Nyizsnyeugyinszk
| Nyizsnyeugyinszk (Нижнеудинск) | |||
 | |||
| Nyizsnyeugyinszk vasútállomása (2009) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Irkutszki terület | ||
| Járás | Nyizsnyeugyinszki | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1648[1] | ||
| Városi jogokat kapott | 1963[2] | ||
| Irányítószám | 665106 | ||
| Körzethívószám | 39557 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 33 918 fő (2018. jan. 1.)[3] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 410 m | ||
| Terület | 75 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyizsnyeugyinszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 54° 54′, k. h. 99° 01′Koordináták: é. sz. 54° 54′, k. h. 99° 01′ | |||
Nyizsnyeugyinszk
Pozíció az Irkutszki terület térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyeugyinszk témájú médiaállományokat. | |||
_(1790).png)
Nyizsnyeugyinszk (oroszul: Нижнеудинск) város Oroszország ázsiai részén, az Irkutszki területen, a Nyizsnyeugyinszki járás székhelye.
Lakossága 36 999 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[4]
A Keleti-Szaján nyúlványainak lábánál, az Uda folyó két partján fekszik, Irkutszktól mintegy 500 km-re északnyugatra. Nevének jelentése: 'Alsó-Uda'. Ezzel a névvel különböztették meg a másik Uda nevű folyó (a Szelenga mellékfolyója) torkolatánál épült 'Felső-Uda', oroszul Verhnyeugyinszk, a későbbi Ulan-Ude várostól.
A transzszibériai vasútvonal egyik állomása, és a város mellett vezet az M-53 „Bajkál” jelű autóút Krasznojarszk–Irkutszk közötti szakasza.
A városban a levegő évi középhőmérséklete: -1,4 °C. A januári középhőmérséklet -22 °C, a júliusi 17,8 °C. A csapadék évi mennyisége 438 mm. A fagymentes időszak 90 napig tart.
Történelme[szerkesztés]
Orosz kozákok 1648-ban alapították a folyó magas jobb partján, később megerősített településsé (Ugyinszkij osztrog) alakították. A Moszkva felől erre vezető kereskedelmi útvonal fontos állomása, 1822-től az Irkutszki kormányzóság egyik közigazgatási egységének központja volt. Az 1830-as évek végén a Keleti-Szajánban is kitört az aranyláz. A város a szajáni aranyásók bázisa lett, ami fellendítette a kereskedelmet és a kézművesipart. A legfontosabb változás a település és környéke életében a transzszibériai vasútvonal és a vasútállomás megépítése (1897) volt, ez a népesség gyors növekedését hozta magával.
A szovjet időszak nagyobb feldolgozóipari (csillámfeldolgozás), építőipari és élelmiszeripari vállalatai megszűntek. A gazdaság meghatározó ágazata a vasút maradt, jelentős a fakitermelés és fafeldolgozás.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források[szerkesztés]
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2012. július 20.
- szerk.: G. M. Lappo: Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6
- M. A. Vinokurov, A. P. Szuhodolov: Nyizsnyeugyinszk v knyige „Goroda Irkutszkoj oblasztyi” (orosz nyelven). Irkipedia.ru, 2010. [2012. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
További információk[szerkesztés]
- Nyizsnyeugyinszk „Az Én városom” honlapon (oroszul)
- Nizhneudinsk.ru (oroszul)
|