Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/A román ige

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

---

Igeragozás és igehasználat a román nyelvben (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 06. 07.)

Tartalmas cikk. user:Amator linguarum szócikke. Szajci ^reci 2008. május 5., 20:14 (CEST)

•  támogatom, nem értek ugyan hozzá, de tetszik. – Alensha ^üzi 2008. május 5., 20:35 (CEST)
•  megjegyzés Majd interwiki-linkek legyenek – KGyST ^vita 2008. május 6., 21:40 (CEST)
•  megjegyzés Talán jó lenne, ha a románul tudó szerkesztőket megkeresnénk és ők (is) szavaznának. Szívesen szavaznék ezekre a cikkekre, de lövésem sincs a román nyelvről.
•  megjegyzés Az én véleményem szerint mindenik, szavazásra bocsátott román nyelvvel kapcsolatos szócikken lenne csíszolni való és bővíteni is lehetne őket. Talán jobb lenne először magát a román nyelv szócikket kiemelt szintre emelni ...– lacihobo ^{citation needed} 2008. május 8., 00:25 (CEST)
•  megjegyzés Kiváló az ötleted, lacihobo! Nem tudtam mit kezdeni ezekkel a cikkekkel, de valóban, a román nyelv főcikkel kellene kezdeni. Szalax ^vita 2008. május 9., 21:13 (CEST)
•  megjegyzés:

1. A bevezetőt bővíteni kellene, adjon egy átfogó képet a román igeragozás rendszeréről legalább pár mondatban, pl. hogyan kapcsolódik a többi újlatin nyelv igeragozási rendszeréhez, miben tér el tőlük, stb.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

1. Már rögtön az első táblázatnál látom, hogy nem derül ki, mi maga a főnévi igenév. A címsorban ott van, hogy pl. -ea végű főnévi igenévnél hogy ragozzák az igét, de egy románul nem tudó olvasó ebből nem fogja tudni, hogy pl. a példaige főnévi igeneve a vedea. Tehát konkrétan be kellene ezt is írni, pl. -ea végű főnévi igenév: pl. a vedea.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

1. Nem derül ki a cikkből, hogy ez a négy igeragozási csoport hogyan kapcsolódik a latin igeragozási csoportokhoz, vagyis van-e valami párhuzam a latin -áre, -ére, ´-ere, -íre és a négy román ragozási csoport között (melyik hogyan folytatódott a románban?), vagy semmi közük egymáshoz azon kívül, hogy a románban is négy van és a latinban is négy volt.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

1. Az igeidők ismertetése előtt jó lenne egy külön szakaszban összefoglalni és bemutatni, hogy néz a rendszer, milyen módok és idők vannak, azokat hogy nevezik románul és magyarul, és röviden, egy-egy mondatban elmondani a nyelvtani funkciójukat.
2. A Spanyol igeragozás szócikkhez hasonlóan még lenne mit bővíteni rajta, célszerűnek tartanám színesíteni több magyarázattal, utalva az adott igeidő vagy alak etimológiájára, stb.
3. A ragozások konkrét ismertetésénél a táblázatok elé javasolnám legalább egy-két mondatban ismertetni az igeidő jelentését, használatát.

Egyelőre ennyi. – Mex ^plática 2008. május 11., 14:08 (CEST)

•  támogatom - jha és értek románul :) Kulja ^vita 2008. május 17., 12:07 (CEST)

•  ellenzemKérlek, ha lehet a megfelelő forrássablonokat használd a cikkben lábjegyzetként (ne csak a végén legyen forrás, hanem a cikk során is követhető legyen, melyik honnan való; ezzel nagyban növelve az ellenőrízhetőséget). Forrássablonok könnyű beillesztésére ajánlott a RefTools, mely a Beállítások -->Segédeszközök közül érhető el, és az eszköztár végére ad egy további gombot (onnantól kezdve a használata már gondolom egyértelmű; annyi a hibája, hogy a Híreknél a cite news helyett a cite web sablont illeszti be, ez kézzel javítandó).

Mivel a cikkben már más célra is vannak lábjegyzetek használva, ezért ajánlom figyelmedbe a group lehetőséget, amivel elkülöníthető két különféle lábjegyzetelés a cikkben. Nézd meg a Wikiforrást az alábbi példák megértéséhéz:

Első fajta lábjegyzetek, group="ige" paraméterrel

Group paraméter nélküli lábjegyzetek, pl. a források jelölésére

A kétfajta lábjegyzetelésnek külön számozása van (az egyiké simán 1,2,3; a másiké a megadott csoportnév 1; csoportnév 2; csoportnév 3 stb.); a szövegen belül nyugodtan keveredhetnek az ilyen és olyan csoportba tartozó refek, a számozás és linkelés nem bolondul meg tőle. Remélem sikerült érthetően kifejtenem mondandóm.

Köszi, – Dami ^reci 2008. május 20., 13:41 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

remélem így jó lesz. Szajci ^reci 2008. május 25., 19:48 (CEST)

Őszintén szólva nem látok változást, de lehet hogy csak késő van: a szócikk egyes állításai továbbra sincsenek lábjegyzetekkel ellátva. – Dami ^reci 2008. június 1., 04:59 (CEST)

•  megjegyzés Javaslom a szócikk átnevezését Román igeragozás-ra a Spanyol igeragozás cikk mintájára. A Spanyol igeragozás cikknek is hasonló a tartalmi szerkezete, előbb bemutatja az igemódokat és igeidőket, majd az egyes ragozási paradigmákat. Ez mind belefér az igeragozás címbe. Emellett a jelenlegi cím nem elég lexikonszerű, inkább egy tankönyv fejezetcíme lehetne. Egyébként csak a cikk címével problémázok, a tartalma profi, gratula a szerzőnek! --Adapa ^vita 2008. május 27., 18:46 (CEST)

Én a "Spanyol igeragozás"-t is szívesebben látnám "A spanyol ige" cím alatt, éppen azért, mert nem csak a ragozásról van szó benne. Nyelvszerető ^vita 2008. május 28., 18:16 (CEST)

1) Az igeidők és igemódok miért nem tartoznak az igeragozás körébe? 2) Az egységes címadás jobb lenne, ha már van Spanyol igeragozás, Latin névszóragozás szócikkünk. 3) A névelővel kezdődő cím akkor sem felel meg a címadási szokásainknak, csak birtokos szerkezet esetén szoktuk használni. Az "A román ige" cím helyett tehát javaslok valami mást, ha már a "Román igeragozás címet elvetjük. Pl. "Román igehasználat" vagy "A román nyelv igehasználata"? --Adapa ^vita 2008. május 28., 22:15 (CEST)

Az igeidők és igemódok az igeragozás körébe tartoznak, de csak abban az értelemben, hogy az ige alakja változik igeidőtől, igemódtól, személytől stb. függően, a funkcióik szempontjából nem. Ragozás kizárólag azt jelenti, hogy "alakváltoztatás toldalékok segítségével." Ha ketté osztanánk a szócikket "Román igeragozás"-ra, ami csak paradigmákat tartalmazna, és "Román igehasználat"-ra, ami csak funkciókat tartalmazna, az rendben lenne a címekre vonatkozóan, de nem tanácsos külön tárgyalni őket, ezért tartom jobbnak "A román igé"-t és "A spanyol igé"-t, akkor is, ha névelővel kezdődnek. Még megjegyzem, hogy az általad javasolt "A román nyelv igehasználata" is névelővel kezdődik. Nyelvszerető ^vita 2008. május 29., 15:24 (CEST)

•  támogatom, nincs időm végigolvasni az egészet, de ha az általam javasolt változtatások megtörténttek, akkor már nem lehet nagy gond. ;) Így gyorsan szavazok, mert lehet, hogy ma vagyok utoljára internetközelben. Szép munka! – Mex ^plática 2008. május 28., 21:34 (CEST)
•  támogatom -jól meg van írva. Pedig mennyire nem szerettem az iskolában a román nyelvtannak ezt a részét... A francia nyelvtanulást is azért kerültem, mert állítólag ugyanilyen a nyelvtanuk (nem a franciák másolták a románról, hanem fordítva).– Gothika 2008. június 1., 10:50 (CEST)

   megjegyzésAmennyire látom, mindenről a latin igeragozás tehet (még a franciáról is), de persze sokat romlik a helyzet. Egyszer még az is meg lesz írva. (Noch dazu, az indoeurópai nyelvek igeragozása eléggé egy kaptafára megy mindenhol. • Bennó^fogadó 2008. június 1., 11:57 (CEST)

•  támogatom nagyon szépen le vannak írva az igeidők és a példák is jók :) – Einstein2 ^vita 2008. június 4., 12:40 (CEST)
•  támogatom szép munka, tetszik. Mami^rendelő 2008. június 7., 08:10 (CEST)

Nyelvszeretővel beszéltem, és azt mondja elég ennyi lábjegyzet, hisz az egész 2 forrás alapján van. Ezért lezárnám a szavazást kiemeltre. Szajci ^reci 2008. június 7., 11:40 (CEST)

---

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!