Velociraptor mongoliensis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Velociraptor mongoliensis
Evolúciós időszak: késő kréta, 75–71 Ma
A Velociraptor mongoliensis felállított csontváza
A Velociraptor mongoliensis felállított csontváza
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Alrendág: Deinonychosauria
Család: Dromaeosauridae
Alcsalád: Velociraptorinae
Nem: Velociraptor
Faj: Velociraptor mongoliensis
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Velociraptor mongoliensis témájú rendszertani információt.

A Velociraptor mongoliensis és az ember méretének összehasonlítása
A „harcoló dinoszauruszok” fosszília
A fosszília alapján készített rekonstrukció
A Velociraptor mongoliensis tollakkal ábrázolt rekonstrukciója

A Velociraptor mongoliensis egy Theropoda dinoszauruszfaj, a Velociraptor típusfaja. Ez az egyik legismertebb dinoszaurusz. Sikerét az Őslényparknak köszönheti, melyben a Tyrannosaurus rex mellett ez a faj is főszerepet kapott. Egy értékes, és páratlan fosszília egy Velociraptor mongoliensis, és egy Protoceratops andrewsi küzdelmét örökítette meg. Elsőnek Osborn készített róla leírást Ovoraptor djadochtari néven.[1]

Leírása[szerkesztés]

Az állat 2,07 méter hosszú volt, csípőmagassága 0,5 méter. Tömege 15–19,7 kilogramm lehetett. 2007-ben, Alan Turner, Peter Makovicky és Mark Norell őslénykutatók, kollégáikkal együtt tollszár csomókról számoltak be egy Mongóliából előkerült jól megőrződött Velociraptor mongoliensis mellső lába esetében, igazolva a tollak jelenlétét ennél a fajnál.[2] Hátcsigolyák és a hozzá csatlakozó bordák keskeny törzset képeztek. A medenceöv köti össze gerincoszlopot a hátsó végtagokkal. Ezért tökéletes összhangban van a többi résszel. A hosszú szeméremcsont messzire előrenyúlik, így lehetségessé válik a helyváltoztatásban szerepet játszó izmok megtapadása is. Villacsontja erősen nyitott „V” alakot mutat. Keskeny törzse, és kecses hátsó lábai azt mutatják, hogy a futáshoz alkalmazkodott. A combcsontja erős, de rövidebb mint az alsó rész, amely a lábtővel együtt megnyúlt, így a lépés hossza is megnő. Hátsó lábai második ujjai módosultak. Ezen ujjakon nagy karmok helyezkedtek el. (E módosulat a dromaeosaurusok jellegzetességei.) E karmok visszahúzhatók voltak, és 180°-ban el tudtak fordulni. A második lábujj csontszerkezete lehetővé tette, hogy az állat mindig felemelve tartsa karmát. A farokcsigolyák nyúlványai különlegesen megnyúltak. Belőlük alakult ki a merev rácsozat, amelyre az izmok tapadtak. Futás közben a Velociraptor mongoliensis farka kormányként szolgált, és egyensúlyban tartotta az állatot. Nyakának jellegzetessége az S alakú görbület. Koponyája egyedülálló. „Lapos”, elnyúlt koponyája kétoldalt, az orr- részén enyhén homorú, és ebben különbözik a többi Dromaeosauridae-ától. A koponyán található különféle üregekben a harapáshoz szükséges izmok tapadtak meg. Fogai hátra hajlottak, és az élük recézett volt. A tudósok feltételezik, hogy kisebb csoportokban élt, és csoportosan vadásztak. A Velociraptor mongoliesist gondos szülőnek gondolják, bár erre utaló fosszíliákat még nem találtak.

Források[szerkesztés]

Elvisensius – egy hely, ahol a dinoszauruszok életre kelnek

  1. Osborn, H.F. (1924). „The discovery of an unknown continent”. Natural History 24, 133–149. o.  
  2. Turner, A.H., Makovicky, P.J.; Norell, M.A. (2007). „Feather quill knobs in the dinosaur Velociraptor”. Science 317 (5845), 1721. o. DOI:10.1126/science.1145076. PMID 17885130.