Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-11-14

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Ma

2010. 11. 11. « 2010. 11. 12. « 2010. 11. 13. « 2010. 11. 14. » 2010. 11. 15. » 2010. 11. 16. » 2010. 11. 17.

KND szinkron

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni,ismételten.hogy hogy lehet kijavítani a KND szinkronhangoknál,hogy a hármaskát nem Talmács Márta,hanem Kántor Kitty

szinkronizálja sajnos én nem tudom megcsinálni.Megköszönöm,ha valaki segítene.

--188.157.212.229 (vita) 2010. november 14., 00:50 (CET)

Átírtam, sőt odaírtam ötöske szinkronhangját is :D. Meg kell várnod, míg egy járőr jóváhagyja, de onnantól teljesül az álmod, helyes szinkronhagnok fognak szerepeli a KND wiki-oldalon. – barricade breaker ^vita 2010. november 14., 01:03 (CET)

a vetési varjú életkora

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hány évig élhet a vetési varjú?

--89.133.205.214 (vita) 2010. november 14., 09:18 (CET)

A vetési varjak általában 18-19 évig élnek, de néhány példány több mint 20 évet is megél. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.36.174.6 (vitalap | szerkesztései) 2010. november 14., 10:54

Hát ezen az oldalon azt írják,hogy A varjak maximum 5-6 éves kort élnek meg, az egy évet 52%-uk éri el, s ahogyan öregednek, úgy egyre többen pusztulnak ki, valamint hogy Európában mindössze 18-19 éves volt a legidősebb varjú, a brit szigeteken pedig regisztráltak egy 22 éves madarat. – barricade breaker ^vita 2010. november 14., 12:15 (CET)

Oposszum

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Oposszúm

Azt szeretném megtudni, hogy hol él az oposszum?És még annyit,hogy az u betű benne hosszú,vagy rövid?

--188.36.174.6 (vita) 2010. november 14., 09:53 (CET)

Az oposszumok családja Amerikában él. Szűkebb rokonsága az oposszumformák alcsaládja. Rövid u-val írandó. L András^pankuš→ 2010. november 14., 09:56 (CET)

hány kg lehet a poggyászom?

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hány kg-os lehet a csomagomM

--84.2.9.70 (vita) 2010. november 14., 18:21 (CET)

1.) Tegye fel a fürdőszobai mérlegre, és kiderül.
2.) Ha repülőre szeretne szállni vele, akkor érdeklődjön a légitársaságnál, mert a szabályok nem egységesek.
3.) Ha börtönbe vagy javítóintézetbe készül vonulni, akkor én úgy tudom, hogy 2 kg-nál semmiképp sem több.
4.) Ha katonai menetfelszerelésről van szó, akkor mindegy, hogy hány kilogramm, az a lényeg, hogy pontosan az legyen benne, amit előírnak.
5.) Kirándulásra indulva azt javaslom, hogy legfeljebb annyi legyen, amennyit még elbír.
Minden egyéb lehetőségre szerkesztőtársaim fognak válaszolni. De ha kérdést tesz fel valakinek, akkor hasznos, ha azt úgy teszi, hogy a másik a kérdést megértse. - Orion 8 ^vita 2010. november 14., 18:40 (CET)

Az 1. ponthoz kiegészítésül: Ha a csomaggal kézben és anélkül is megméri magát a fürdőszobai mérlegen, akkor nem gond a poggyász formája. Karmela^üzenőlap 2010. november 17., 00:23 (CET)

magyarul tudó ügyvéd

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, klagenfurtban hol talalok magyarul beszelo ugyvedet

--80.137.118.7 (vita) 2010. november 14., 18:44 (CET)

Ez nem igazán enciklopédikus kérdés, mi itt többnyire az olyanokra válaszolunk; ha peres ügye van, a bíróság tudtommal biztosít tolmácsot. Alensha 2010. november 14., 22:50 (CET)

Ennek a keresőkérdésnek a finomításával sikerülhet: Google.at ungarisch anwalt ez pedig egy osztrák ügyvédkereső oldal: [1] Karmela^üzenőlap 2010. november 17., 00:35 (CET)

Hidrogénkötés

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy milyen öszzefüggés van a hidrogénkötés és a korcsolyázás között? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.104.183 (vitalap | szerkesztései) 2010. november 14., 20:56

Ha szó szerint rákeresel így google-ban: "Milyen összefüggés van a hidrogénkötés és a korcsolyázás között?" EZT a találati listát adja. Az első találat pedig ez. – barricade breaker ^vita 2010. november 14., 22:43 (CET)

Én nem vagyok fizikus, de úgy tudom, a jég azért csúszik, mert nyomás hatására vékony vízréteg keletkezik rajta. Hidrogénkötésnek ehhez valószínűleg az a köze, hogy felbomlanak, amikor vízzé válik a jég (?). Alensha 2010. november 14., 22:41 (CET)

Ahogy Alensha mondja: a vízben hidrogénkötés is van. A hasonló,illetve még nehezebb molekulatömegű anyagok is légneműek vagy folyékonyak azonos körülmények között (például a szén-dioxid), csak a hidrogénkötés az aminek a víz folyékony/szilárd halmazállapota köszönhető. A vízjég esetében viszont a korcsolya éle alatti nagy felületi nyomás is elegendő ahhoz, hogy folyékonnyá váljon, így a két felület között folyadéksúrlódás jön létre, ami a két szilárd felület közötti csúszási súrlódásnál nagyságrenddel kisebb. Stewe ^Feedback 2010. november 15., 07:47 (CET)

Mióta tegeződünk a szüleinkkel?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Pontosabban arra vagyok kíváncsi, hogy vajon mióta van az, hogy a gyerekek a szüleiket nem magázzák? Mert ugye régebben magázták őket...

Továbbá azt szeretném tudni, hogy a szülők is magázták a gyereküket? És testvérek között ez hogy működött? Hogy függ ez az életkortól?

--213.178.109.185 (vita) 2010. november 14., 21:14 (CET)

Nem lehet régi, mert én még ismertem olyan középkorú embert, aki magázza a szüleit. Szerintem úgy kb. a II. világháború után születettek kezdték tegezni a szüleiket, de családonként eltérő lehet. Szülők a gyereket többnyire nem magázták, de egyes arisztokratáknál volt, ahol az volt szokás régen, hogy mindenki magázódott (szülők is a gyereket), csak a cselédet tegezték. Testvérek közt nem tudom, hogy volt, szerintem azok mindig tegeződtek, bár el tudom képzelni, hogy ahol nagyon nagy a korkülönbség, ott nem. Alensha 2010. november 14., 22:47 (CET)

Én például egy felemás változatot követek: Csókolommal köszönök a 82 éves édesanyámnak (amíg élt, édesapámnak is), de ettől eltekintve tegeződünk.

Talán felbukkan itt valaki, akinek van egy régi illemtankönyve, és akkor - legalábbis egy bizonyos rétegre vonatkozóan - többet tudhatunk meg. Az ilyesmi erősen rétegfüggő.

Egy biztos: amikor én gyerek voltam, tehát az ötvenes években, már nem volt szokásban a családon belül a magázódás. Az viszont elvárás volt, hogy minden más felnőttet magázzak, és ők engem letegeztek.

Fura szituációk adódtak abból, hogy serdülő lánykaként a férfiak már a nőt látták bennem, én viszont még gyereknek éreztem magam. Így aztán egyszerre köszöntünk egymásnak kezitcsókolommal :)))

A huszadik század elején a novellák és regények tanúsága szerint a „jobb körökben” magázódtak a házastársak, legalábbis mások jelenlétében, hiszen az első csók után már tegeződtek a szerelmesek. És igen, a gyerekeket is sokszor magázzák a szülők a könyvekben, de nem kövekezetesen.

Most nincs időm utánakeresgélni, ezért a megfelelő források megkeresése másokra marad, előre is köszönöm.

Karmela^üzenőlap 2010. november 14., 23:19 (CET)

Nekem az egyik nagyapám magázta nagymamámat, nagymamám viszont tegezte őt. (20-as évek elején születtek.) Alensha 2010. november 15., 00:30 (CET)

Akkor én adok egy másik adatot: apám a magázta a szüleit, anyám viszont nem. Ők az ötvenes években voltak gyerekek. A magázódás tegeződésre váltása nem egyszerre, valamilyen illemkönyv útján történt, hanem egyszerűen a családok liberalizálódása során. Mindenhol más időpontban. L András^pankuš→ 2010. november 14., 23:25 (CET)

Ez a váltás nem állhat összefüggésben a Rákosi-korszak erőltetett tegeződésével? Tudtommal azt is kötelezővé tették, hogy a diákok a tanárukat pajtásnak szólítsák és tegezzék. '56-ban is volt valami ilyen jelszó: „Hallottad? Megszűnt a tegezés!” Én el tudnám képzelni, hogy ez olyan hatással volt a családokra, hogy néhány év alatt szinte mindenütt végérvényesen megszűnt a gyerek-szülő közötti magázódás. Persze fontos, hogy csak szinte. Ismerek olyan most húszéves lányt, aki magázza a szüleit – Nyírség, görög katolikusok. – Tkarcsi ^vita 2010. november 14., 23:49 (CET)

A Tanár úr kéremben ugyan többnyire monológok vannak, de a vége felé egy írásban Karinthy tegeződik a fiával. A Pál utcai fiúkban a gyerekek tegezik egymást. (Nem is tudnék mást elképzelni.) Van, hogy magázódnak, amikor felnőttesdit, katonásdit játszanak, de erről hamar megfeledkeznek. A magázódás távolságtartó beszédforma, egykorú gyerekek között nemigen lehetett vele találkozni, úgy hiszem. Egy régi korban még a rangbeli különbség sem vonta maga után a magázódást, amelyet a magyar nyelv a németből vagy a franciából vett át. A felnőttek magázása egyfajta megelőzési technika, mert feleselni, követelőzni, dühöngeni nehezebb úgy, és a tisztelet látszata ezért egyszerűbben fenntartható. Egyben egy elkülönülést is előírva a szülő és gyerek között. A modernebb gondolkodásmód ezt másra cserélte. - Orion 8 ^vita 2010. november 15., 00:57 (CET)

A gyerek úgy fog viszonyulni a szüleihez, ahogy azok viszonyulnak egymáshoz. Ha tehát a szülők tegezik egymást, akkor a gyerek is tegeződő formában szól majd hozzájuk, hiszen így látja. Olyan is van, ahol a gyerek nem csak tegezi, de a keresztnevén szólítja apját vagy anyját. És szerintem is a második világháború után kezdődött, hogy a szülők egymást már egyre inkább tegezték. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. november 15., 06:02 (CET)

Regény- és színdarabemlékeim alapján az sem volt ritka, hogy a házaspár férfitagja tegezte (jellegzetes fordulat: "fiam"), míg az asszonyka magázta élete párját. Még az ántivilágban persze, 1945 előtt. Szavazatszámlálóként még volt szerencsém olyan idős (bőven nyolcvan feletti) párhoz mozgóurnát vinni, akik megázódtak (ráadásul, nevük alapján abszolút magyarként, németül). A gyerekeket szerintem mindig is tegezni volt szokás, ahogy a cselédeket is; az ellenirány viszont nyilván csak magázó lehetett. De valahol a késő negyvenes, kora ötvenes évek táján lehetett a törés. – Mathae Fórum 2010. november 15., 20:25 (CET)