Vita:Albánia

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

elhelyezkedés

délnyugat-európai országnak nem, inkább dél-európainak nevezném Albániát

Váradi Zsolt 2005. február 15., 11:27 (CET)

A Gazdaság fejezetben levakítottam ezt a részt, mert jó lenne tudni, honnan vannak ezek a vad megállapítások:

Az ország szinte semmit sem exportál, viszont sok az import Görögországból és Olaszországból. Az importra a pénz a segélyekből, és a külföldön dolgozó albánok hazajuttatott pénzéből származik. Ez a görögöknek és az olaszoknak is jó üzlet. Görögország - nem hivatalosan - szintén pénzt csinál abból, hogy vízumokat ad el albán állampolgároknak, akik egyébként nem utazhatnak szabadon külföldre.

• Az ország elég sok mindent exportál, főleg agrártermékeket, ha nem is a legjobb minőségűeket, és valóban az import felé billen a mérleg, de ez a mondat a szabatosságtól messze van ("szinte semmit").
• A különféle segélyprogramok által adott pénz javarészben ellenőrzött utakon az infrastruktúra fejlesztésére megy, nem a külkereskedelembe. Amennyire tudom, a világon sehol másutt nem importálhatnak dévédéjátékost nemzetközi segélyből.
• A külföldön dolgozó albánok a családjuknak küldik haza a pénzt, nem a költségvetésnek, pláne nem importalapnak. Nonszensz az egész.
• Mi a jó üzlet az olaszoknak és a görögöknek???
• Az albánok könnyen megszerezhető vízummal utazhatnak külföldre, azaz szabadon, csak éppen jelentős részüknek nem nagyon van pénzük külföldre utazni.

Pasztilla 2006. december 12., 07:17 (CET)

vicc egy újszülöttnek

Kedves Pasztilla, mint újszülött azt szeretném kérdezni, van-e valamely wikire érvényes konszenzus az albán földrajzi ill. tulajdonnevek írásmódjával kapcsolatban? Hogy ti. határozott vagy határozatlan? Mert úgy látom, némileg nem egységes a szócikkek írásmódja. Nekem személy szerint a határozott alak szimpatikusabb lenne, de a másik mellett is lehetne érvelni. Hm? Bakafant 2007. május 21., 12:13 (CEST)

Szia, Bakafant, ez eredetileg úgy volt, hogy minden határozatlan alakban szerepelt, ezen elsunnyogtam egy darabig, aztán. Kérlek szépen eredetileg határozatlan alak szerepelt, aztán jött a paradigmaváltás, részleteket itt olvashatsz. A magánszférámban én is határozottalak-párti vagyok, de ez ügyben igazodtam. Happy to discuss this, too. Pasztilla 2007. május 21., 13:11 (CEST)

Én őszintén szólva nem fedeztem fel nemzetközileg a rendszert (határozott női, határozatlan hím), de ha így van, az szerintem védhetetlen. Mindazonáltal én inkább azt sejtem, hogy az ilyen-olyan tollforgatóknak, akik rákényszerülnek valamely albán helynév v. személynév leírására, általában halvány fogalmuk sincs az albán nyelv sajátosságairól. Ez, ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen nem is olyan meglepő. Hiába tapasztalható általános érdeklődés az albán iránt, azért még mindig csodabogárnak tartják, aki komolyan foglalkozik vele. (Valami igazuk van...) Ezzel együtt az a véleményem, hogy csupán határozottan le kellene tenni a voksot - mondjuk - a határozott alakok használata mellett és aztán következetesen ragaszkodni hozzá. Még azon az áron is, hogy az átlagolvasónak szokatlan hangzású névalakokat kellene e miatt használni. (Pl. Durrësi) Bakafant 2007. május 21., 13:58 (CEST)

Igen, nehezen védhető, mint mondtam, magam is nőpárti vagyok, valamiféle civilizatórikus lustaság van benne, könnyebb Beratot mondani, mint Beratit stb., és szakirodalomszerte élnek vele, Elsie vagy Pearson stb., mind ezzel a gyakorlattal él, olyannyira, hogy például az albán kiadású Etnografik Shqiptar meg a Kultura Popullore c. periodikákban is így használják idegen nyelvű rezümékben. Egy példa Elsie Historical dictionary of Kosova c. izéjéből:

The Albanian forms of place names often cause confusion in themselves because they can be written with or without the postpositive definite article, e.g. Prishtina vs Prishtinë and Prizreni vs Prizren. In line with recommended international usage for Albanian toponyms, feminine place names appear here in the definite form, and masculine place names in the indefinite form... blabla, blabla (Innen: www.books.google.com).

Van erre valami komolyabb forrás is, majd otthon megkeresem, bár Elsie-t szeretem, szerintem ő nem ilyen-olyan tollforgató már régen, és ha ő meri, én is meghajtom konok fejem. Pasztilla 2007. május 21., 15:18 (CEST)

Elsie-t a magam részéről igen tisztelem, s nem rá gondoltam az ilyen-olyannal. (Egyszer volt szerencsém találkozni vele még vagy húsz éve Prizrenben.)Ő igazán sokat tett és tesz az albán kultúra és tudomány fejlesztéséért és megismertetéséért. Habár amit a Nopcsa-emlékiratokkal csinált, az nem egyértelműen dícsérendő. Hogy kiadta, az természetesen pozitív. Ám nem megy a fejembe, miért kell egy történelmi dokumentumban a földrajzi neveket modernizálni? Amennyire emlékszem, Nopcsa még San Giovanni di Meduát írt, és nem Shëngjinit, még kevésbé Shëngjint. Egyébként a Csaplár Krisztián szerint a szöveg gondozása körül sincs minden rendben. Én nem vettem a fáradságot, hogy egybevessem az eredetivel, ti. a Bécsben levő kézirattal. Arra viszont emlékszem, hogy az rettenetesen össze volt ragasztgatva mindenféle betoldásokkal, nem is lehetett xeroxozni e miatt. Vajon tényleg kibogarászta-e valaki az összes javítást meg betoldást? Mindegy. Annyi bizonyos, hogy Elsie nem történész és nem sokat bajlódott a Nopcsa-szöveg lábjegyzetelésével. Pedig igencsak ráfért volna... Szóval minden tiszteletem mellett nem biztos, hogy feltétlen helyes az a módszer, amit Elsie is követ. Bakafant 2007. május 21., 17:17 (CEST)

Fú, ezért irigyellek, én csak levelet váltottam vele egy ízben, és bár tényleg nincs filológusi vénája, valóban tiszteletre méltó. Na mindegy is, albán helynevek... Ja, illetve vissza egy picit Nopcsára, a naplók, úti jegyzetek fénymásolata egyébként megvan Pesten, a MÁFI ún. múzeumában, valójában egy szoba dugig papírral, bizonyos Hála József kezeli (sőt, 94-ben még a tiranai Nemzeti Könyvtárban is megvoltak egyes részei, nem esküdnék meg, hogy ma is megvannak :-), olyan kézirat, mint bármely más kézirat, sőt, még annál is konfúzusabb. A kiadott változat tagadhatatlanul szerkesztett változat, de ebben meg az a nem-ciki, hogy a legtöbb utólagos betoldást és szerkesztést és kihúzást nem is Nopcsa, hanem feltehetően Lambrecht Kálmán eszközölte a kéziraton, ugyanis már akkor tervezte a kiadásukat, és valszeg magán a kéziraton készített elő az a szent ember. Szóval filosz legyen a talpán, aki azokat a naplókat kritikai kiadásba öszve-barkácsolja, és megállapítja, melyik Nopcsa ironjának nyoma, és melyik Lambrechté. :-) Na szóval, albán helynevek... Mondom, nem engem kell meggyőznőd, hanem például az Acta Studia Albanica szerkesztőit. Sajnos nekem itthon nincs meg egyetlen megveszekedett része sem, de határozottan emlékszem egy összehasonlító nyelvészeti írásra, amelyben Elsie fenti passzusához hasonlóan adják az écát. Valamint, a fent citált albán néprajzi folyóiratoknak is hihetsz.

A helyzetet úgy látom, hogy piszkálhatja a bajszunkat, de védhető megoldás, már annál fogva legalábbis, hogy van tradíciója, gyakorlata stb. A másik indokom praktikus: mostanára viszonylag felszaporodott az Albániával foglalkozó Wiki-szócikkek száma, és ezekben egységesen a fentieknek megfelelően jelennek meg a helynevek. Tudod te, micsoda ócska monoton meló lenne most napokig azzal foglalkozni, hogy végigmegyünk mindegyiken, javítunk, visszamozgatunk, adminoktól törlést kérünk, mert mozgatni már nem olyan egyszerű a laptörténetek miatt, redirekt-újragyártás és belehalás mindebbe? Én legalábbis belehalnék, annyi biztos. Pasztilla 2007. május 21., 19:02 (CEST)

A praktikus indok előtt kénytelen vagyok meghajolni... Mindenesetre a wikin kívül én azért mostantól a határozott alakot fogom használni. Következetesen. Persze, nekem se lehet túl nagy az arcom, mivel eddig eléggé opportunistán viszonyultam a kérdéshez magam is. Nopcsa-visszaemlékezés: én úgy tudtam, hogy a bécsi Nazionalbibliotekban lévő példányt Nopcsa szerkesztette. Talán az itthoni (nem teljes) változat lehet a Lambrecht-féle. Ezek után most már kiváncsi vagyok, mi van tkp. a MÁFI-ban? Elsie Nopcsa-előszavában meg azt olvasom, hogy ő találta meg a tiranai nemzeti könyvtárban az eredeti Nopcsa-naplót, aminek alapján a publikálásra szánt változatok (így a bécsi is) íródtak. Te esetleg láttad ezt a tiranai anyagot? Bakafant 2007. május 21., 21:38 (CEST)

A MÁFI-ban tudtommal a bécsi anyag egy részének fénymásolata van (recens fénymásolat, azaz Lambrecht nem érinthette), magam nem foglalkoztam ezzel az egésszel, és őszintén szólva azt sem tudom már, honnan került az agyamba ez az infó, hogy Lambrecht a bécsit kezdte kiadásra előkészíteni, megpróbálok utánajárni. Ez az Elsie-s dolog annak idején is megemelintette a szemöldökömet, miszerint a tiranai könyvtárban eredeti példány lenne, meglepne, ha Nopcsa még életében elhelyeztette volna a frissében alakult tékában (mert más, erre alkalmas műintézmény még hírből sem volt arrafelé, hacsak nem valamelyik minisztériumnak adta megőrzésre mint hadi tudósító :-)), mielőtt kiadja meg szétpublikálja, merthogy ez volt a célja vele, ahogy magad is írod. 1922 után tudtommal semmiféle tud.-os kapcsolata nem volt Albániával, nem látom a pontot, mikor és hogyan került volna az eredeti jegyzet Tiranába. A halála után a hagyaték eleinte ottan maradt Bécsben, de Franc Nopçával akkor még nem foglalkoztak Albániában, pláne ilyen szinten nem, hogy hivatalos úton naplókat szerezgessenek meg. Sajnos 1994-ben egy napom volt a tiranai könyvtárra, amit épp előtte hordtak szét, valami megvolt, valami nem, és inkább az akkor még elérhetetlen albán dolgokkal foglalkoztam, ami Nopcsa-anyagot kikértem, másnapra hozták ki, amikor már egy-két óránál több időm nem volt az egészre, az azonban biztos, hogy amit én láttam, az szintén másolat, nem valamiféle eredeti Nopcsa-jegyzet, és más a katalógusban nem volt. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy lappangott ott valami, de az az én kezemben nem járt. Pasztilla 2007. május 22., 07:28 (CEST)

Elsie verziója:

"Es kann angenommen werden, daß Nopcsa schon vor dem Ende des Ersten Weltkrieges mit einer ersten Niederschrift seiner Lebenserinnerungen angefangen hatte. Als Grundlage hierfür verwendete er seine lang als verschollen geglaubten Notizbücher, die er während seiner Balkanreisen stets bei sich trug. Sieben dieser mit kurzen Notizen, Terrainaufzeichnungen, Reiseskizzen, Zahlen und Rechnungen versehenen Bände, davon sechs Albanien betreffend und ein siebter über Bulgarien, wurden 1990 vom Herausgeber in den albanologischen Beständen der Nationalbibliothek in Tirana aufgefunden [Signatur DR2/3F bis 8F]. Sie betreffen die folgenden Zeiträume: Bd. 1 (1905), 430 S.; Bd. 2 (1906), 580 S.; Bd. 3 (1907), 474 S.; Bd. 4 (1908), 316 S.; Bd. 5 (1909), 686 S.; und Bd. 6 (1913), 213 S.

Diese Oktav-Bände, wie vermutlich viele anderen Werke aus der Privatbibliothek von Nopcsa, wurden nach dem Tod des Autors vom Buch- und Kunst-Antiquariat Heinrich Hinterberger, Hegelgasse 17, in Wien, für 150 Schweizer Franken zum Verkauf angeboten und gelangten in die Sammlung des albanischen Publizisten Mid'hat Bey Frashëri (1880-1949), auch als Lumo Skendo bekannt, der mit 20.000 Bändern damals die größte Privatbibliothek Albaniens besessen haben soll. Da Frashëri während des Zweiten Weltkrieges ein bedeutender Führer der antikommunistischen Widerstandsbewegung Balli Kombëtar war und mit dem Sieg Enver Hoxhas 1944 Albanien in Richtung Süditalien verlassen mußte, wurde seine berühmte Sammlung von den kommunistischen Behörden beschlagnahmt. Sie bildet einen wesentlichen Grundstock des albanologischen Fundus der jetzigen albanischen Nationalbibliothek (BKT). Bis zum Ende der Diktatur standen diese Vorkriegsbestände nur ausgewählten Wissenschaftlern zur Verfügung."

Az idézet lelőhelye: http://www.albanianhistory.net/texts/AH1929.html Ez a link egyébként Elsie saját weblapjáról is elérhető: www.elsie.de ,ahol megvan az egész Nopcsa-emlékirat (egyebek mellett). De ugye ezzel nem mondok újat? Bakafant 2007. május 22., 08:55 (CEST)

Dehogynem :-) Ha netes dolog, nekem csak újat lehet mondani, virtuál ténykedésem Wikire szorítkozik, úgyhogy link elment raktárba köszönettel. Pasztilla 2007. május 22., 09:00 (CEST)

Párnapos punnyadásom véget ért, nézek körbe a hétvégén ez ügyben és fejedelemség-vonalon is. Pasztilla 2007. május 25., 16:28 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• MichaelMaggs törölte a(z) Image:Eastern-Europe-map.png nevű képet: per [[Commons:Deletion_requests/Image:Eastern-Europe-map.png]];
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. június 29., 00:33 (CEST)

hegymászás

Hints Miklós kolozsvári turista vagyok, szeptemberben szeretném megmászni Albánia legmagasabb csúcsát, a Korabot. Hogy lehet megközelíteni, kell-e valami engedély. Tisztelettel

Miklós

Egyetlen hivatalosan ateista állam?

Sziasztok. Észak-Koreánál van a követekező sor leírva: "Az alkotmány szerint a vallásgyakorlás engedélyezett, bár az ország hivatalosan ateista." ebből következik:

• 1, Nem Albánia az egyetlen hivatalosan is ateista ország
• 2, Észak-Korea nem hivatalosan ateista, hanem mondjuk "vallásfelvétel nem javasolt" (mostcsakahasamraütöttem) kategóriájú ország, ami azért nem ugyanaz.

Várom a megtisztelő válaszotokat :) FIXJAM ^vita 2011. július 4., 02:13 (CEST)

Elavult

Pasztilla, ha időd engedi, jó lenne az egész cikket átnézni, mert bizonyos részek meglehetősen elavultak (politika, gazdaság, média). – M. V. ✉ 2022. január 30., 09:33 (CET)

Egyszer ebben az életben biztosan sort kellene keríteni nem rá, de még nem látom, mikor. Pasztilla 2022. január 30., 11:43 (CET)

Helló @Pasztilla!

Ha minden igaz te vagy a lap létrehozója. Az elmúlt napokban elkezdtem a legmegbízhatóbb és legfrissebb források szerint felfrissíteni a lapot, ezzel kapcsolatosan lenne most egy kérdésem! Szeretnék az albán egészségügyről írni a cikkben valahol, hova írhatom, melyik részhez? Zagond ^vita 2022. augusztus 11., 23:35 (CEST)

Kedves Zagond, nem én kezdeményeztem, és az is csak halványan rémlik, hogy tizenöt éve, wikis utam elején bővítgettem (asszem, talán). Ami az egészségügyet illeti, nem tudom, van-e erre útmutató. Elbasan szócikkében a közigazgatási fejezet után tettem, végül is vannak közigazgatási vonatkozásai, egyúttal jó átmenetnek tűnt a Népesség fejezethez. Abda szócikkében ugyanakkor kifejezetten a közigazgatás fejezetbe tettem, mert ott tisztán közigazgatási feladat, de az elbasani megoldást itt jobbnak tartom. Pasztilla 2022. augusztus 12., 13:25 (CEST)

“A kifejezésnek egy Albanon vagy Arbanon nevű középkori település nevében lehet folytatása, bár nem biztos, hogy ez ugyanaz a hely volt.”

A középkori Arbanon Fejedelemség és a korábbi albanoi között etimológiai kapcsolat valóban nem zárhato ki, de nekem nem rémlik komoly forrásból Arbanon nevű település (ez egy vidék görög neve, nem egyetlen településé), ahogy az sem, hogy ennek lett volna Albanon írásváltozata. Mi ennek a mondatnak a forrása? Pasztilla 2022. augusztus 12., 23:44 (CEST)

Oké, most látom gépről, hogy ez az egész az enwikiről jön, és a mondat forrásaként Wilkes van megadva. Wilkes sem említ Albanon alakot, és kifejezetten azt írja, hogy nem településről van szó: „We first learn of Albanians in their native land as the Arbanites of Arbanon in Anna Comnena’s account (Alexiad 4) of the troubles in that region caused in the reign of her father Alexius I Comnenus (1081–1118) by the Normans. There seems to be no doubt that the root Alb- or Arb- is earlier than Shqip-, from which the modern name of the state (Shqipëria) derives, a name which appears only in the time of the Turkish invasions. We cannot be certain that the Arbanon of Anna Comnena is the same as Albanopolis of the Albani, a place located on the map of Ptolemy (3.12, 20) and also named on an ancient family epitaph at Scupi, which has been identified with the Zgërdhesh hill-fort near Kruja in northern Albania. Moreover, Arbanon is just as likely to be the name of a district – the plain of the Mat has been suggested – rather than a particular place.” Pasztilla 2022. augusztus 13., 00:10 (CEST)

Helló!

Sajnálom, lehet több kárt okoztam mint amennyit segítettem, csak amikor a munkahelyemre kellett elkészíteni a bemutatót Albániáról, meg más országokról, akkor észrevettem, hogy az angol wiki sokkal több mindent leír mint a magyar, és úgy gondoltam a bemutatóm mellett ide is leírom azokat a plusz dolgokat. Nem vagyok a legjobb fordító, az angol tudásomból ennyi jött ki! Ezen túl is az angol wikit fogom használni a bemutatóimhoz, csak akkor ide nem töltöm fel amit lefordítok. Viszont a többi látogató nevében akik nem tudják, hogy létezik angol wiki, vagy nem tudnak angolul megkérnélek akkor te fordítsd le magyarra és egészítsd ki a szöveget amikor van rá egy kis időd, nyilván valóan nem egyszerre hiszen ez rengeteg idő! :) Zagond ^vita 2022. augusztus 13., 02:15 (CEST)

@Pasztilla Zagond ^vita 2022. augusztus 13., 02:15 (CEST)

Hát, nekem nem nagyon van időm wikizni. Csináld csak, majd kiigazgatom, ha kell, ahogy Arbanon kapcsán.

A forrásokat viszont szintén át kellene hozni az enwikiről, akkor nekem is lerövidült volna a nyomozási út. Vagy {{fordítás}}^(?) sablonnal jelezni, hogy az enwikiről jöttek egyes fejezetek. Pasztilla 2022. augusztus 13., 15:31 (CEST)

Helló @Pasztilla!

Az lenne a kérdésem, hogy ahoz, hogy rendesen tudjak szerkeszteni mennyi Forrást kéne még hozzá adni? Zagond ^vita 2022. augusztus 15., 16:16 (CEST)

Szia, mit értesz azalatt, hogy „rendesen szerkeszteni”? Egyébként nincs ilyen kritérium, hogy x forrás hozzáadása után valamilyen szerkesztői jogot kapna valaki, ha erre gondolsz. Pasztilla 2022. augusztus 15., 17:17 (CEST)

Rendben! Ha időm engedi csinálgatom, a forrásokat sem felejtem! Zagond ^vita 2022. augusztus 14., 16:16 (CEST)

Szia! Azt értem alatta, hogy a szerkesztésnél azt írja ki, hogy forrásszöveg szerkesztése, illetve a lap tetején azt írja, hogy adjak hozzá még több forrást, hogy a lap megbízható legyen! Zagond ^vita 2022. augusztus 15., 20:27 (CEST)

@Pasztilla! Zagond ^vita 2022. augusztus 17., 10:00 (CEST)

Bocsánat, bocsánat. Az a szöveg a lap teteji forrássablonból jön. Elviekben a sablont akkor lehet levenni, ha a forrásolás szintje megfelelő. Ezt a munkát, átnézést én most nem tudom elvégezni sajnos. De ha úgy ítéled meg, hogy most már forrásolt a szócikk, leveheted magad is. Pasztilla 2022. augusztus 17., 10:15 (CEST)

A sablont tíz évvel ezelőtt Szajci tette be, érdemes lehet őt megpingelni. Pasztilla 2022. augusztus 17., 10:18 (CEST)