Vabi-szabi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zen kert a Rjóan-dzsiban. A Higasijama-kultúra időszakában épült. Az agyag falon az idő múlásával apró barna és narancssárga árnyalatok képződtek, amelyek a vabit tükrözik, és sziklakert, amely a pedig szabit.[1]
Japán teaház, amely a vabi-szabi esztétikát tükrözi a Kenroku-en (兼六園) kertben
Vabi-szabi teás edény, Azucsi–Momojama-kor, 16. század

Vabi-szabi (侘寂; Hepburn: Wabi-sabi?) a japánok szépségről alkotott szemlélete. A japán esztétikát és a japán világnézetet képviseli, amely az elfogadásban, a mulandóságban és a tökéletlenségben mutatkozik. Ezt az esztétikát néha úgy magyarázzák, mint a szépség, ami tökéletlen, mulandó és hiányos. A fogalom a buddhista tanok a létezés három jellemzője tanításából származik, amely az állandótlanság, az éntelenség és a szenvedés.

A vabi-szabi esztétikai jellemzői magába foglalják az aszimmetriát, a keménységet (érdesség vagy szabálytalanság), az egyszerűséget, a gazdaságosságot, a mértékletességet, a szerénységet, a közvetlenséget és a nagyrabecsülést is a természetes tárgyak és folyamatok sértetlensége iránt.

Meghatározás[szerkesztés]

Leonard Koren szerint a vabi-szabi „a tradicionális japán szépség legszembetűnőbb és legkarakteresebb vonása, valamint nagyjából ugyanazt a helyet foglalja el a japán esztétikai értékek panteonjában, mint a görög szépségideálok a nyugati esztétikában”.[2]
Andrew Juniper szerint „ha egy tárgy képes kihozni belőlünk egyfajta érzéket a nyugodt melankólia és a szellemi vágyakozás iránt, akkor azt a vabi-szabi tárgyának tekinthetjük”.[3]
Richard Powell számára „a vabi-szabi úgy értelmezi a hiteles dolgokat, hogy elismer 3 egyszerű igazságot: semmi sem maradandó, semmi sem befejezett, és semmi sem tökéletes”.[4]
A buddhista szerző, Taro Gold a vabi-szabit úgy írja le, mint „a tökéletlenség bölcsessége és szépsége”.[5]

A vabi és a szabi szavakat nehéz meghatározni. A vabi eredetileg az élő természet magányára utalt, amely a társadalomtól messze áll; a szabi pedig azt jelentette, hogy hűvös, keskeny vagy fonnyadt. A 14. század körül ezek a meghatározások sokkal pozitívabb, másodlagos jelentéseket vettek fel.[2] A vabi ma rusztikus egyszerűséget, letisztult eleganciát, frissességet vagy csöndességet jelent. Egyaránt alkalmazzák a természet és az ember által készített tárgyakra, valamint még utalhat az építkezésekből eredő rendellenességekre és hirtelen fordulatokra, amelyek egyediséget és eleganciát adnak a tárgyaknak. A szabi szépség vagy higgadtság, ami az idő múlásával alakul ki, amikor a tárgy életét és mulandóságát annak patinája, kopottsága, vagy valamilyen látható javítása bizonyítja.

Évszázadokkal a Kínából érkező művészetek és buddhizmus befolyásával való vegyülése után, a vabi-szabi jellegzetes japán eszménnyé fejlődött. Idővel a vabi és a szabi jelentése sokkal vidámabb, reményteljesebb lett, míg kb. 700 évvel korábban, főként a japán nemesek között, az üresség és a tökéletlenség megértése felért a szatori vagy a megvilágosodás első lépésével. A mai Japánban a vabi-szabi jelentése gyakran a „természetes egyszerűség bölcsességét” jelenti. A művészeti könyvekben jellemzően „hibás szépségként” írják le.[6]

Mérnöki vagy tervezési szempontból a vabit úgy értelmezhetjük, mint a tárgyak tökéletlenségi mértéke, valamint a tervekben, építkezéseken és gyártásban, a korlátozások miatti véletlen tisztelete; a szabit pedig a tárgyak mulandósága szerint értelmezhetjük, így a szabi japán szó hangtani és etimológiai kapcsolatban áll a rozsda szóval is. Pontosabban a japán kandzsi írásjegyek 錆 (szabi, jelentése: „rozsda”) és 寂 (szabi, jelentése: „patina”) írásban alkalmazott jelentése különbözik, de az eredeti beszélt szó (pre-kandzsi, jamato-kotoba) egy és ugyanaz.[7][8]

Modern, vabi-szabi stílusú teás edény

Erre jó példa egyes japán cserépedények stílusa. A japán teaszertartásokon használt edények gyakran rusztikusak és egyszerűek. Például a Hagi-vare olyan formákkal, amelyek nem teljesen szimmetrikusak, és olyan színekkel és szerkezettel, amelyek hangsúlyozzák a természetes és egyszerű stílust. Valójában a nézőn múlik, hogy észrevegyen rejtett jeleket egy kiváló tervezésen vagy mázon (akár egy csiszolatlan gyémántnál). Ezt a vabi-szabi egy fajtájaként is értelmezhetjük, amelyet alátámaszt az az eljárás, hogy a mázzal bevont darabok színe megváltozik attól, hogy többször forróvizet öntenek bele (szabi), és még az a tény, hogy a teás edények alja gyakran repedezett (vabi). Ez a Hagi-jaki stílusnak is része.

Vabi és szabi utalnak az elhagyatottság és magány érzésére, amely a mahájána buddhizmus világnézetében pozitív tulajdonságokként szerepel, mint az anyagi világból való szabadulás és az egyszerűbb élet transzcendenciája. Azonban a mahájána filozófia figyelmeztet, hogy a valódi megértésük nem érhető el szavakon és a nyelven keresztül, így a vabi-szabi megközelítése nonverbális úton a legmegfelelőbb. Simon Brown[9] megfigyelte, hogy a vabi-szabi meghatároz egy „utat”, amelyen keresztül a diákok megtanulják, hogy inkább érzékeiken át éljék az életet, vegyenek részt benne úgy, ahogy történik, minthogy a szükségtelen gondolatokkal legyenek elfoglalva. Ebben az értelemben a vabi-szabi a zen buddhizmus anyagi ábrázolása. A gondolata, hogy természetes, egyedi, változó tárgyak vegyenek körül, segít kapcsolódni a valósághoz és megszabadulni a stresszes, zavaró tényezőktől.

Bizonyos értelemben a vabi-szabi kiképzés is, amelyből a diákok megtanulják azt, hogy a legalapvetőbb, legtermészetesebb dolgok lehetnek érdekesek és elbűvölőek (pl. őszi falevelek). A vabi-szabi olyan mértékben megváltoztathatja a világérszemléletünket, hogy egy csorbulás vagy repedés egy vázát sokkal érdekesebb, elgondolkodtatóbb tárggyá tesz. Hasonlóan az öregedő tárgyakhoz – mint a száraz fa, papír és szövet –, sokkal izgalmasabbá válnak, ahogy az idő múlása megfigyelhető rajtuk.

A vabi és a szabi fogalmak vallási eredetűek, de a szavak valós használata a japán nyelvben sokkal alkalmibb (a japán hitrendszerre jellemző a szinkretizmus).

Fejlődése[szerkesztés]

A vabi-szabi esztétika tudatosan fejlődött a Kamakura-időszak alatt, amikor az újabb buddhista iskolák terjedtek, főleg a zen. A zen elképzelése a hétköznapi világ és a dolgok hagyományos nézetének meghaladásáról – üresség, lemondás és mulandóság fogalmakon keresztül – inspirálta a „negatív” tapasztalatok értékelését, mint az öregség, a szegénység és a magány. Ezt remeték, papok és költők a lélek mélyebb megismerése felé vezető vándorútjaikon belefoglalták tanításaikba. Ahogy ezek a gondolatok terjedni kezdtek, az emberek elfogadták az élet szenvedéseit, és szépséget láttak benne. Művészetben kifejezve ez a fordulat a vabi-szabi esztétika elfogadásává fejlődött.

A 16. században a teaceremónia fejlődése fontos szerepet játszott a vabi-szabi fejlődésében. Szen no Rikjú, a teaszertartás mai formájának létrehozója, szintén meghatározó volt a vabi-szabi esztétika koncepciójának kialakításában. Többre becsülte az egyszerű, őshonos teás edényeket, mint a drága, túldíszített, Kínából importáltat. Eleinte a hétköznapi ember által használt edényeken lehetett felismerni a vabi-szabi esztétikát. Azonban idővel már kimondottan a vabi-szabi kifejezésére készültek például a raku teatálak vagy az egyszerű, vidéki kunyhóra hasonlító teaházak, amelyek belső mérete nagyjából két tatami méretének felelt meg.

Számos anekdota van arról, ahogy Szen no Rikjú saját felfogását illusztrálja a vabi-szabiról. Például, amikor egy tanítványa teljesen tisztára söpörte a kertet, Rikjú figyelmeztette, hogy nincs tisztában a szabi lényegével, és megrázott egy ágat, amelyről a lehulló levelek újból szétszóródtak. Egy másik alkalommal egy teakészítő mester kimondottan az ő számára kiválasztott, értékes teásdobozból szolgált fel, ekkor nem mondott semmit. A teakészítő mester ezt sértésnek vette és összetörte a dobozt, amelyet később ügyesen összeragasztott. Így a következő alkalommal, amikor Rikjúnak megint ebből szolgáltak fel, észrevette, hogy a korábban széttört doboz az, és immár elismerte, hogy a tárgy a vabi-szabi részévé vált.

Majdnem egy évszázaddal Rikjút követően, a vabi-szabi esztétika a haiku művészetében továbbfejlődött, főleg Macuó Basónál. Basó életét a vabi-szabi teljes megtestesülésének tekinthetjük, ahogy néhány tárggyal beutazta széltében-hosszában egész Japánt, egyszerű helyeken megszállva, értékelve a természetet és a mindennapi helyzeteket, amelyekben találta magát.

Innentől a vabi-szabi áthatja a japán esztétika elemeit, és míg ez nem nyilvánvaló a modern Japánban, addig befolyása mégis jelen van. Erre példa Rei Kavakubo divattervező Comme des Garçons korai kollekciója, amely „szegényes megjelenésű”, szakadt és befejezetlen darabokból állt. Az 1980-as évek elején a vabi-szabi Kavakubo és társa, Jódzsi Jamamoto tervező munkájában a visszafogott, sötét tónusokban és a fekete szín túlsúlyában volt jelen.[10]

Vabi-szabi a japán művészetben[szerkesztés]

Az elmúlt ezer évben a japán művészetet befolyásolta a zen és a mahájána filozófia, ezeken belül főleg a tökéletlenség szemlélete, valamint a dolgok elmúlásának elfogadása.

A fogalmak kortárs japán értékelése Tanizaki Dzsunicsiró Az árnyak dicsérete című művében található.

Vabi-szabi Nyugaton[szerkesztés]

Leonard Koren 1994-ben kiadta Wabi-Sabi for Artists, Designers, Poets & Philosophers[2] című művét a vabi-szabi és a nyugati szépség ideálok szembeállításának vizsgálatáról. Penelope Green véleménye alapján Koren könyve „egy pazar kultúra beszédtémája lett, amelynek feltett szándéka a bűnbánat, és a formatervezés minden ágának a próbaköve”.[11]

Bernard Leach (1887–1979) fazekas munkásságát nagyban befolyásolta a japán esztétika és a japán technikák, és alapított egy befolyásos európai fazekas mozgalmat, amelyben Lucy Rie és Hans Coper is részt vettek.

John Connel amerikai művész munkáinak középpontjában is a vabi-szabi áll.[12]

2009.március 16-án Marcell Theroux bemutatta a BBC Four Rejtélyes Japán évadjában az A vabi-szabi nyomában című filmjét. Theroux Japán minden részét beutazva próbálta megérteni az ott élők esztétikai ízlését azzal kezdve, hogy Taro Gold Élő vabi-szabi című könyve alapján egy kihívást komikusan eljátszott úgy, hogy Tokió utcáin a vabi-szabi jelentésének leírására kérte az embereket. „Theroux bebizonyította, hogy ahogyan Gold megjósolta”, „az emberek válluk udvarias megvonásával csak annyit válaszoltak, hogy a vabi-szabi megmagyarázhatatlan”.[13]

Jack Dorsey a Twitter és a Square milliomos feltalálója a vabi-szabi filozófia támogatója.[14]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 森神逍遥 『侘び然び幽玄のこころ』桜の花出版、2015年 Morigami Shouyo,"Wabi sabi yugen no kokoro : seiyo tetsugaku o koeru joi ishiki" (Japanese) ISBN 978-4434201424
  2. a b c Koren, Leonard. Wabi-Sabi for Artists, Designers, Poets and Philosophers. Stone Bridge Press (1994). ISBN 1-880656-12-4 
  3. Juniper, Andrew. Wabi Sabi: The Japanese Art of Impermanence. Tuttle Publishing (2003). ISBN 0-8048-3482-2 
  4. Powell, Richard R.. Wabi Sabi Simple. Adams Media (2004). ISBN 1-59337-178-0 
  5. Gold, Taro. Living Wabi Sabi. Andrews McMeel Publishing (2004). ISBN 0-7407-3960-3 
  6. Gold 2004 20–21. oldal lábjegyzete
  7. 錆びをめぐる話題,井上勝也,裳華房, 1994
  8. さびの文字 Archiválva 2016. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben on the Kinugawa Chain Mfg. Co. Ltd website
  9. Brown, Simon. Practical Wabi Sabi. Carroll & Brown (2007). ISBN 1-904760-55-4 
  10. http://www.jpf.org.au http://www.jpf.org.au/06_newsletter/hitokuchi_4new.pdf (angolul)
  11. Green, Penelope: An Idiosyncratic Designer, a Serene New Home. New York Times. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  12. Hess Art Collection, Hatje Cantz, 2010
  13. Gold 2004 6. oldal lábjegyzete
  14. Levy, Steven: The Many Sides of Jack Dorsey. Wired, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2013. május 24.)

Források[szerkesztés]

  • Crowley, James and Sandra. Wabi Sabi Style. Gibbs Smith, Publisher (2001). ISBN 1-58685-753-3 
  • Suzuki, Daisetz T.. Chapter 2: General Remarks on Japanese Art Culture, Zen and Japanese Culture. New York: MJF Books, 19–38. o. (1959). ISBN 1-56731-124-5 
  • Tierney, Lennox (1999), Wabi Sabi, Layton, Utah: Gibbs Smith, Publisher. ISBN 0-87905-849-8

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wabi-sabi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]