Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A Tory és Whig (angolul többes számban tories és whigs) két angol arisztokratapárt, mely hosszú ideig a politikai életben egymással versenyzett, és a kormányzásban egymást váltotta.
Mindkét név eredetileg gúnynév volt. A tory név Írországban merült fel I. Károly idejében: így nevezték azon ír rablóbandákat, melyek, mint a király állítólagos hívei, az országban szanaszét rabolgattak. Később, a Stuartok restaurációja után e névvel jelölték az írek védelmezőjének, Jakab yorki hercegnek a híveit, majd pedig az egész udvari pártot. A whig elnevezés skót eredetű: így nevezték a skót parasztokat, állítólag azért, mert lovaikat „whigam” kiáltással ösztönözték. 1648-ban ez az elnevezés átment a skót felkelőkre, a covenant híveire, majd a skót köztársasági pártra. Végül a restauráció idején (1680 körül) így nevezte el az udvari párt azt a politikai pártot, mely a Stuartok katolikus ágát, azaz Jakab yorki herceget a trónöröklésből kizárni akarta. A Stuart-ház elűzetése és a Hannoveri-ház uralmának megszilárdítása után e nevek jelentősége megváltozott. A tory név egyet jelentett a konzervatív, a whig a liberális szavakkal. A legszélső torykat, akik minden újítást a legmakacsabbul elleneztek, magas-toryknak (hightories) nevezték.
