Vadas Ágnes
| Vadas Ágnes | |
| Született | 1929. január 5.[1] Budapest |
| Elhunyt | 2007. június 3. (78 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | hegedűs |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | klasszikus zene |
| Hangszer | hegedű |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vadas Ágnes (Budapest, 1929. január 5. – San Juan, Washington, 2007. június 3.) magyar-amerikai hegedűművész.
Élete[szerkesztés]
Vadas (Goldstein) Ignác (1889–1944) magántisztviselő és Rónai Margit (1894–1975) gyermekeként született.[2][3] Csodagyerekként indult a Fodor Zeneiskolában, a tanára Rados Dezső volt. Kimagasló képességeire az újságok is felfigyeltek, sőt ismeretlen mecénásoktól jelentős ösztöndíjat kapott iskolatársával, Cserfalvi Elizzel együtt.
A Zeneművészeti Főiskolán Zathureczky Ede tanítványa lett. 1946-ban elnyerte a Reményi-díjat és Reményi mesterhegedűt.[4] 1950-ben a Lipcsében megrendezett Johann Sebastian Bach Nemzetközi Versenyen 3. helyezést kapott.
Az akadémia elvégzése után az Országos Filharmónia szólistája lett. Magyarországon, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában koncertezett. 1955-ben második helyezett lett a magyar Flesh Károlyról (1873–1944) elnevezett londoni nemzetközi versenyen (Carl Flesch International Violin Competition). A londoni verseny után a francia írószövetség koncertre és hanglemezfelvételre hívta Párizsba.[5]
1956-ban Franciaországba emigrált. Itt ismerte meg későbbi férjét, Lucas Myers (1930–2019) amerikai költőt, de csak sok évvel később házasodtak meg, amikor újratalálkoztak.
Nyugat-Németországban élt, majd 1966-ban telepedett le az Egyesült Államokban. Szólistaként működött, e mellett tanított az Indianai (Bloomingdale), a Texasi, a Georgiai és az Ithacai (New York állam) egyetemeken.
1975-ben házasodott meg. Férje korábban Cambridge-ben antropológiát tanult, és Európában élt. Színdarabokat és verseket írt, majd visszatérve az USA-ba az ENSZ-nél és újságoknál dolgozott.
Férjével a következő József Attila verseket fordították angolra: Tiszta szívvel, Medáliák 1-12, A hetedik, Medvetánc, Mama, Kései sirató, Judit, Születésnapomra, íme, hát megleltem hazámat, A cipő, A város peremén, Óda, Eszmélet, A Dunánál, Ajtót nyitok, A bűn, Ki-be ugrál a két szemem, Magány, Thomas Mann üdvözlése, Karóval jöttél, Születésnapomra, Anyám, Külvárosi éj.[6]
Házasságukat 1992-ben bontották fel.
Pályafutása végén, 1980-tól 1993-ig a San Franciscó-i Opera zenekarának volt a hegedűse.
Az Amnesty International emberjogi aktivistájaként harcolt a halálbüntetés eltörléséért. Tales from Hungary (Magyarországi mesék, 2001) címmel könyvet írt, és ismert egy ugyanilyen című zenei darabja is.
1955-ben Duray Tibor megfestette a portréját Hegedűs lány címmel (olaj/vászon, 111x100 cm).
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Reményi-díj (1946)
- Lipcse: Johann Sebastian Bach Nemzetközi Verseny, 3. hely (1950)
- London: Carl Flesch International Violin Competition, 2. hely (1955)
Művei[szerkesztés]
- Tales from Hungary (2001)
- Tales from Hungary (zenemű)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 240/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ (1946. június 15.) A «Reményi-díj» pályázati hangversenye. Magyar Nemzet 2 (131), 2. o. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
- ↑ (1955. december 7.) „Angliába és Franciaországba készül vendégszereplésre Kovács Dénes és Vadas Ágnes, a Carl Flesch hegedűverseny két győztese”. Szabad Ifjúság 6 (287), 12. o. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Tóta Péter Benedek (2012. június 1.). „Hármas egység: Csokits, Pilinszky, Ted Hughes és József Attila”. Új Forrás 44 (6). (Hozzáférés: 2023. március 13.)
Források[szerkesztés]
- (2007. október 1.) „Búcsúztató”. Muzsika 50 (10), 12. o. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- Harppost blog: Cserfalvi Eliz és Vadas Ágnes – elfeledett csodák. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
