Turáni átok
A turáni átok egy legenda, amely szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés. Vörösmarty Mihály 1832-ben írta Az átok című versét, (Aurora hazai almanch 1933[1]) amelyben a széthúzás eredetét a honfoglalás kori átokban látja.
|
Az átok "Férfiak!" így szólott Pannon vészistene hajdan,
"Boldog földet adok, víjatok érte, ha kell." – 1832[2] |
A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen,[3] és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban.[4] A "turáni átok" kifejezés legkorábbi említése Herczeg Ferenc író és publicista nevéhez fűződik.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Aurora hazai almanch 1933
- ↑ Balázs Géza: Hungaropesszimizmus - Kommunikációs, nyelvi megjegyzések a magyarok állítólagos borús lelkületéről
- ↑ Alaattin Oguz: THE INTERPLAY BETWEEN TURKISH AND HUNGARIAN NATIONALISM: OTTOMAN PAN-TURKISM AND HUNGARIAN TURANISM (1890-1918)
- ↑ Max Müller és a turáni átok
- ↑ Halálos párbajt követő fegyházbüntetése alatt indult a Horthy-korszak sztárírójának karrierje
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |