Flesch Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Flesch Károly
Emil Orlik - Portrait of Carl Flesch 248.jpg
Életrajzi adatok
Született 1873. október 9.
Moson
Elhunyt 1944. november 15. (71 évesen)
Luzern
Házastársa Bertha Josephus-Jitta (h. 1906)
Gyermekei Johanna, Friedrich,
Carl Franz (1910–2008)
Iskolái Conservatoire national supérieur de musique et de danse
Pályafutás
Műfajok kamarazene, versenymű
Aktív évek 1883–1944
Hangszer hegedű
Tevékenység hegedűművész, zenetanár

Flesch Károly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Flesch Károly témájú médiaállományokat.

Flesch Károly (külföldön 1905-ig Karl, utána Carl Flesch) (Moson, 1873. október 9.Luzern, 1944. november 15.) világhírű magyar származású hegedűművész és -tanár.

Amerikai fénykép Flesch Károlyról

Élete[szerkesztés]

Zsidó családba született. Édesapja, Flesch Salamon (1839–1907) „k. u. k.” katonaorvos volt. Hatévesen egy templomi hegedűstől kezdett tanulni. A következő évtől a mosoni tűzoltózenekar vezetőjétől vett leckéket. Tehetségét először két zeneoktatója, Schöll Mihály és Kern Károly ismerte fel. 1883-ban anyja Bécsbe vitte, a Levi Konzervatóriumban tanult Adolf Backnál. Ez év végén sikeres koncertet adott szülővárosában és Magyaróváron. 1885-ben Josef Maxintsak, a következő évben Jakob Grün növendéke lett. Tanulmányait Párizsban magánúton Martin Marsicknál, a Conservatoire-on Eugène Souzay-nél folytatta 1890 és 1894 között, ahol végzéskor első díjat kapott.

1895-ben lépett fel először Bécsben, majd német körút, Budapest, Prága következett. 1897-től Bukarestben tanított és a királyné vonósnégyesének primáriusa volt. 1903-tól öt éven át az amszterdami konzervatórium tanára volt. 1905-ben nagy feltűnést keltő koncertsorozatot tartott háromszáz év hegedűzenéjéből Berlinben. 1906-ban házasságot kötött, és két év múlva családjával a német fővárosba költözött. Magánórákat adott és Arthur Schnabellel duót, majd Jean Gérardyval kiegészülve világhírűvé váló zongoratriót alakított (Gérardyt 1914-ben Hugo Becker, Schnabelt 1921-ben Carl Friedberg váltotta.) 1914-ben és 1923–24-ben koncertkörutakat tett az Egyesült Államokban. 1920-ban az elszegényedett német muzsikusok megsegítésére hozott létre szervezetet (Hilfsbund für deutsche Musikpflege). A következő évben mesterkurzust tartott a berlini zeneművészeti főiskolán. 1924 és 1928 között az újonnan alakult philadelphiai Curtis Institute hegedűprofesszora, nyaranta Baden-Badenben fogadott magántanítványokat. Legjelentősebb zenepedagógiai művét, a kétkötetes A hegedűjáték művészete címűt 1923 és 1928 között írta. Amerikából visszatérve a berlini Zeneművészeti Főiskola tanára lett, nyaranta folytatta az oktatást Baden-Badenben. 1930-ban a Flesch-család felvette a német állampolgárságot (a magyar megtartása mellett). A náci hatalomátvétel után, 1934. szeptember 30-án otthagyta a főiskolát, 1935. június 20-án megfosztották német állampolgárságától. Londonba menekült a család, felesége révén Flesch rendszeresen kapott hollandiai felkérést. Amikor 1940 májusában a németek elfoglalták az országot, nem engedték visszatérni Londonba vagy máshová utazni. 1942-ben Kresz Géza és Dohnányi Ernő segítségével Budapestre utazhattak Hágából. Nagy sikerű koncertet adott a Városi Színházban, előkészítette Bach két hegedűversenyének új kiadását Weiner Leóval. 1943 áprilisában Svájcba utazott családjával. Ernest Ansermet segítségével a Luzerni Konzervatórium tanára lett, itt is halt meg.

Flesch a belga hegedűiskola követője volt neveltetése folytán. A bal és jobb kéz kiegyensúlyozottsága, stílusismeret jellemezte rendkívül kifinomult játékát. Tanárként legjelesebb növendékei Ida Haendel, Henryk Szeryng.

Művei[szerkesztés]

  • Urstudien (1911)
  • Die Kunst des Violin-Spiels (1923–28) alapvető mű a mai hegedűoktatásban
  • Das Skalensystem (1926)
  • Das Klangproblem im Geigenspiel (1931)
  • Erinnerungen eines Geiger (1960, posztumusz) emlékiratai

Emlékezete[szerkesztés]

Mindjárt a halála utáni évben megszervezték Londonban a Carl Flesch International Competition nevű versenyt a Guildhall School of Music and Drama szervezésében. A hatvanas évekre a világ egyik legfontosabb hegedűversenye lett. Néhány évben párhuzamosan brácsajátékosok is indultak. A londoni verseny pénzhiány miatt 1992-ben megszűnt.

Baden-Badenben 1964 óta rendezik meg a Carl Flesch-Akademie-t az egykori nyári kurzusokra emlékezve.

Magyarországon szülővárosában, Mosonmagyaróváron 1985 óta kétévente rendeznek hegedűversenyt fiatal tehetségek részvételével. 1994-ben halálának 50. évfordulóján a város hazahozatta hamvait, és az izraelita temetőben helyezte el. Emlékét a szülői házon 1983 óta Rieger Tibor domborműve, a Flesch Károly Kulturális Központ és egy lakótelep neve őrzi.

További információk[szerkesztés]