Nyizsnyeugyinszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyizsnyeugyinszk (Нижнеудинск)
Nyizsnyeugyinszk vasútállomása (2009)
Nyizsnyeugyinszk vasútállomása (2009)
Nyizsnyeugyinszk címere
Nyizsnyeugyinszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásNyizsnyeugyinszki
Rang város
Alapítás éve1648[1]
Városi jogokat kapott1963[2]
Irányítószám 665106
Körzethívószám 39557
Népesség
Teljes népesség33 918 fő (2018. jan. 1.)[3] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság410 m
Terület75 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Nyizsnyeugyinszk (Oroszország)
Nyizsnyeugyinszk
Nyizsnyeugyinszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 54′, k. h. 99° 01′Koordináták: é. sz. 54° 54′, k. h. 99° 01′
Nyizsnyeugyinszk (Irkutszki terület)
Nyizsnyeugyinszk
Nyizsnyeugyinszk
Pozíció az Irkutszki terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyeugyinszk témájú médiaállományokat.

Nyizsnyeugyinszk (oroszul: Нижнеудинск) város Oroszország ázsiai részén, az Irkutszki területen, a Nyizsnyeugyinszki járás székhelye.

Lakossága 36 999 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[4]

A Keleti-Szaján nyúlványainak lábánál, az Uda folyó két partján fekszik, Irkutszktól mintegy 500 km-re északnyugatra. Nevének jelentése: 'Alsó-Uda'. Ezzel a névvel különböztették meg a másik Uda nevű folyó (a Szelenga mellékfolyója) torkolatánál épült 'Felső-Uda', oroszul Verhnyeugyinszk, a későbbi Ulan-Ude várostól.

A transzszibériai vasútvonal egyik állomása, és a város mellett vezet az M-53 „Bajkál” jelű autóút Krasznojarszk–Irkutszk közötti szakasza.

A városban a levegő évi középhőmérséklete: -1,4 °C. A januári középhőmérséklet -22 °C, a júliusi 17,8 °C. A csapadék évi mennyisége 438 mm. A fagymentes időszak 90 napig tart.

Történelme[szerkesztés]

Orosz kozákok 1648-ban alapították a folyó magas jobb partján, később megerősített településsé (Ugyinszkij osztrog) alakították. A Moszkva felől erre vezető kereskedelmi útvonal fontos állomása, 1822-től az Irkutszki kormányzóság egyik közigazgatási egységének központja volt. Az 1830-as évek végén a Keleti-Szajánban is kitört az aranyláz. A város a szajáni aranyásók bázisa lett, ami fellendítette a kereskedelmet és a kézművesipart. A legfontosabb változás a település és környéke életében a transzszibériai vasútvonal és a vasútállomás megépítése (1897) volt, ez a népesség gyors növekedését hozta magával.

A szovjet időszak nagyobb feldolgozóipari (csillámfeldolgozás), építőipari és élelmiszeripari vállalatai megszűntek. A gazdaság meghatározó ágazata a vasút maradt, jelentős a fakitermelés és fafeldolgozás.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Nizhneudinsk
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyeugyinszk témájú médiaállományokat.