Vas(II)-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vas(II)-oxid
Iron(II) oxide.jpg
vas(II)-oxid
Manganese(II)-oxide-xtal-3D-SF.png
IUPAC-név vas(II)-oxid
Más nevek ferro-oxid, vas-oxidul,[1] vas-monoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1345-25-1
PubChem 14945
ChemSpider 14237
ChEBI 50820
SMILES
[Fe]=O
InChI
1/Fe.O/rFeO/c1-2
StdInChIKey UQSXHKLRYXJYBZ-UHFFFAOYSA-N
UNII G7036X8B5H
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet FeO
Moláris tömeg 71,844 g/mol
Megjelenés fekete kristályok
Sűrűség 5,745 g/cm³
Olvadáspont 1377 °C
Forráspont 3414 °C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Oldhatóság nem oldódik lúgokban, alkoholban
oldódik savakban
Törésmutató (nD) 2,23
Veszélyek
MSDS ICSC 0793
EU Index nincs listázva
Főbb veszélyek pirofóros lehet
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
0
0
 
Rokon vegyületek
Azonos kation vas(II)-fluorid, vas(II)-szulfid, vas(II)-szelenid, vas(II)-tellurid
Azonos anion mangán(II)-oxid, kobalt(II)-oxid
Rokon vegyületek vas(III)-oxid, vas(II,III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(II)-oxid szervetlen vegyület, a vas egyik oxidja, képlete FeO. Ásványi formája a wüstit. Fekete színű por, melyet néha összetévesztenek a rozsdával, ám az hidratált vas(III)-oxid (ferri-oxid). Vas(II)-oxidnak hívják azt a rokon, nem sztöchiometrikus összetételű, jellemzően vashiányos vegyületcsaládot is, melynek képlete az Fe0,84O–Fe0,95O tartományba esik.[3]

Előállítása[szerkesztés]

Előállítható vas(II)-oxalát hőbontásával:

FeC2O4 → FeO + CO2 + CO

A reakciót védőgáz alatt hajtják végre, hogy elkerüljék a vas(III)-oxid képződését. Hasonló eljárás használható a mangán(II)-oxid és az ón(II)-oxid előállítására is.[4][5]

Sztöchiometrikus FeO állítható elő Fe0,95O és fém vas 770 °C-on és 36 kbar nyomáson történő hevítésével.[6]

Reakciói[szerkesztés]

575 °C alatt termodinamikailag instabil, diszproporcióra hajlamos, melynek során fém vas és Fe3O4 keletkezik:[3]

4 FeO → Fe + Fe3O4

Szerkezete[szerkesztés]

Köbös kősó szerkezetű, melyben a vasatomokat oktaéderesen oxigénatomok veszik körül, míg az oxigénatomokhoz oktaéderesen vasatomok koordinálódnak. A sztöchiometrikustól eltérő összetétel azért fordulhat elő, mert a vas(II) könnyen vas(III)-má oxidálódik, ami miatt a FeII egy kis részét valójában kétharmadannyi FeIII helyettesíti, melyek a szoros illeszkedésű oxidrácsban tetraéderes helyzetet foglalnak el.[6]

200 K alatt a szerkezet némileg módosul, romboéderes szimmetriájúvá válik, az anyag pedig antiferromágneses lesz.[6]

Természetes előfordulása[szerkesztés]

A földköpeny mintegy 9%-át vas(II)-oxid alkotja. A köpenyen belül elektromosan vezető lehet, ami megmagyarázhatja a Föld forgásának azon zavarait, melyeket a földköpeny elfogadott tulajdonságain alapuló modellek még nem tudnak kellően leírni.[7]

Felhasználása[szerkesztés]

Színezékként használják, az FDA kozmetikumokban és egyes tetováló tintákban is engedélyezi a felhasználást. Felhasználható az otthoni akváriumokból a foszfátok kiszűrésére is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Römpp vegyészeti lexikon: Negyedik kötet Q–Zs. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 876. o. (1984). ISBN 963 10 4749 0 
  2. Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0-07-049439-8
  3. a b Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1472. o. (1999). ISBN 963-18-9144-5 
  4. H. Lux "Iron (II) Oxide" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 1. p. 1497.
  5. Practical Chemistry for Advanced Students, Arthur Sutcliffe, 1930 (1949 Ed.), John Murray - London
  6. a b c Wells A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry 5th edition Oxford University Press ISBN 0-19-855370-6
  7. Science Jan 2012

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iron(II) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További olvasnivalók[szerkesztés]