Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-05-12

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26 Ma

2010. 5. 9. « 2010. 5. 10. « 2010. 5. 11. « 2010. 5. 12. » 2010. 5. 13. » 2010. 5. 14. » 2010. 5. 15.

A fakopáncs lába

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== a fakopács lába milyen ==

Azt szeretném megtudni, hogy milyen színű a nagy fakopács kobakja

milyen a fakopács lába

--84.0.110.77 (vita) 2010. május 12., 20:04 (CEST)

válasz:

A fakopáNcs a harkályalakúak (Piciformes) rendjének egyik faja.

Erről a madár-rendről a következőt írja a Természettudományi lexikon 3. kötete (88-89. oldal; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966):

harkályalakúak: a madarak osztályának egyik rendje; a fán való kúszáshoz és a fában élő rovarok kiszedéséhez alkalmazkodtak. Nyelvük egyedülálló a madárvilágban; a nyelvcsont hosszú tartóínjai a koponyát alulról és hátulról körülkerülve a fejtetőn tapadnak; ennek következtében a nyelv rendkívül hosszúra kiölthető. Csőrük kemény, véső alakú és a fa szétforgácsolására alkalmas. Lábuk nagyon erős; a csüdjük rövid, az ujjaik hosszúak, s a csaknem mindig meglevő negyedik ujj előre és hátra is fordítható, ami a fa törzsén való kúszást és kapaszkodást megkönnyíti. Legtöbb fajuknál a faroktollak erősek, gerincük rugalmas, kúszás és forgácsolás közben biztos támasztékul szolgál. Tíz elsőrendű evezőjük és tizenkét kormánytolluk van. A nyakizmaik rendkívül fejlettek. Csaknem kivétel nélkül maguk vájta faodvakban költenek. Fényes, hófehér tojásokat raknak. (...stb-stb.)

A lexikon ugyan nem nevezi meg, de az ilyen - előre és hátra is fordítható - ujjakat vetélőujjnak nevezik az ornitológusok. Ilyen ujjuk van pl. még a baglyoknak, a kakukknak is, és bizonyára még sok madárfajnak.

vitorla^vita 2010. május 12., 22:29 (CEST)

Lásd még

A Harkályfélék vetélőujja és erőteljes, a test súlyát alátámasztó kemény tollú farktollai lehetővé teszik a függőleges fatörzseken való mozgást.

A Kakukkalakúak szélső ujja is úgynevezett vetélőujj, vagyis előre és hátra egyaránt fordítható, akárcsak a harkályoké.

A Bagolyalakúak lábujjaikon erős karmok nőnek és a külső ujjuk vetélőujj, azaz előre és hátra is fordítható. Így a lábujjak helyzete a használatnak megfelelően változtatható, akár szembe is fordítható markolásra és fogásra.

Dencey ^vita 2010. május 13., 15:26 (CEST)

Ökör

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

lehet-e az ökörnek utódja?

--62.68.188.142 (vita) 2010. május 12., 20:23 (CEST)

Mivel ökörnek a négy évesnél idősebb, herélt hím szarvasmarhát nevezik... aligha. (Négy év alatt tínó a neve.) L András^pankuš→ 2010. május 12., 22:17 (CEST)

Kiegészítés:

A "Tanulj tinó, ökör lesz belőled" szólás-mondásunk eredete: A fiatal kasztrált szarvasmarha (=tinó) ha nem tanult bele a kocsi-/ekehúzásba, akkor hamarosan levágták, tehát ökör lett. Jelentése: Minek tanuljon a tinó ha úgyis csak ökör lesz belőle illetve sötét vagy mint az országút "Tanulj tinó, lehet még ökör is belőled". Tinónak a fiatal, még nem jármos ökröt nevezik. A szólás-mondás, azt fejezi ki, hogy a fiatalnak sok tapsztalatra van szüksége ahhoz, hogy az időseket utolérje.

A tinó és ökör szavainkat a török népekkel való együttélésből származó jövevényszavaink között találjuk: bika, ökör, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, toklyó, kecske, disznó, tyúk, búza, árpa, eke, sarló, őröl, dara, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő, szűr, bor, söprő, komló, kender.

Dencey ^vita 2010. május 13., 11:18 (CEST)

"Hamarosan levágták, tehát ökör lett" - ezek szerint az ökör a levágott herélt szarvasmarha lenne? Az inkább a marhahús. :) – 80.98.102.50 (vita) 2010. május 14., 14:43 (CEST)

A herélt bikaborjú a tinó. Ha úgy nőtt fel ökörkorúvá, hogy nem tanulta meg a kocsi vagy ekehúzást, akkor marhahús lett belőle. A tinóból minden további tanulás nélkül idővel ökör lesz, az üszőből pedig tehén.

A szarvasmarhát kor-, ivar- és használati mód szerint különböző névvel illetik. Az újszülött elválasztásig ivar szerint (bika, üsző) borjú, három, ill. négy hónap után rúgott borjú. Második tavasztól első, másod, fűre menő üsző, bika, ill. a herélt tinó. A vemhes üsző előhasi, ellés után tehén. A másodfű herélt ökör, tinó, a betanított herélt szarvasmarha az ökör. A hízóba fogott nemre tekintet nélkül sőre vagy göböly, az igavonó régies szóval tulok.

Dencey ^vita 2010. május 14., 15:11 (CEST)