Válide szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A válide szultán (oszmán-törökül: والده سلطان – szó szerint: „a szultán anyja” –, válide szultána vagy szultán nagyasszony) oszmán uralkodói cím, melyet általában a szultán anyja viselt. A szultáni palota (a Topkapı) és a hárem irányítója, az asszonyok vezetője a birodalomban. A válide halála után ezt a szerepet általában a haszeki szultán, vagyis a szultán felesége töltötte be.[1] A címet először I. Szulejmán szultán édesanyja, Ayşe Hafsa szultána viselte (1520-1534), a korábbi anyaszultánák a mehd-i ülya címmel rendelkeztek.[1]

A tisztség elnyerése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háremhölgyek általában rabszolgák voltak, és nem kötöttek házasságot az uralkodóval, de gyermekeik törvényesnek minősültek, ha az apjuk elismerte őket.[2] A hercegek közt gyakran kegyetlen harc folyt a trónra kerülésért, és amelyik háremhölgynek fia volt, az igyekezett mindent megtenni, hogy a fia hatalomra kerüljön (az elterjedt tradíció a trónra nem került hercegek meggyilkolása vagy életfogytiglani bezárása volt). Ez a legügyesebb cselszövőknek kedvezett, így a válide pozícióját általában intelligens, jó politikus, intrikákban jártas asszony töltötte be, aki fiának a későbbiekben is hasznos tanácsadója lehetett.

A tisztséggel járó hatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muszlim tradíció szerint az „anya joga Isten joga”,[3] így a válide a szultán után a legfontosabb személy volt a birodalomban. A hárem úrnőjeként, legfőbb parancsolójaként saját lakrésszel rendelkezett a fiáé mellett, és saját személyzettel is. Ügyeibe a szultánnak sem volt közvetlen beleszólása.[1] A gyengekezű vagy kiskorú szultánok mögött gyakran a válide állt, mint a hatalom gyakorlója. Ez különösen a 17. században volt jellemző, amikor alkalmatlan vagy gyermekkorú szultánok egész sora került trónra, így a válide, a válide hiányában pedig a haszeki szultán pozíciója még jelentősebbé vált. Ez az időszak, melyet a nők szultanátusának neveznek,[4] a nagy hatalmú Hürrem szultánával, I. Szulejmán feleségével kezdődött. Szulejmán mellett Hürrem éppen az uralkodó ereje miatt válhatott oly befolyásossá, és nem pedig a szultán gyengekezűsége miatt. Bár ő maga sosem volt válide szultán, mivel Szulejmán előtt halt meg. A korszakot 1683-ig, Turhan Hatice szultána haláláig számítják.

Válide szultánok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A válide szultánok listájához lásd a "Válide szultánok listája" cikket!

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Davis, Fanny. The Valide, The Ottoman Lady: A Social History from 1718 to 1918 (1986). ISBN 0-313-24811-7 
  2. The Imperial Family of Turkey, Burke's Royal Families of the World. London: Burke's Peerage, 238. o (1980). ISBN 978-0-85011-029-6 
  3. Muslims can celebrate Mothers Day because honoring your mother comes right after worshipping God.. Beliefnet.com, 2011. február 17. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
  4. Peirce, Leslie P., The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire, Oxford University Press, 1993, ISBN 0-19-508677-5 (paperback)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]