Tulun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tulun (Тулун)
Тулун. ЖД вокзал.jpg
Tulun címere
Tulun címere
Tulun zászlaja
Tulun zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásTuluni
Irányítószám 665220
Körzethívószám 39530
Népesség
Teljes népesség41 640 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Tulun (Oroszország)
Tulun
Tulun
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 34′, k. h. 100° 34′Koordináták: é. sz. 54° 34′, k. h. 100° 34′
Tulun (Irkutszki terület)
Tulun
Tulun
Pozíció az Irkutszki terület térképén
Tulun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tulun témájú médiaállományokat.

Tulun (oroszul: Тулун) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Tuluni járás székhelye.

Lakossága: 44 611 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Az Irkutszki terület délnyugati részén, Irkutszk területi székhelytől 390 km-re északnyugatra, a Irkutszk–Cseremhovói-síkságon, az Ija (az Angara mellékfolyója) partján terül el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszk szakaszán. Közúti csomópont a Krasznojarszk–Irkutszk főút és a Tulun–BratszkUszty-Kut országút találkozásánál.

Nevének jelentése burját nyelven: bőr- vagy kőzsák. A várost a folyó szinte zsák formájában öleli körül.

Története[szerkesztés]

A 19. század végéig kis falu volt a Moszkvából Szibérián át vezető úton. A vasútvonal megépülése után, a 20. század elején kereskedelmi forgalma és ipara is fellendült. Innen indultak a Léna vidékére az aranymosók csoportjai, és innen indították az Angara és a Léna partvidékére áruikat a kereskedők. Fűrészüzem, szesz- és sörfőzde, gőzmalom épült. A környéken 1903-ban szénbányát nyitottak a vasút céljára. Tulun 1922-ben kapott először városi rangot; 1924 elvették, majd 1927-ben visszaadták.

A település a Nyizsnyeugyinszk–Irkutszk között húzódó Irkutszki-szénmedence északi részén fekszik, ahol főként barnaszéntelepek vannak. Ipari méretekben a város környéki szénbányászat 1946-ban kezdődött (a tuluni külfejtés azóta kimerült). 1969-ben kezdték a termelést a közeli Azej falu mellett, az 1980-as évek végén pedig Mugun mellett. Mindkét helyen barnaszenet bányásznak, külszíni fejtéssel[3]

A szovjet korszakban Tulunban jelentős faipar (fakitermelés, fafeldolgozás) és építőanyagipar települt, üveggyár és nagy hidrolízisüzem működött. Az üzemek mellett lakótelepek épültek. A mezőgazdasági kísérleti fajtagazdaságban többek között új szibériai búzafajtákat nemesítettek.

A 21. században[szerkesztés]

Az 1990-es években a tulajdonformák változása, a gazdasági válság következtében a korábbi üzemek többsége bezárt. A régi hidrolízisüzem helyén 2008-ban biotechnológiai kombinátot alapítottak, de a város számára is rendkívül fontos létesítmény működése már a következő évben kérdéses volt. A biobutanol beharangozott gyártását egyre halasztották.[4][5] Végül elhatározták, hogy a kombinátot áthelyezik Uszty-Ilimszkbe. 2014-ben a szénbányászat részleges visszafejlesztése is napirendre került az azeji külfejtésnél, ami további munkahelyek megszűnésével járt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  3. Razrez „Tulunugol” Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kvsu.ru)
  4. AEnergy.ru (2009-09-18.)
  5. RosTeplo.ru (2009-01-16.)
  6. Vibori mera Tuluna (2014-05-13, archivált)

Források[szerkesztés]

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6 
  • Tulun (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 19.)