Vidor Pál (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vidor Pál
Vidor Pál.jpg
Született 1846. november 17.[1]
Osgyán
Elhunyt 1906. december 1. (60 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Aktív évek 1864-től
Tevékenység népszínművekben Blaha Lujza partnereként tűnt ki, komikus népi figurák alakításával, szép énekhangjával operettekben is sikerrel lépett fel.
Írói pályafutása
Jellemző műfajok népszínművek, 1 operett
Fontosabb művei A vörös sapka, 1882;
Ingyenélők, 1889.
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidor Pál témájú médiaállományokat.

Vidor Pál, Bodonyi Kajtor Pál (Osgyán, 1846. november 17.Budapest, 1906. december 1.) színész, színigazgató, énekes (bariton), színműíró, rendező.

Életrajza[szerkesztés]

Vidor Pál, vagy eredeti családi nevén Bodonyi Kajtor Pál 1846. november 17-én született Osgyánban. Édesapja, aki püspöki gazdatiszt volt, fiát a rozsnyói katolikus gimnáziumba adta kispapnak, de a fiú a 7. osztály után otthagyta az iskolát és 1864-ben vándorszínész lett először Demény Károlynál Rozsnyón, majd 1866-ban Nagyváradra szerződött Reszler Istvánhoz, innen Debrecenbe, Budára, majd Kassára ment. 1873 nyarán Budán Fehérváry Antalnál játszott, 1874-től a kolozsvári Nemzeti Színháznál működött, 1878-tól pedig a budapesti Népszínház tagja lett, 1897-től 1904-ig Porzsolt Kálmán ideje alatt pedig főrendezője, majd 1904. március 15-én igazgatója lett. Nagy tervekkel dolgozott, azonban tervei nagyrészt anyagi okokból nem jöttek be, elkeseredésében véget vetett életének. A Kerepesi úti temetőben 1911. március 21-én leplezték le díszsírkövét, Janovics Jenő, Szimrai Imre és Mátray Betegh Béla mondtak beszédet.

1881-ben feleségül vette a Népszínház színésznőjét, Kacsó Karolát.

Munkássága[szerkesztés]

Nagy érdemeket szerzett a Népszínház Nyugdíjintézete megszervezése körül. Mint színész népszínművekben Blaha Lujza partnereként tűnt ki. Nagy sikerei voltak komikus népi figurák alakításával, de szép énekhangjával operettekben is sikerrel lépett fel.

Több népszínművet és egy operettet szerzett, melyek a Népszínházban kerültek színre.

Főbb szerepei[szerkesztés]

  • Miracle (Offenbach: Hoffmann meséi)
  • Rip van Winkle (Planquette)
  • Jonathán (Carl Millöcker: Szegény Jonathán)
  • Gyurka (Géczy: Gyimesi vadvirág)
  • Baál papja (Verdi: Nabucco)
  • Lindorf (Offenbach: Hoffmann meséi)
  • Csorba Laci (Csepreghy F.: A sárga csikó)
  • Göndör Sándor (Tóth E.: A falu rossza)

Főbb munkái[szerkesztés]

Színművek[szerkesztés]

  • A vörös sapka (bem. Népszínház, 1882)
  • A száraz malom (bem. Népszínház, 1883)
  • Czifra Zsuzsi lakodalma (bem. Népszínház, 1886)
  • Ingyenélők (bem. Népszínház, 1889)
  • A kassai diák (bem. Népszínház, 1890)
  • Szökjünk (bem. Népszínház, 1892)

Források[szerkesztés]

  • a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)