Kobalt(II)-oxid
| Kobalt(II)-oxid | |
| IUPAC-név | Kobalt(II)-oxid |
| Más nevek | kobalto-oxid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1307-96-6 |
| RTECS szám | GG2800000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CoO |
| Moláris tömeg | 74,93 g/mol |
| Megjelenés | olajzöld por[1] |
| Sűrűség | 5,7-6,7 g/cm³[1] |
| Olvadáspont | 1935 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan (3,13 mg/l)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| NFPA 704 |  0
2
0
|
| R mondatok | R22, R43, R50/53[1] |
| S mondatok | (S2), S24, S37, S60, S61[1] |
| LD50 | 202 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Kobalt(II)-klorid |
| Rokon vegyületek | Kobalt(III)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kobalt(II)-oxid egy szervetlen vegyület, a kobalt oxidja. A képlete CoO. Olajzöld színű, kristályos vegyület. Vízben oldhatatlan, de savak oldják. A természetben ásványként nem található meg. Pigmentként használják üvegek és zománcok készítésekor.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Ha levegőn hevítik, kobalt(II)-kobalt(III)-oxiddá (trikobalt-tetroxiddá) alakul, barna, majd fekete színű lesz. Ha még magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. A hidrogén magasabb hőmérsékleten kobalt felszabadulása mellett redukálja. Magas hőmérsékleten kloriddá, illetve szulfiddá alakul klór, illetve kén hatására. Ha szén jelenlétében hevítik, szintén kobalttá redukálódik. A szén-monoxid már alacsonyabb hőmérsékleten (155 °C) is redukálja.
Előállítása[szerkesztés]
A kobalt(II)-oxid kobalt(II)-hidroxidból, kobalt(II)-nitrátból vagy kobalt(II)-karbonátból állítják elő, ezeket levegőtől elzárt térben izzítják.
Felhasználása[szerkesztés]
A kobalt(II)-oxidot főként pigmentként használják üvegek, zománcok és festékek készítéséhez. A kobaltkék, egy fontos festék, a kobalt(II)-oxid és az alumínium-oxid vegyülete. (CoO · Al2O3). Az analitikai kémiában a kálium kimutatására használható.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
