Tunisz elfoglalása (1574)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tunisz elfoglalása
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
Az ostrom korabeli ábrázolása
Az ostrom korabeli ábrázolása
Dátum 1574. július 12.1574. szeptember 13.
Helyszín Tunisz
Casus belli Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
Eredmény Török győzelem
Terület-
változások
Török területek növekedése
Harcoló felek
Fictitious Ottoman flag 4.svg Oszmán BirodalomFlag of Cross of Burgundy.svg Spanyolország
Parancsnokok
Szinán pasaGabrio Serbelloni
Haderők
100 0007000
Veszteségek
25 000 halott6700 halott, 300 fogoly

Tunisz elfoglalása 1574-ben az Oszmán Birodalom utolsó nagy hódítása volt Spanyolország kárára. Tunisz elestével eldőlt, hogy Észak-Afrika nem keresztény, hanem muzulmán fennhatóságú terület lesz, és ezzel befejeződött az I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király korában kezdődött spanyol hódítás a régióban.[1]

Tuniszt először 1534-ben foglalták el a törökök Hajreddin Barbarossa vezetésével. Egy évvel később V. Károly német-római császár visszafoglalta a várost, és létrehozott egy garnizont. 1569-ben Algír kormányzója, Ulucs Ali pasa ismét török kézre juttatta Tuniszt. Négy év múlva ismét fordult a kocka, 1573 októberében, a lepantói csata után két évvel Don Juan de Austria visszaszerezte a várost.[1][2]

1574-ben I. Vilmos orániai herceg és IX. Károly francia király – François de Noailles, Dax protestánsbarát püspökének közbenjárásával – arra kérte II. Szelimet, hogy nyisson új frontot a katolikus II. Fülöp spanyol király ellen. A szultán követe arra buzdította a hollandokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az andalúziai moriszkókkal és az algíri kalózokkal. II. Szelim ezen túl flottát küldött Tunisz ellen.[3]

Tunisz tengerparti erdőjéhez, La Goletához törökök 250-300 hajóval és hetvenezer emberrel érkeztek. A flotta parancsnoka Szinán pasa és Alüj Ali pasa volt. A tengeri sereghez csatlakozott az algíri kormányzó harmincezer embere. A várost hétezer ember védte: Tunisz parancsnoka Gabrio Serbelloni, La Goletáé, Don Pedro Portocarerro volt, akit a vereség után Isztambulba vittek fogolyként, de meghalt az úton.

A város szeptember 13-án elesett. Don Juan de Austria nápolyi és szicíliai gályákkal megpróbálta felszabadítani a várost, de a kedvezőtlen időjárás miatt a kísérlet kudarcba fulladt. A spanyol udvar, mivel pénzszűkében volt a nyolcvanéves háború miatt, más segítséget nem tudott küldeni.

A La Goleta felmentésére induló keresztény seregben szolgált Miguel de Cervantes, aki később azt írta, hogy a törökök 22 rohamot indítok az erőd ellen, és ezekben 25 ezer embert vesztettek. A védők közül 300-an maradtak életben.[4]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Conquest of Tunis (1574) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]