Vízirigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vízirigó
Egy kiemelkedő kövön figyelő példány
Egy kiemelkedő kövön figyelő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Vízirigófélék (Cinclidae)
Nem: Cinclus
Faj: C. cinclus
Tudományos név
Cinclus cinclus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Fehértorkú vízirigó

Elterjedés
A vízirigó elterjedési területe   egész éves   telelőhely   kihalt
A vízirigó elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
  kihalt
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízirigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízirigó témájú médiaállományokat és Vízirigó témájú kategóriát.

A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjába tartozó faj.

Norvégia nemzeti madara.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm. Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.

Életmódja[szerkesztés]

E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.

Fészekanyagot hordó vízirigó

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Norges nasjonalfugl fossekallen (norvég nyelven). Norsk Rikskringkasting AS. (Hozzáférés: 2011. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]