Ugrás a tartalomhoz

Vita:Turáni átok

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Mazarin07 5 évvel ezelőtt a(z) A legenda szövege témában
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 31.
Középkori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Források

[szerkesztés]

Hali! Milyen források vannak a témában? -- nyenyec  2005. november 28., 16:59 (CET)Válasz


- Totya 2005. november 28., 17:46 (CET)Válasz

szvsz a magyarok jelentős része már rég nem követi a római egyházat, legfeljebb névleg. vagy addig tart az átok, amíg csak egyetlen magyar is van még, aki római katolikus? – Alensha üzi 2007. január 3., 02:08 (CET)Válasz

Esedezem bocsánatotokért, de szerény véleményem szerint fórumot forrásnak linkelni bármilyen, még ily relatíve forráshiányos témákban is, nem teljesen helyánvaló. Sőt szerintem még Külső hivatkozások közé is necces, ezért kiveszem a cikkből, jó lenne formásabb forrásokat találni majd hozzá. – cheryn/IRC 2007. június 25., 11:06 (CEST)Válasz

Turáni áldás

[szerkesztés]

„A turáni átok valóságos áldás azokra, akik jó pénzért hangoztatják.” Juhász Gyula (1883-1937) – Holdkóros vita 2008. október 6., 02:44 (CEST)Válasz

"Egyes források szerint a "legendát" a XIX. század második felében találták ki." - pontosan mely források szerint? Gondolom arról is ott lehet utalás, hogy kik találták ki. (ez a következménye a Ctrl C-V-nek, nem tudni melyik volt előbb, több weblapon is azonos szövegrészek találhatók) Ami tény: ÉNEKESKÖNYV MAGYAR REFORMÁTUSOK HASZNÁLATÁRA (A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KIADÁSA BUDAPEST, 1987) 382. oldal 312. ének 1. versében Thilo Bálint (1607-1662) énekköltő ősi átokról ír. Erősen kétségbevonható az a (leginkább keretény nézőpontból) kézenfekvő magyarázat, miszerint az ősi átok az ember és Isten közötti élő kapcsolat megszakadására, a paradicsomból való kitaszításra utal (ami keresztyén szemszögből logikailag teljesen helytálló, Krisztus "befogadásával", elfogadásával összefüggésben). Ezt a magyarázatot az "ősi átok" szövegrészre valószínűleg a hiányos tudás szülte hézagpótlásként, vagy egyszerűen nem tud mit kezdeni egy tudományosan nem bizonyított hivatkozással, esetleg nem is akar egy "pogány mondavilág" elemével összefüggésbe kerülni. Ennek bizonyítása leginkább nem az ének szövegösszefüggésében keresendő, hanem a Szentírás szóhasználatában, ui. "ősi átok" mint kifejezés egyáltalán nem szerepel benne, míg a magyar mondavilágban másról nincs is tudomásunk, tehát "egy" ősi átok van, a turáni átok. A fenti véleményem nem bizonyít semmit, pusztán a körültekintő gondolkodásra szeretném a figyelmet felhívni. --GNLZS vita 2011. december 6., 20:13 (CET)Válasz

Gondolom erről az énekről van szó:

Várj, ember szíve, készen! Mert jő a Hős, az Úr, Ki üdvösséged lészen. Szent győztes harcosúl, Fényt, éltet hozva jő, Megtört az ősi átok: Kit vágyakozva vártok, Betér hozzátok Ő.

Ennek a turáni átokkal való kapcsolatba hozása szerintem teljesen légbőlkapott, egyrészt miért kéne minden zsoltár minden szavának a Szentírásban szerepelnie? eleve a zsoltárok egymással versengve talának ki új megnevezéseket a régi fogalmakra, de ez itt még csak nem is különösebben egyedi, a liturgiában is van olyan, hogy A föltámadás örvendetes hírét, / az angyaltól megtudván az Úr tanítványai / és az ősi átok elvetéséről értesülvén, / az apostolok dicsekedve mondták: / Legyőzetett a halál, / föltámadt Krisztus Isten, / ajándékozván a világnak gazdag kegyelmet.

Egyáltalán, a gondolat, hogy egy 17. századi katolikus énekköltő a pogány táltosok átkát valami olyasminek tenné meg, amiből Krisztusnak személyesen kell megszabadítania, mélységesen abszurd, és az egész nemzetfogalom jellegzetesen újkori találmány, a középkorban senkinek eszébe nem jutott volna furcsállni azt, hogy hogy a közös eredetű népcsoportok egymással viaskodnak (másról se szólt a középkor, hadúr hadúr ellen, földesúr földesúr ellen, király a saját nemesei ellen, ahogy éppen jött). --Tgrvita 2012. december 9., 20:35 (CET)Válasz

A legenda szövege

[szerkesztés]

A ki tudja, honnan másolt legendaváltozatokat és a hozzájuk fűződő kínos okoskodásokat kiszedtem a cikkből (permalink az utolsó törlés előtti változatra), koncentráljunk inkább arra, hogy milyen dokumentált leírásai vannak az átoknak (lehetőleg a valamekkora múlttal már rendelkező változatokat előnyben részesítve a szélsőjobbos honlapokon terjedő modern legendaalkotási kísérletekkel szemben). --Tgrvita 2012. december 9., 20:11 (CET)Válasz

Szóval kiherélted a szócikket. Na, bravó! Mazarin(itt meggyónhatsz) 2019. július 7., 21:59 (CEST)Válasz