Mátray Betegh Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze Mátrai Betegh Béla (1914–1981) újságíró, dramaturg, rendezővel.
Mátray Betegh Béla
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született1846. március 19.[1][2]
Kolozsvár[3][2]
Elhunyt1912. augusztus 19. (66 évesen)[1][2]
Gödöllő[3][2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiMátray Erzsi
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (18-1-60)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátray Betegh Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bécsi magyar népszínműtársulat vezető alakjai: Krasznay Mihály, Szentgyörgyi István, Mátrai Betegh Béla, Gyenes László és Szombathelyi Béla, akiket Erzsébet királyné 1880. május havában Schönbrunnban kihallgatáson fogadott. Forrás: Magyar Színművészeti Lexikon 1. 1929.

Mátray Betegh Béla (családi neve: alcsiktusnádi Betegh Béla; Kolozsvár, 1846. március 19. – Gödöllő, 1912. augusztus 19.) színész, művezető, rendező. Mátray Erzsi színésznő édesapja.

Élete[szerkesztés]

Régi székely nemesi családból származott. Apja mint Bethlen József gróf udvartartásának gondnoka élt. Mátray tanulmányait a nagyszebeni Theresianumban folytatta 1857-től 1862-ig; innét a gimnázium felsőbb osztályainak tanulása végett Kolozsvárra tért vissza, ahol inkább a festészettel foglalkozott és csakhamar egy fényképíró műtermében keresett alkalmazást; itt másfél évet töltött; azután a színi pályára akart lépni és felvétette magát Pesten a színészeti iskolába és egy év múlva a szokásos ösztöndíjat is elnyerte. Radnótfáy Nagy Sámuel intendánssága idején a Csepreghy titkár kezelése alatt álló irodák egyikében bizalmi álláshoz jutott, üres idejében pedig előkelő házak gyermekeinek oktatást adott a rajzban. Előbb Aradi Gerőtől kapott meghívást a budai várszínházba; 1870. január 21-én Fehérváry Antalhoz szerződött Kolozsvárra. A kolozsvári színházon kívül még Temesváry Lajosnál egy télen Kassán, majd két évig az aradi színügygyámolító-egylet igazgatása alatt a téli hónapokban Aradon, nyáron pedig mint művezető Temesvár, Nagybecskerek, Békésgyula, Kikinda stb. alföldi városokban működött. A Bécsben vendégszereplő népszínműtársulat vezetője is ő volt. 1882 nyarán nőül vette Borowszky Matild fiatal színésznőt. 1884 őszétől a Nemzeti Színház tagja volt, egy rövid megszakítással egészen haláláig. 1896-től 1903-ig a Vígszínházban fellépett mint színész, és főrendezőként is dolgozott.

Kitűnőbb szerepei közé tartozott: Shylok, Biberach, (Bánk-bán), Harpagon (Fösvény), Myze (IV. László), Moor Ferencz (Haramiák), Jago (Othelló).

Cikkeket írt az aradi Alföldbe (1878-79. A drámai szinészek szerep nem tudása, Az aradi szintársulat Lugoson, Bátray Méla álnévvel és szini kritikák) és a B. Virágh Gézától szerkesztett: A magyar szinművészet. Bpest, 1900. c. munkába (Reformeszmék).

Munkái[szerkesztés]

Sírja a Farkasréti temetőben (18-1-60)
  • Koncsag Lajkó, eredeti népszinmű dalokkal 3. felv., zenéje Szabó Imrétől. Kolozsvár, 1876. (Először adatott a budapesti népszinházban 1876. aug. 25.)
  • Az élet szinfalai és a szinpad coulissái tarka vázlatokban. Uo. 1880.

Meg volt írva a csillagokban c. kétkötetes regénye a Budapest c. napilapban jelent meg (1900 I.)

Kéziratban fordított színművei[szerkesztés]

  • Az inquisitor leánya vagy az urnak méltó és méltatlan szolgái, szomj. 4. felv., írta Körber Oktáv (először Kassán 1873. okt. 4.);
  • Két szék közt a pad alatt, vagy a mama mint vetélytárs, vígj. 2. felv. Capendu Ernő után ford. (először Kassán 1873. decz. 12.);
  • Rablógyilkos, vígj. 1 felv., írta About Edmund (Kassán 1875. ápr. 24.);
  • A tiszteletes úr keservei, víg szinmű 4 f. Kneisel után (Kassán 1875. ápr. 21.).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  2. ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
  3. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mátray_Betegh_Béla&oldid=26760168”