Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-15

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hitel etimológiája[szerkesztés]

A hitel szó eredetét, etimológiáját keresem.

Vajthó Gábor

--82.131.148.129 (vita) 2009. november 15., 09:33 (CET)[válasz]

A személyes adataidat a saját érdekedben eltvolítottam. L AndrásItt megtalálsz 2009. november 15., 09:46 (CET)[válasz]

Faludi Ferenc műveiben jelent meg egy modernebb szépprózai nyelv kialakítására irányuló törekvés. Az előzményt elsősorban Pázmány Péter retorikájában és fordulatos, hatásos prózájában láthatjuk. Faludi kora feladataihoz alkalmazkodva, a korábbi egyházi tanítói nyelvvel és stílussal szakítva, új műfajt és stílust teremtett a magyar irodalomban. Gracián fordításában (Udvari ember) mintha az előd maga jelölné ki az utat a magyar mester számára: "... változton változik nyelvünk, és kényes izünk. A mi taval szép volt, már ma teljesen rút ..." Faludi nyelvújítóvá vált, de nem a szófaragás érdekelte őt, hanem maga a nyelv egésze, ahogy egykoron Pázmányt is. Szóalkotásaiban mérsékelten purista, de nem az idegen szó gyűlölete miatt, hanem mert esztétikai szempontból tartotta fölöslegesnek azokat, ám ha nem talált megfelelő magyart, az idegen szóhoz folyamodott. Néhány példa szóalkotásaira: kisbíró, hitel; képzett szavak: tanultság, vélemény, sütemény, szökevény, biztos, sajnos, ügyes, haszontalankodik, jeleskedik; összetételek: búcsúszó, nyelvbotlás, nyelvjárás, gyermekszoba, napirend, zsebóra, pihekönnyű, hófehér, ilyesmi.A NYELVÚJÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSEFaludi, a stílusújító] Dencey vita 2009. november 15., 12:03 (CET)[válasz]

Köszönöm, de ez arra is feltehetően hibás válasz, hogy ki "alkotta" a szót. A szó eredete valószínűsíthetően a hit kifejezés (?). Károli Gáspár 1586 és 1589 között (azaz kb. 150 évvel Faludi Ferenc előtt) a Biblia fordításában már 8 helyen használta a hitel kifejezést.

Esetleg itt is találsz forrást Méltán nevezi Toldi Ferenc a magyar próza ujjáteremtőjének. A nép ajkáról számos jó szót lesett el s vitt át az irodalomba, részben pedig maga csinált egyeseket. Igy : figyelem, hitel, ellenfél, udvariasság stb. az ő szavaí.
Azon is el lehet gondolkodni, hogy mi a közös a hit hitel hiteles hitszegő hitetlen hittan hites hitves hitvány szavunkban Dencey vita 2009. november 19., 20:52 (CET)[válasz]

Ez ígéretes nyom lehet, köszönöm! Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy mindegyik szó eredete a hit kifejezés. Ami a hitelt illeti, humorként talán még az is elmegy, hogy amikor kiderült, hogy nem lehet hinni a "visszaadomnak", akkortól hit el! Vajthó Gábor

Sajnos az ígéret ígéret maradt. Keresem tovább, remélem, lesz aki segít.Vajthó Gábor

Hogyan óvják a sivatagban a kutakat?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hogyan óvják a kutakat a sivatagban?

--89.186.112.2 (vita) 2009. november 15., 12:55 (CET)[válasz]

Fedelet tesznek rájuk. Szalakóta vita 2009. november 15., 17:14 (CET)[válasz]

Itt még hiányzik a forrás. Nekem azok a bibliai történetek jutnak eszembe, ahol a kútról a követ elgördítik. Talán valakinek kedve lesz a megfelelő helyekre a linket is ideírni. Például Jákob elgördíti a követ a kútról Ráhel juhai számára, vagy a vándorkaraván elgördíti a követ a kútbadobott József fölül. Karmelaüzenőlap 2009. november 17., 01:22 (CET)[válasz]

Az egyik bibliai hely ez: 1 Mózes 29. Ebben a 29,2 - 29,10 számozású sorok: Jákob és Ráhel találkozása Biblia Mózes első könyve (Genezis)
Ez a DOC-fájl (Horváth Károly - Oiolosselôte – Genesis) pedig a teljes Genezis ismertetését adja, a 176. oldalán a szerző pontosan ezt magyarázza el: a kút nagy érték, vigyázni kell rá, ezért kővel fedett.
A másik bibliai hely az, amelyben Jákob fiai eladják testvérüket, Józsefet, idegen kereskedőknek. Előtte kútba dobják, de mivel nincs benne víz, nem hal meg. Ebben a részben nincs szó kutat fedő kőről: 1 Mózes 37, ezen belül a 37,22 - 37,28 számozású sorok.
vitorlavita 2011. január 16., 19:30 (CET)[válasz]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok!
Mikor szerelték le a V43-as mozdonyokról a börtönrácsot?
Azért tettem fel újra a kérdést, mert nem kaptam rá választ, inkább csúfolódást. Azon a linken, amit Karmela (köszönöm) megadott nem találtam.
Üdvözlettel:
--V43-1092 vita 2009. november 15., 15:58 (CET)[válasz]
válasz
Nem a V43-as mozdonyok nevével kérdeztél, hanem a kevésbé felismerhető becenevével. Elnézést kérek a hibásan értelmezett és számomra humorosan értelmezhető kérdésre adott válasz miatt. ÜdvDencey vita 2009. november 15., 17:31 (CET)[válasz]

Én meg azt mondom, hogy a csúfolódásunk jogos volt!
Tudod, én is tudnálak szakmai szlenggel elküldeni a balfenékre!
Hogy értsed: pl. lakatosok körében szokás a tanoncot nikelezett körvinkliért, reszelőzsírért küldeni a mesterhez... Feltételezem rólad, hogy tudod: ez bizony ugratás, durva tréfa!
Remélem, te nem tréfásan fogalmaztad meg a kérdésedet, de lásd be, a te szlengedet csak azok ért(h)ették pontosan, "akiket a mozdony füstje megcsapott"...

A konkrét kérdésedre térve: kiírt dátummal idézhető választ nem találtam. (Nyilván azért, mert a mozdony vontatási paraméterei szempontjából ez egy érdektelen adat, a teljes gépkönyvet mégsem idézhetjük a Wikipédiában - mint ahogy az is érdektelen adat a Wikipédiában, hogy van-e egy élőlénynek fülcimpája - de azért ideszúrom, hogy állítólag csak az embernek van...) De ahogy linkről-linkre lépegettem, én nézegettem is a fényképeket! Valóban egy V43-változattól kezdve eltűntek a rácsok... Hogy neked mi a lényeges momentum a ráccsal kapcsolatban: dátum, típusváltozat, netán festés... stb. - nem tudom! Jobb híján azt javaslom, kövesd te is ezt a fajta linkről-linkre lépéses utat, amíg elégedett nem leszel: megvan! Ez a javaslatom - nem tudok mást mondani, mivel én nem vagyok sem masiniszta, sem mozdony-szakértő!

vitorlavita 2009. november 15., 17:37 (CET)[válasz]


Köszönöm szépen a választ. Elnézést kérek a "szakmai kifejezésért", de én nem csúfolódnék, hanem pontosítást kérnék. De legalább elnézést kért, ezt becsülöm. Ehhez nagyob bátorság kell :)

--V43-1092 vita 2009. november 15., 18:52 (CET)[válasz]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ki siklott le és mikor legelőször az Mt. Everest-ről?
--82.141.143.66 (vita) 2009. november 15., 16:16 (CET)[válasz]
Az egyetlen extrém síelő, akinek sikerült lejutnia a Mount Everestről a szlovén, Davo Karnicar. 2000. október 7-én, Elan lécein, a világon elsőként a 8850 méteres csúcsról síelt le az 5300 méter magasban lévő alaptáborig, anélkül, hogy síléceit akár egyszer is levette volna.Mount Everest - sílécen és snowboardonDencey vita 2009. november 15., 17:42 (CET)[válasz]

internetes keresés[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok!

Internetes kereséseim alatt sokszor találtam olyan (pl.: .pdf formátumú) fájlokat, amikhez a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem neve volt megtalálható. Például itt az első találatnál: http://www.google.hu/search?hl=hu&source=hp&q=elektronikai+harc&meta=&rlz=1R2ADSA_huHU346&aq=f&oq= Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudnám ezeket a fájlokat egyben megtalálni? Így ha valamire kíváncsi vagyok, be kell írnom a google-be, mert nem tudom, hogy hol lehet ezeket elérni. Így utólag elég bonyolultan hangzik a kérdésem, de segítettetek már nehezebb ügyekben is. :D Előre is köszi!

--Kakrikalex vita 2009. november 15., 19:40 (CET)[válasz]
Egyszerűbb lenne elkérned az anyagokat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem weboldalának rendszergazdájátólDencey vita 2009. november 15., 19:42 (CET)[válasz]

Nem biztos, hogy pontosan értelmezem a problémádat, de vannak olyan programok, amelyek egy adott webcím adott alkönyvtárából eredő összes ágat végigjárják, és automatikusan letöltik a megadott nevű, kiterjesztésű, méretű stb. fájlokat a gépre. Ezek után a letöltött oldalak offline is megnézhetők lesznek, és nem kellett őket egyenként leszedni. A HTTrack Website Copier, NetSpider és a Teleport Pro azok, amelyeket ezek közül ismerem kicsit, de vannak még más hasonló programok is. Megadhatod tehát valamelyiknek, hogy például a http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/ mappától indulva az összes PDF-et töltse le, megtartva a forrás faszerkezetét. Aztán majd utólag kidobálod, ami nem kell. Néha elég sok bíbelődésre van szükség, mire a program kívánt beállításait eltaláljuk, néha a szerver is letiltja a kötegelt letöltéseket, de ha ilyesmi kell, akkor megéri próbálkozni. - Orion 8 vita 2009. november 15., 21:01 (CET)[válasz]

Valószínűleg érdemes a ZMNE Egyetemi Központi Könyvtár olvasószolgálatához fordulni ezzel a kérdéssel. Az elérhetőségüket megtalálod a belinkelt lapon.
Ha már egyszer megtaláltál egy lapot, akkor gondolom felveszed a könyvjelzőid közé, nem keresel utána újra meg újra, ugye?
Karmelaüzenőlap 2009. november 17., 10:35 (CET)[válasz]