Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-06-25

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-12, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-08 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-09 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-10 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-11 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-12 Ma

2012. 6. 22. « 2012. 6. 23. « 2012. 6. 24. « 2012. 6. 25. » 2012. 6. 26. » 2012. 6. 27. » 2012. 6. 28.

Osztrák Nemzeti Könyvtár

Szeretném megtalálni az Osztrák Nemzeti Könyvtár honlapján azt a részleget ahol digitalizált régi könyvek vannak. Szeretném látni, hogy eddig milyen és hány könyvet töltöttek fel, viszont sehogy sem tudok eligazodni és nem találom a pontos linket. http://www.onb.ac.at/ Doncsecz^vita 2012. június 25., 12:14 (CEST)

A Google Keresés(Osztrák Nemzeti Könyvtár digitalizált régi könyvek) találati lista alapján kiválasztott néhány cikk alapján az a benyomásom, hogy nincs külön katalógus a digitalizált könyvekre. A digitalizáláshoz tavaly kezdtek hozzá, és 2016-ban fejezik be. Csak olyan, XVI-XIX. századi kiadványok kerülnek fel a világhálóra, amelyek nem állnak szerzői jogi oltalom alatt”. A nyilatkozatok-ismertetések megfogalmazásából úgy tűnik számomra, hogy már most is elérhetők a már digitalizált művek.

Sajnos, németül nem tudok, de az ÖNB honlapja tud angolul is, legalábbis az első szinteken (a linkekben beljebb hatolva visszatér a német nyelvre). Azt gondolom, hogy az itt fellelhető katalógusok valamiképpen tudomásunkra hozzák, hogy valamely műnek nem csak a másolata rendelhető meg (postai úton) (mivel még nincs digitalizálva), hanem online olvasható is, netán le is tölthető!! Azt is elképzelhetőnek tartom (nem állítom!), hogy az online katalógus az ÖNB-nek csupán a digitalizált részének a katalógusa.

vitorla^vita 2012. június 25., 14:25 (CEST)

Érdemes belépni a Digitális Olvasóterembe MZ/X ^vita 2012. június 25., 14:49 (CEST)

Külföldiekről elnevezett utcanevek

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok! Kíváncsiságból olyan közterületneveket kezdtem gyűjteni, amik külföldiek nevét viselik, tudtok még ilyeneket mondani? Lehet olyan is, ami már megszűnt, de ne legyenek köztük szentek (pl. Szent Anna), királyi családtagok (Mária Valéria híd), mert ezek viszonylag gyakoriak, meg rendszerváltás előtti komcsi Marx, Lenin nevek se érdekelnek. Ezek vannak eddig:

Roosevelt tér nemrég volt Pesten

Kálvin tér van több városban

Elvis Presley és II. János Pál tér nemrég lett Pesten

Clark Ádám tér a Lánchídnál

--Túl telt nyúl ^vita 2012. június 25., 15:16 (CEST)

A miskolci utcanévlistában a következőket találtam: Bem József, Csajkovszkij, Franklin Benjamin [sic], Gagarin, Gutenberg (ez a listában Gutenberger, majd utánanézek, valójában mi, tele van hibával az a lista), Verne Gyula [sic] és Zamenhof. Fazola Henrik és Ganz Ábrahám határeset, itt élő külföldi születésű emberek, Ganz cikkében pedig most találtam Mechwart András említését, akiről liget van elnevezve Pesten (vagy legalábbis villamosmegálló van ilyen néven. Mondjuk nála nem tudok rájönni, hogy ideköltözött német vagy Németországban született magyar.) Alensha 2012. június 25., 15:42 (CEST)

Érdekes, és jó. De ne legyen szeszélyes; legyen inkább rendszerezett. Jó kérdés, hogy mi legyen a háborús bűnösökről egykor elnevezett közterületekkel. MZ/X ^vita 2012. június 25., 15:55 (CEST)

Ezt nemrég kaptam e-mail-ben, éppen kapóra jött:

Személyekről elnevezett (budapesti) utcanevek listája

A lista „használati utasítása”:

Előbb kikeresed a névsorban az utcanevet!

Jegyezd meg a név után álló dátumot!

Keresd meg a névsor utáni második részben ezt a dátumot!

Itt megtalálod, kicsoda is tulajdonképpen az utca névadója...

Ezt figyelmen kívül lehet hagyni! Egyszerűbb a névsor utáni részben a rövidke életrajzokat végigböngészni. Akad köztük külföldi név is! Az első ilyen: Wilhelm Conrad Röntgen.

vitorla^vita 2012. június 25., 18:53 (CEST)

Pont ma említette a couchsurfing blog a Garibaldi utcát, ez nincs a fenti utcanévlistában. Alensha 2012. június 25., 19:13 (CEST)

Kossuth Lajos 1889-ben elvesztette magyar állampolgárságát.

Vt6605 ^vita 2012. június 27., 13:09 (CEST)

Oroszlánszívű Richárd és hattyúk

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy honnan hozatta Angliába a hattyúkat?

--77.221.41.42 (vita) 2012. június 25., 18:42 (CEST)

Az első hattyúkat Ciprusról hozatta, a harmadik keresztesháború után. De a forrás bizonytalan és csak ennyit mond. - Orion 8 ^vita 2012. június 26., 01:51 (CEST)

„Kócs”

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Már írtam ide... (Amit akkor írtam, azt hogy lehet megtalálni?) Én vagyok az --> "Á Semmi Csak" is, csak annak a jelszavát elfelejtettem... ...tehát már írtam ide valami ilyesmit:

Úgy emlékszem, x éve olvastam valami újságban: A "Kócs" szó (is) valamikor, valahol Magyarországon azt jelentette, hogy kocsi, kocsiszekér. Ennek igazolását kerestem az interneten, de nem találtam. Á, semmi, csak erre várnék valami megerősítést. Köszi! Szeretettel: "Á Semmi Csak" - most meg: "kacsimmesa" (ha jól tévedek) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kacsimmesa (vitalap | szerkesztései)

válasz:

Idézőjelek közé én raktam a címet. Ugyanis, ilyen nevű helység nincs.

A kocsi szó magyarázata a következő:

A négykerekű lóvontatású járműnek általánosságban szekér (klikk!) a neve. Azt a szekérfajtát, amit a Komárom megyei Kocs (klikk!) községben készítettek, kocsi szekérnek - azaz: Kocson készített szekérnek - nevezték. (Ezelőtt fél évszázaddal még rengeteg példányát láthattad volna.) Ebből a jelzős kifejezésből keletkezett a kocsi (klikk!) szó, ami ma már főnévvé önállósult ... és ma már nagyon kevesen gondolnak e szó hallatán szekérre... és nem tudják a szó eredetét sem.

Ha várható, hogy „valami ilyesmit” írsz megint, akkor - hogy ne kelljen új néven törnöd a fejedet - válassz olyan jelszót, amit könnyen megjegyezhetsz: nem kell bonyolultnak lennie (az enyém pl. csak hat karakter).

Hogy mit írtál a régebbi neveden? Arról keveset. Rólad nem tudunk semmit, mert ezen a néven - Á Semmi Csak - nem mutatkoztál be! Hogy mit írtál ezen a néven, azt viszont tudjuk: Á Semmi Csak szerkesztései! Ennek segítségével a (nem is olyan) régi beírásod: Kócs (a kezdők Kocsmafalára írtad; a lap alján). (Nem a Kocsmafalon kellett volna feltenned a kérdést, mert az a szerkesztők egymásközti üzenőfala... A „Kíváncsiak klubja” itt van, a Tudakozóban... Vagyis, most jó helyen jársz! )

A Kocs nevű falu nevéről Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963 05 1490 7, 348. oldal) nyomán a következőket tudjuk:

• 1372-ben Kos néven szerepel (az 1896-1914 között kiadott Magyarország vármegyéi és városai c. mű szerint) - vagyis a középkorban már létezett a falu.
• A falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a magyar kos főnév ótörök eredetijére (qoč 'a juh hímje') megy vissza.
• Megemlíti a kocsi-készítést, valamint, hogy ennek neve nemzetközi szó lett.

Pusztakócsról nincs szócikkünk. Ez a Bihar megyében lévő Egyekhez tartozó település - már csak volt, ma egy vasúti megállóhely őrzi a nevét. Róla ugyanez az etimológiai szótár (az 528. oldalon) csak annyit ír, hogy 1388-ban nevét Kowchnak írták és a Puszta- előtag megkülönböztető szerepű. Mitől, arról nem szól. (A kocsi-készítésről - természetesen - szó sem esik.)

vitorla^vita 2012. június 25., 23:40 (CEST)

a puszta- előtag valszeg Kocstól különbözteti meg, még abból az időből, amikor az o/ó különválása még nem annyira volt rögzült a helyesírásban. Alensha 2012. június 27., 00:11 (CEST)

Off: ha csak hat karakter a jelszód, legalább ne közöld nyilvánosan ezt a tényt :) javaslom inkább megadni az e-mailcímet a beállításokban, akkor ha el is felejted a jelszót, tudsz kérni újat. Alensha 2012. június 27., 00:09 (CEST)