Vita:Ogurok
Új téma nyitásaEllenőrzendő, beépítendő szövegrész a bolgár-törököktől[szerkesztés]
A 2. század elején a bolgár-törökök egyes csoportjai Közép-Ázsiából az európai kontinensre vándorolt, és a Kaszpi valamint a Fekete-tenger közti síkságon telepedett le. A nép bulensii néven szerepelt Ptolemaiosz egyes latinul írt i.e. 2. századi térképein. Ennek a tanúsága szerint a Fekete-tenger Déli-Bugtól keletre fekvő részét foglalták el. A folyó a térképen Axiacus néven szerepel.[1][2][3]
351 és 389 között a bolgár-törökök átkeltek a Kaukázuson, és Örményország területén telepedtek le. A földrajzi nevekből nyert adatok alapján ezután itt maradtak, és beolvadtak az örményekbe.
A 4. század végén az eredeti helyükön maradó törzseket a hunok hulláma elsöpörte, a többi bolgár törzsnek pedig elszabadult eredeti közép-ázsiai helyéről, hogy a Donyec és a Don termékeny alföldjei valamint az Azovi-tenger partja felé vegyék útjukat. Ők asszimilálódtak a szarmaták megmaradt csoportjaival. Néhányan ezek közül az ekkor elfoglalt helyükön maradt, mások a hunokkal együtt Közép-Európa felé indultak, s Pannóniában telepedtek le.
A bolgár-törökök 377 és 453 között részt vetek a hunok nyugat- és közép-európai portyázásain. Attila 453-as halála valamint az ennek nyomán széteső Hun Birodalom eltűnése után a bolgár-török törzsek szétszóródtak a kontinens keleti és délkeleti területein.
- ↑ Dobrev, Petar. Unknown Ancient Bulgaria. Sofia: Ivan Vazov Publishers, 2001. 158 pp. (in Bulgarian) ISBN 9546041211
- ↑ Fries, Lorenz and Claudius Ptolemy. Tabula IX. Europae. In: Servetus, Michael. Opus Geographiae. Lyon, 1535.
- ↑ Germanus, Nikolaus and Claudius Ptolemy. Geographia. Ulm: Lienhart Holle, 1482. (fragment)
