Vita:Veszprém
Új téma nyitásaA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Képek
[szerkesztés]Ezeket berakom ide, mert már nem férnek a cikkbe, de majd ha lesz több szöveg vagy külön cikk pl. az egyetemről, akkor berakom majd, ahova lehet. Alensha 2005. április 6., 17:56 (CEST)
Örülök, hogy ilyen jól megoldottad.üsdvMesüge 2005. április 6., 18:12 (CEST)
Nagyon szép képek egyébként, köszi, hogy feltöltötted őket. Alensha 2005. április 6., 18:15 (CEST)
- de olyan jó lenne, ha a fájlnév utalna Veszprémre... előbb-utóbb elveszünk a „muzeum.jpg”-k között :( Váradi Zsolt 2005. április 7., 08:08 (CEST)
Valamelyik külföldi juzör meghallgatta a kívánságodat, és "Veszprém - <eredetifilenev>" néven feltöltötte őket a commonsba. :-) --Csobankai Aladar 2005. július 6., 04:16 (CEST)
forgalom
[szerkesztés]„A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után).” – jé, erről nem is hallottam eddig... ezt tényleg mérik így országosan? Miskolc belvárosában melyik kereszteződés volt ez, a Villanyrendőr? Alensha (írjá má • műveim) 2006. május 22., 17:33 (CEST)
Ezt egy '80-as években kiadott veszprémi útikönyvben olvastam. Csak annyit ír, hogy "miskolci belvárosi kereszteződés", nem részletezi, hogy melyikről van szó. Egyébként valószínű, hogy a "forgalmat" nem az áthaladó autók számával mérik (azért azt nem hiszem, hogy a Szabadság téren majdnem annyi autó ment volna "csak úgy" keresztül, mint Pesten a Nyugatinál), hanem talán az áthaladó autók száma osztva a tér méretével, vagy valami ilyesmi... ND 2006. május 25., 10:19 (CEST)
A Szabadság tér egyébként az, amit itt jobbra látsz, a húszemeletes "lábánál" :-)) ND 2006. május 25., 10:20 (CEST)
Az a bizonyos öt hegy, amire Veszprém épült
[szerkesztés]A különböző források (ld. őket a szócikk végén, az "Irodalom" alfejezetben) mást és mást írnak, de az öt hegy közül négyben szinte mind megegyeznek: ezek a Várhegy, a Temetőhegy, a Jeruzsálemhegy és a Cserhát. Ötödikként én a szócikkbe a Kálvária-hegyet írtam, ami vitatható, más helyeken láttam már a Benedek-hegyet, a Gulya-dombot, sőt a Piac-dombot is (ez a mai Óváros tér dombja). Ugyanakkor a Benedek-hegyet és a Gulya-dombot szívem szerint azért zárnám ki, mert ezeken sem a középkorban, sem az újkorban nem volt település (ma sincs), szóval nem lehet azt mondani, hogy a város ezek valamelyikére "épült volna". (Igaz, a Benedek-hegyen volt egy török kori temető, ami középkori előzményekre megy vissza.)
Mások még azt is vitatják, hogy egyáltalán öt dombról van szó: láttam már olyat is, hogy hetet (ld. néhány más Wikipédia Veszprém-cikkjét), sőt négyet (!) említenek. Én ebből az összevisszaságból nem azt szűrtem le, hogy a források többsége hibás, vagy hogy egy csomó veszprémi (köztük könnyen lehet, hogy én is) szégyenszemre rosszul tudja a város hegyeinek nevét, hanem hogy egész egyszerűen olyan helyi legendáról van szó, ami több változatban maradt fenn. Megfontolandó, hogy a szócikknek is inkább ezt a tényt kéne rögzíteni a sok különböző változat egyike helyett. Ezen még gondolkodom a jövőben, egyelőre annyit tettem, hogy visszajavítottam a Benedek-hegyet Cserhátra: utóbbi biztos, hogy az öt hegy egyike, előbbi viszont maximum lehetséges.
Egzakt módon egyébként nem lehet megállapítani a város hegyeinek számát, mivel az említettek közül csak kettő valódi hegy: a Várhegy és a Kálvária-domb. A többi csak a Séd völgyéből látszik "hegynek", valójában a Veszprémi-fennsík részei. ND 2006. augusztus 17., 14:32 (CEST)
!!!!!Ebben majd én segíteni fogok !! Kis türelmet. Lényeg az, hogy Veszprém területe úgy alakult ki, hogy a Veszprémi Fennsíkba a Séd-folyó kanyargósan, végeredményben kanyonszerűen berágódott és a fennsíkot eldarabolta. Ezért tulajdonképpen a hegy-eknek nevezett magasabb felszínek nagyjából egymagasságúak, a Sédtől mintegy 30-40 m -re emelkednek ki.A középkori váraljatelepülések ezeket a magasabb felületeket ülték meg, s mindegyiknek megvolt a maga neve, ami aztán a történelem során folytonosan változott. Ezért nem könnyű manapság az eligazodás. A nevek még ma is változóban vannak, s ezen kívül nagyon sokan irkálnak Vszprémről, nem mindíg körültekintően. Majd szerzek egy topográfiai térképet és megpróbálhatunk kiigazodni. Néhány dolog azért biztos:
- a Benedek-hegy az egy önálló egyéniség, egy sziklaorom
- A vár-hegy szintén önálló felszíni képződmény
- Cserhát nagyjából szintén- felülete azonban nagyjából fennsík-szerű
- a Kálvária-domb szintén önálló valami (domb,hegy? a fene tudja.)
- Táborállás szintén egyéniség, ez nyúlik a Haszkovó lakótelepig
- Van Jeruzsálem-hegyünk is (Petőfi-városnak is hívják)
- Temető-hegy és Dózsavárosunk, Sintér-dombunk, stb., avölgyekről nem is beszélve
Egyébként ezekről írtam részben a Nyugati Séd-völgy kötetben, Korompay pedig térképet is közöl róluk. Úgy látszik, a témát pontosítani kell, anélkül badarság születhet, (mint olvasom, megpróbáltátok a Benedek-hegyet meg a Cserhátot egynek tekinteni. Ez nagy baki lenne. <kisstamas36kukacfreemail.hu> Regisztráltam kt36-on, de fenn nem jelenik meg 80.99.152.227 2006. november 23., 22:12 (CET)kt3680.99.152.227 2006. november 23., 22:12 (CET) Sikeres regisztáció végül Kit36 2006. november 25., 01:27 (CET)Kit36-onKit36 2006. november 25., 01:27 (CET)
Végigolvastam ezt a hegyest okfejtést, és nagyon tetszik. Mindig úgy gondoltam, hogy ha valamiről az igazat akarod megtudni, olvasd el a vitalapot :). Szerintem ezt kéne a cikkbe berakni, ami itt van. Azt, hogy nem egyértelmű, és hogy a Séd hogy alakította ki a helyet. Az Óváros tér az külön domb? Azt hittem, hogy csak a Várhegy "vége". Villy/Üzenet 2006. november 25., 01:34 (CET)
OKÉ, megcsinálhatjuk, csak kérek egy kis türelmet, hogy a levéltárból szerezhessek
egy olyan rébebbi potográfiai térképet, ahol fel vannak tüntetve ezek a régi nevek. Úgy emlékszem, az első katonai felmérés idejéből van valami, meg a 19. századból is. Az egyik Hungler-könyvben is van, de sötét és olvashatatlan. Aztán a Veszprém építésföldtani atlasza is tud valamit, de nem meggyőző. Majd a témára visszatérek Kit36 2006. november 25., 01:45 (CET)Kit36Kit36 2006. november 25., 01:45 (CET)
A térkép és egyáltalában a Veszprém-szócikkekhez való hozzájárulásod nagy segítség lenne, Kit36, előre is nagyon szépen köszönöm (köszönjük). A Benedek-hegyet és a Cserhátot természetesen nem tekintettük egynek, hanem még néhány hónappal ezelőtt egy névtelen szerkesztő az öt hegy cikkbeli felsorolását – Várhegy, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Kálvária-domb és Cserhát – úgy módosította, hogy kivette a Cserhátot és a Benedek-hegyet tette a helyébe. Erre született a fenti reagálásom.
Még egyszer: nagyon-nagyon örülünk a segítségednek. ND 2006. november 25., 10:17 (CET)
Semmi gond, szívesen teszem, de egy kis időre van szükségem, mert a levéltáros barátaim full vannak valami ...al. Egyébként koketálok a Vár-, illetve Várhegy címszóval, mert anno én szerveztem és irányítottam a Várnegyed rekonstrukciós munkáit, meg az azt megelőző régészeti kutatást is. Vannak jó cikkeim, előadásom meg fotóim is. Egyelőre ennyit 80.99.152.227 2006. november 26., 23:44 (CET)Közben vacakoltam a laptopon és elment a bejelentkezésem, de most visszahoztam. Kit36 2006. november 27., 00:05 (CET)
:-))
[szerkesztés]Főbb útvonalak Veszprémben
[szerkesztés]Az Óváros térre.
- Füredi út felől. A város határától egyenesen kell menni egészen a Mártírok útja és a Brusznyai út kereszteződéséig. Ott balra kell fordulni, majd a Szabadság térnél befordulni jobbra (egy nagy, sárga épületnél). Onnan egyenesen megyünk, és eljutunk az Óváros térre. Ha jó úton megyünk, ezeket az épületeket látjuk: bezinkút, szupermarket, temető, Károly-templom, kórház, OTP, sárga épület, Városháza. Utak: Füredi út-Mártírok útja-Brusznyai Árpád út-Szabadság tér-Rákóczi utca. - Budapesti út felől. A város határától egyenesen kell menni egészen az előbb említett sárga épületig, ott jobbra fordulni. Ha jó úton...: Plaza, Zöld Ház, OTP, sárga épület, Városháza. Utak: Budapesti út-Brusznyai Árpád út-Szabadság tér-Rákóczi utca. - József Attila (Tapolca) felől. A város határától egyenesen kell haladni, míg a Komakút térhez érünk, ahol az SZTK, az egyetem egyik magas épülete, és a könyvtár helyezkedik el. A térnél jobbra fordulunk, a Megyeházánál balra, majd egyenesen. Ha jó úton...: temető, SZTK, könyvtár, cukrászda, Városháza. Utak: József Attila utca, Komakút tér, Megyeház tér, Szabadság tér, Rákóczi út.
Képfigyelmeztetés
[szerkesztés]A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
Kit36a írta
[szerkesztés]Ezt a fotót én készítettem, de idegenek zavarosan rakták fel a Commonsra, s ezért újságok és más felhasználók prédájaként szerepel szerte a világban. Nos hát ezért és más ehhez hasonló szemétkedésért tartom link bandának a magyar wikit. Kit36a vita 2016. június 13., 02:43 (CEST)
Huwikisek voltak azok az idegenek? Vagy miért vagyunk link banda? Kár, mert igen jók a képeid! Üdvözlettel, Voxfax vita 2016. június 13., 12:55 (CEST)
- Polarlys törölte a(z) Image:Veszprémi_Petőfi_Színház.jpg nevű képet: In category [[:category:Unknown as of 28 December 2007|Unknown as of 28 December 2007]]; no license;
-- CommonsTicker vita 2008. január 7., 15:15 (CET)
A középkori káptalani főiskola
[szerkesztés]„A kortársak az akkori legrangosabb egyetemekkel, Bolognával, Párizzsal emlegették egy szinten.” Ezt egyszer már kivettem a cikkből, azt a megjegyzést fűzve hozzá (ha jól emlékszem), hogy nagyon szépen hangzik és én lennék a legboldogabb (komolyan), ha igaz lenne, de annyira nehéz elhinni objektíve, hogy mindenképpen alá kell külön támasztani valamilyen hivatkozással. (WP:FORRÁS.) Most látom, hogy újra visszakerült, de hivatkozás továbbra sincs. Egyébként hasonló kétségeim vannak azzal kapcsolatban is, hogy a főiskola „egyetemi rangú” lett volna. Ez így, ebben a formában szerepel IV. László király 1276-ban kiadott oklevelében? (Mert ugyebár ez az egyetlen forrás, ahonnan tudjuk, hogy a főiskola egyáltalán létezett.) Veszprém története és kulturális gyökerei szerintem így is vannak elég szépek, nem kell, hogy tovább szépítsük őket. De ha lesz hivatkozás, persze legyen csak ott a cikkben, mert lényeges információ. ND vita 2009. január 16., 18:19 (CET)
Testvérvárosok
[szerkesztés]Sorry, for not writing magyar. my german home senftenberg has friendship with veszprem in hungary. is there a further city called veszprem in hungary?
Entschuldigung, dass ich nicht ungarisch schreibe. Meine Heimatstadt senftenberg hat eine Städtepartnerschaft mit der ungarischen Stadt Veszprem. Gibt es mehrere Städte, die in Ungarn Veszprem heißen?
Viele Grüße – Z thomas vita 2009. november 8., 21:01 (CET)
- Lieber @Z thomas! Keine. Tschüß. Voxfax vita 2016. június 13., 17:36 (CEST)
Veszprém város nevének eredete
[szerkesztés]A város nevének eredetéről szóló rész kiegészítve más, sokkal valószínűbb és alátámasztott forrásokkal - (nem tudom miért állítja vissza valaki mindig a régi verziót) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Zoltan bereczki (vitalap | szerkesztései) 2011. március 21.
- Erre a válasz ott van a vitalapodon. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2011. március 21., 10:48 (CET)
Ne haragudj az milyen szerkesztő aki arra nem képes, hogy a Bezprym alatti forrást kopipésztelje ide a források közé, hanem inkább kitörli az egész információt? Éljen a tudás! Zoltan bereczki vita 2011. március 21., 10:55 (CET)
Nem először találkozom az ilyen tudományellenes és Wikipédia ellenes szerkesztői magatartással. A wiki úgy lett megalkotva - csak rá kellene tekinteni - hogy a szöveg belső linkein kersztül minden kapcsolódik mindenhez, mindennek utána lehet nézni. Magyarázza el nekem a kedves szerkesztő úr, mi értelme lenne kétszer megjelölni forrást ahhoz, amihez egyszer már van, a maga helyén, a hozzátartozó cikkben? Vagy mindig új forrást kell találni? És ha valamiről csak 1 forrás van? Akkor arról soha többé nem lehet sehol olvasni, csak a a saját szócikkében? A wikin nem lehet wikis szócikkre hagyatkozni? A wiki saját magának sem hisz? Ha egyszer bekerült egy szócikkbe valami, akkor nyilván nem véletlenül került elfogadásra. Miért baj akkor, ha egy másikba is bekerül? Mi értelme duplán forrásozni? Ezen az alapon miért nincs forrás pl. ebben a Veszprém cikkben arra, hogy mi az, hogy Magyarország. Ugyanis többször szerepel a cikkben és nincs hozzá forrás. Vagy hogy honnan veszik, hogy Veszprém magyar város? Micsoda légbőlkapott elméletek vannak ezen az oldalöon, sehol egy forrás ezekhez az információkhoz...hm....érdekes, akkor ki dönti el, melyikhez kell és melyikhez nem?
- Kár megsértődni azon, hogy szerkesztőtársunk forrást kér valamihez.
- Lexikonszerkesztési szempontból is az tűnik helyesnek, hogy főként a Veszprém szócikk, nevezetesen az újonnan létrehozandó "A név eredete" című alfejezet tárgyalja ezt a kérdést, számos más városcikkünkhöz hasonlóan.
- A tudás szolgálatának elvileg lehetőségét a Wikipédia felkínálja. Ha egy kérdésben többféle nézet van "forgalomban", akkor nem kell feltélenül dönteni ezzek között, viszont a források megadása segíthet az olvasónak, melyiket tekintse hitelesnek.
- Jó munkát hozzá, feleslges vita helyett.--Linkoman vita 2011. március 21., 11:19 (CET)
Nagyon jó, hogy külön szócikk van az eredetének. A baj csak az, hogy arra egyetlen link sem mutat. Aki kíváncsi a Veszprém név eredetrére, véleményem szerint 100-ból 99-en a Veszprém szócikk alatt fogják keresni. A hiteles és teljes tájékoztatás az lenne, ha ott találnának bármit, ami legalább utalna arra, hol keressék a megfejtést. Nem értem, a Veszprém cikk szerzője hogyan vehette a bátorságot, amikor azt a megállapítást tette, (mely nyilvánvaló tájékozatlanságán alapul, hiszen kiderül, hogy nem ismeri a többi lehetőséget)hogy:
"A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű.[2]"
Tehát nem azt írja, hogy "eredhet", hanem kijelenti, hogy abból ered.
A Veszprém név eredete oldalon viszont 3 további elmélettel találkozhatunk, tehát akinek van szeme, az látja, csak annyi biztos, hogy az "ered" egyáltalán nem biztos.
Több oldalon többfélét állít a wiki, jó lenne ezeket összefésülni, bvagy ha valaki felhívja az összefüggésekre a figyelmet, érdmes minimál szinten az agyát használni a szerkesztőknek és bátran összelinkelni ami egyértelmű, hogy összefügg.81.183.245.214 (vita) 2011. március 21., 12:44 (CET)
Természetesen minden információ szerepelhet a szócikkben, ha megbízható, másodlagos forrásokkal alá van támasztva. A Wikipédia egyik szócikke sem lehet forrása más szócikknek. Ezt, egy agyát minimálisan használó ember megérti. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2011. március 21., 12:50 (CET)
???A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira???
„A Séd folyó meanderszerű kanyargásával a fennsíkot feldarabolja, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres szintkülönbségeket alakított ki. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelekmunkájának is köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba.”
30-40 m-es szintkülönbségek, meredek sziklákkal… VeSz-élyes, VéSz-es PeReM-ek. VéSz PeReM, VeSzPRéM… Mert beszélni, nevet adni az őseink is tudtak… Idegen, szláv és más eredetű kifejezésekre nem szorultak, midőn névadáskor egy hely „természeti adottságaira utaltak”. Koszta Péter, Szeged
Veszprém nevének eredet-poblémájához
[szerkesztés]Tekintettel, hogy a városnév eredete egyértelműen még mindíg nem tisztázott és több forrásból vannak kikövetkeztetve ("ist gemacht" német grammatikusan), szükségesnek tartom, hogy minden eredetvariációhoz illesszetek forráscímet. Üdv: Kit36a vita 2016. december 12., 16:43 (CET)
1 kérdés
[szerkesztés]Mért van 2 képgalléria?--® A Mihipédia-project and Mihálykó PéterCsak vidáman! hírlevél 2011. november 9., 20:46 (CET)