Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-05-10

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-13, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-09 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-10 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-11 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-12 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-13 Ma

2010. 5. 7. « 2010. 5. 8. « 2010. 5. 9. « 2010. 5. 10. » 2010. 5. 11. » 2010. 5. 12. » 2010. 5. 13.

Szállóige Több is veszett Mohácsnál

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki mondta a Több is veszett Mohácsnál! szólást?

Ki mondta? Miért mondta?

--88.132.15.91 (vita) 2010. május 10., 09:07 (CEST)

válasz:

Mivel ez egy ismétlődő kérdés, erre már korábban is volt válasz.

vitorla^vita 2010. május 10., 11:01 (CEST)

Válasz 2:

Komoly veszteség vagy baj esetén a magyarok az 1526-os katasztrofális mohácsi csatavesztésre – más néven a mohácsi vészre, a mohácsi csata elvesztésére – hivatkoznak.

A „Több is veszett Mohácsnál” szállóige, melynek első említése 1844-ből való. A szállóige legismertebb irodalmi megfogalmazását Arany János Népdalok című 1856-os versében találhatjuk meg,

Elesett a Rigó lovam patkója,

Jeges az út, majd kicsúszik alóla,

Fölveretem orosházi kovácsnál, -

Ej no! hiszen több is veszett Mohácsnál!

ugyanakkor Széchenyi István is leírta a Kelet Népe (1841) című művében ezt a gondolatot „Minden elveszett már Mohácsnál” formában. Érdekesség, hogy Széchenyi István egy magyar nótára hivatkozott a szállóige forrásaként, de ez az ének nem került elő a dalgyűjteményekből. Három változata ismert ennek a mondásnak, Moháccsal, Béccsel és Budával, s a legrégebbi említés alapján az utóbbit tarthatjuk eredetinek (1794). „Több elveszett Buda alatt” így a reformkorban fogalmazódott át Moháccsá. A Millenniumtól Trianonig terjedő korszakban a "mohácsi vész" az ország pusztulásának jelképe lett, s állandó hivatkozási alappá vált a századforduló, majd az 1920-as évek irodalmi és politikai megnyilatkozásaiban.

Dencey ^vita 2010. május 10., 11:11 (CEST)

válasz-3

Beírtam testvérprojektünkbe, a Wikiszótárba. Kattints ide: több is veszett Mohácsnál!. – Einstein2 ^{blablabla, és más zagyvaságok} 2010. június 27., 17:17 (CEST)

Crowne-Marlowe személyiségtípusokat mérő skálája

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok! Marlowe személyiségtipusokat mérő skálájának értelmezésére,tartalmára lenne szükségem a szociálpszihológia területén.?/1964/ Csak 2 mondatot találtam róla általában jegyzetekben.– Betti

--188.36.137.238 (vita) 2010. május 10., 09:30 (CEST)

válasz:

Magyar nyelven nem találtam sehol definitív leírást, csak hivatkozásokat.

Angolul viszont tessék (a cím fordítása: A társadalmi kivánatosság új skálája...):

A NEW SCALE OF SOCIAL DESIRABILITY INDEPENDENT OF PSYCHOPATHOLOGY in Journal of Consulting Psychology, 1960, 24 (4), 349-354. - Douglas P. Crowne Ohio State University and David Marlowe College of Medicine, University of Kentucky

vitorla^vita 2010. május 10., 11:39 (CEST)

Válasz2

Crowne és Marlowe (1964) a felnőttek részére kifejlesztették a társadalmi kívánatosságot mérő elméletüket a Marlowe-Crowne Social Desirability Scale (MCSD) (Crowne és Marlowe, 1960) skálát, amelynél azt feltételezték, hogy a társas kívánatosság skálaértékek hátterében egy olyan egydimenziós személyiségvonás áll, amit ők “elismerés iránti igény”-nek neveztek el, és úgy definiálták mint az ember arra való hajlamának mértékét, hogy keresse az elismerést, és lehetőleg elkerülje az elmarasztalást. A későbbi empirikus vizsgálatok ugyanakkor nem támasztották alá azt, hogy a Marlowe-Crowne skála valóban egyetlen vonást mér, ráadásul sok esetben a - 18 - társas kívánatosságra való kontrollálás inkább csökkentette, mint növelte a vizsgált konstruktumok előrejelző validitását (McCrae és Costa, 1983). Erre végül Palhus (1984) talált magyarázatot, aki megmutatta, hogy a társas kívánatosság valójában két vonást tartalmaz: az első, az „önmegtévesztő megerősítés” (self-deceptive enhancement, SDE) a személy őszinte, pozitív irányba torzító válaszait foglalja magában, így egészséges énképének természetes velejárója; míg a második, az ún. „jó benyomás keltés” (impression management, IM) a külső megítélő tudatos megtévesztésére irányuló törekvést jelzi. Ebből adódóan minden olyan társas kívánatosság mérőszám, amely magában foglalja az önmegtévesztő megerősítés kérdéseit is (közöttük az MCSD illetve a CSDS skála is), csökkenti azoknak a mérőeszközöknek a validitását, melyek olyan vonásokra irányulnak, amik önmaguk is tartalmaznak a pozitív önmegerősítést (mint pl. szorongás, teljesítmény, motiváció, dominancia, önértékelés).[1]

Dencey ^vita 2010. május 10., 11:52 (CEST)