek a valósághoz kapcsolódtak. A vörös csillag és a vörös zászló a mi vidékünkön a proletárforradalmak jelképei voltak, de máshol másféle jelentésben máig használatosak. A sarló és kalapács a parasztság és a munkásosztály összefogásának a jelképe, amely egy vörös zászló sarkában a Szovjetunió állami zászlaját adta eredményül. A Szovjetunió a második világháború utáni korszakban erős politikai befolyás alatt tartotta Magyarországot és az ún. szocialista tömb vagy keleti blokk országait, ezt a befolyást katonai akciókkal, fegyveres beavatkozásokkal is támogatta, ilyen eset volt nálunk az 1956-os forradalom leverése. De már a Szovjetunió rossz hírét alapozta meg az is, hogy a világháború alatt a náci haderő visszaszorítását szolgáló harcok alatt a szovjet hadsereg elég kíméletlenül átgázolt rajtunk, amit éppenséggel megmagyaráz az a tény, hogy mi a náci birodalom szövetségeseként vettünk rész a Szovjetunió elleni véres harcokban.

Mindezek eredményeként a Szovjetunió évtizedekig az elnyomó szerepében volt jelen Kelet-Európában, a nálunk megfigyelhetőnél jóval gorombább módszerekkel is fenntartva a rendszer szilárdságát, például az NDK-ban. Az akkor élt emberekben kettős kép maradt meg a korszakról; a mindennapi megélhetés szegényes, de biztos megléte a mai rendszerrel összevetve nosztalgiával emlegetett tényező volt, míg a politikai alapú pozícióosztogatás és az ellenzéki gondolatok fenyegetettségének a veszélye pedig érthetően rossz emlék. Annak ellenére, hogy a hatvanas évektől ez a fenyegetettség kevésbé radikálissá és brutálissá vált, az akkori rendszer kedvezményezettjein kívül lényegében mindenki megkönnyebbüléssel látta, hogy a szovjet uralom végül formálisan és gyakorlatban is megszűnt, a 80-as évek végétől kezdve, nem sejtve persze, hogy az ilyen időket mindig automatikusan követő anarchia milyen jövőt készít elő. És a jövő nem teljesítette be az akkori idők naív ábrándjait, természetesen. Ennek ellenére a szovjet időszak emléke ma sok embert haraggal vagy fájdalommal tölt el, számtalan áldozat emlékét idézi, így a korszak jelképei mára tabuvá váltak. - Orion 8 vita 2013. június 17., 15:14 (CEST)[válasz]

Amíg szerkesztettem Orion8 szépen összefoglalta, én kicsit máshonnan közelítem meg:
A dolognak történeti és humánetológiai okai vannak. 194x és 1989 Magyarország a Szovjet érdekszférába tartozott. Ez meghatározta az államformát (proletár diktatúra/ népi demokratikus köztársaság). Mivel a Szovjetunió az 1980-ad évek végére belpolitikai (Nem volt egy Sztálinhoz hasonló erős vezető, aki egy ekkora birodalmat egyben tarthatott volna), illetve gazdasági (Ronald Reagan-féle csillagháborús mizéria) okok miatt meggyengült, hazánk (ez udvariassági fordulat, engem ez az ország többször megtagadott), a Német érdekszférába került.
A sarló-kalapács illetve a Vörös csillag, valamint a vörös lobogó - azzal együtt, hogy korábban többé-kevéssé más értelemmel bírt-ehhez a korszakhoz köthető jelképek.
Mivel nem a Szovjet/Orosz vonalhoz kell igazodni, ezek a jelképek 1989-ben elvesztették az aktualitásukat. (Ez a történelmi/politikai ok)
A Vezető (aktuális!) véleményét az alárendeltek automatikusan elfogadják, annak ellenére, hogy (saját szabadságukat demonstrálandó) "jár a szájuk", de szigorúan csoporton belül. (ez az etológiai rész)
Érdekesség: Medgyessy Péter a Kádár-rendszer ismert figurája volt, illetve Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc KISZ titkárként kezdte a politikai pályafutását.
A tartalom nem PC volta miatt
194.176.243.163 (vita) 2013. június 17., 15:17 (CEST)[válasz]
Az IP-címről válaszoló bizonyára nem hallott arról, hogy a szovjet érdekszférában lévő Magyarországon (bizonyos elvitathatatlan pozitívumok mellett, mint a háborús újjáépítés, háborús bűnösök megbüntetése, a lakás- és általában a szociális helyzet javítása) kellemetlenségek – civilek elhurcolása a SZU-ba csak úgy kényszermunkára, a plurális demokrácia felszámolása, politikai ellenfelek elhurcolása, koncepciós perek, a magántulajdon jelentős részének államosítása, agresszív és erőszakos szövetkezetesítés, állami terror a vélt és valós ellenzékkel szemben, az értelmiség és polgári réteg lealacsonyítása és az iskolázatlan fizikai munkásság bálványozása, koncepciós perek, a gazdaság tönkretétele, az állam eladósítása – történtek, amelyet részben a szovjetek maguk, részben a szovjetek iránt feltétlenül lojális (szebben: talpnyaló, helytartó, mameluk stb.) kommunista vezetés okozott. A kommunistáknak máig általánosan használt jelképe az ötágú vörös csillag, a szovjeteké pedig a sarló-kalapács volt. Hát ezért.
(Megsúgom az IP-nek: a horogkeresztet is a nácik gaztettei miatt szokás gyűlölni, nem azért, mert már nem aktuális.) --Mathae Fórum 2013. június 17., 20:17 (CEST)[válasz]

A Wikipédia nem blog vagy vitafórum. A jelen hibáinak szembeállítása a múlt hibáival nem tartozik a kérdéshez, a válaszokkal való vitába szállás nem tartozik a Tudakozó céljaihoz. - Orion 8 vita 2013. június 18., 15:33 (CEST)[válasz]

Ja kimaradt: A Hatalomnak nem tetsző irományokat egyes hatalmak cenzúrázzák (Lásd a fenti szöveget)

194.176.226.84 (vita) 2013. június 18., 19:05 (CEST)[válasz]

Szállj magadba, kedves 194.176.226.84! (Ha egyáltalán létezel...) Mert igen elszálltál! --Wikizoli vita 2013. június 18., 20:20 (CEST)[válasz]

A cenzúra örök probléma, és itt is létezik, de ha megnézed még egyszer, az általad írtak továbbra is olvashatók, cenzúrázatlanul. - Orion 8 vita 2013. június 18., 23:14 (CEST)[válasz]

Áder János weblapjának címe[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
Áder János weblapjának címe
--193.226.231.200 (vita) 2013. június 17., 17:21 (CEST)[válasz]
válasz
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja: http://www.keh.hu/index.html --Rlevente üzenet 2013. június 17., 19:27 (CEST)[válasz]
lásd még
Lásd még a Tudakozó 2013-05-30-i kérdését. – b_jonas 2013. június 18., 09:21 (CEST)[válasz]

Barking (Pennsylvania) - ingyen szálló?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

JO napot kivánok Bakács Sándor vagyok a feleségem kint él barking városban és én is szertnék utánuk meni de ojan hejnlaknak ahol nem férekel most nem keres anyit hogy egy másik hejet kitudna veni és én argondoltam hogy esetleg van e valamien hajltalan szálo ahol tudnák aludni és munkát néznék magamnak de nekem német papirom van de magyar vagyok mert a neten nem találok semit ösem tud semit és kérdeszte az imél cimem (törölve, de a laptörténetben látható)@freemail.hu elöreis köszönöm

Áthozva a szerkesztői lapról. 84.0.151.48 üzenőlapja  2013. június 18., 03:35‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)[válasz]

  • Ezt a két oldalt találtam:
http://localhomelessshelter.com/BarkingPennsylvaniahomelessshelter
http://www.homelessshelterdirectory.org/pennsylvania.html

--Karmela posta 2013. június 18., 17:52 (CEST)[válasz]