Tiziano Ferro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiziano Ferro
Tiziano Ferro 2015-ben
Tiziano Ferro 2015-ben
Életrajzi adatok
Született 1980. február 21. (37 éves)
Latina, Olaszország
Pályafutás
Műfajok popzene, soul, rhythm and blues, swing
Hangszer zongora
Hang bariton
Díjak MTV Europe Music Award for Best Italian Act (2004)
Tevékenység énekes
Kiadók EMI, Universal, Sugar Music, Carosello Records

Tiziano Ferro weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiziano Ferro témájú médiaállományokat.

Tiziano Ferro (Latina, 1980. február 21. –) olasz popzenei énekes, egy Lazio-i városban, Latina-ban született. Tiziano mára az egyik legismertebb olasz énekesnek számít.

Pályája[szerkesztés]

Gyermekkora és pályájának kezdete[szerkesztés]

1980-ban született Latinában, a családja Venetóból származik, azonbelül is Cavarzere településről. Már gyerekkorában is szeretett dalt írni, két szerzeménye az Il Cielo és Gli Occhi a Nessuno e solo lemezén mint rejtett sávként szerepeltek. Kamaszkorában komoly nehézségei voltak: félénk volt, osztálytársai kiközösítették őt emellett bulimiában szenvedett, ami miatt túlsúlyos lett. Az egyetlen kitörési lehetőség számára a zene volt: 7 évig tanult klasszikus gitár, 2 évig zongora és 1 évnyi dob órákat vett emellett énekórákat is vett és képezte hangját.

1996-ban 16 évesen Latinaban tagja lett a Big Soul Mama Gospel Choir nevű gospelkórusnak, ezt követően filmes szinkron képzést végzett el majd a helyi rádió a Luna Radio egyik műsorvezetője lett. Ezenfelül a helyi zongorabárókban énekelt és a Q4 nevű bandájával rapet adott elő.

1997-ben beiratkozott a Sanremói Fesztivál Zeneakadémiájára, abból a célból, hogy részt vegyen az 1998-as Sanremói dalfesztiválon. Az akadémia első rostavizsgáin azonban kiselejtezték. 1998-ban az Italia 1 kereskedelmi csatorna Caccia alla frase című műsor versenyzője volt, ekkoriban érettségizett szülővárosában a Liceo scientifico Ettore Majorana reálgimnáziumban.

1999-ban újra indult a fesztivál Zenekadémiáján, ahol ezúttal a legjobb 12 énekes közé jutott, de itt is kiselejtezték , ekkor felfedezték őt Alberto Salerno és Mara Majonchi zenei producerek.[1]

Rosso Relativo (2001-2002)[szerkesztés]

2001-ben leszerződött az EMI kiadónál, és megjelent ez év nyarán a "Rosso Relativo" albuma. Az albumról először a Perdono című dalából készült kislemez, mely 2001. június 22.-én jelent meg a videóklippel együtt, a dal az európai slágerlisták csúcsát érte el. Ezt követte október 26.-án a L'Olimpiade, 2002. január 18.-án az Imbranato, július 6.-án az album címadó dala: Rosso relativo és 2003. február 4.-án a Le cose che non dici dalok. Ezeknél a daloknál az R&B és pop stílusok keveredése hallható. Rossz nyelvek szerint Tiziano leginkább "a kamaszlányok közt aratott sikert". A Perdono dalának sikere miatt elkészítették a dal spanyol, portugál és francia-olasz nyelvű változatát is. 2001. december 15.-én a vatikáni karácsonyi koncerten Elisa énekesnővel John Lennon Happy Xmas (War Is Over) dalát énekelték el.

111 (2003-2005)[szerkesztés]

A 2003 végén megjelent "Centoundici" (magyarul: 111) albuma az olasz zenei toplisták első helyét érte el. Albumait spanyolul is kiadták, ezért a Latin-Amerikai országokban is népszerű lett. 2004-ben duettet énekelt Jameliával a "Universal prayer" című dallal, amit a 2004. évi nyári olimpiai játékok lemezére is felvettek, majd ez év végén az MTV Europe Music Awardson a legjobb olasz előadó címet kapta a Sere nere dalával. Legújabb albuma, a "Nessuno è solo" 2006 nyarán jelent meg, ebből a "Stop! Dimentica" című dal több európai slágerlista élére került. 2004-ben európai turnéja során Magyarországon is koncertezett Budapesten, a Petőfi Csarnokban.

Nessuno e solo (2006-2007)[szerkesztés]

2006. május 12-én a Nessuno e solo lemezének előfutáraként kislemezre került a Stop! Dimentica dala, maga a stúdió lemez 2006. június 23-án jelent meg, ezt követte augusztus 25-én az Ed ero contentissimo dala. 2007. január 20-án a Ti scatteró una foto; május 18-án az E Raffaella é mia és 2007. szeptember 14-én E buio é fuori dalok jelentek meg kislemezen és videóklippként is.

2007-ben szerepelt a sanremói fesztiválon mint meghívott előadó.

Alla mia etá (2008-2010)[szerkesztés]

2008. október 3-án megjelent az Alla mia etá című dala a rádiókban, novemberben megjelent az Alla mia etá albuma, ami 42 országban elérhetővé vált azonnal. Az album 13 dala közül a La paura non esiste-t Laura Pausinivel együtt írta, Ivano Fossati Tizianoval együtt az Indietrot írta. 2009 januárjában jelent meg az Il regalo mio piú grande (Legnagyobb ajándékom) című dala, aminek spanyol változatából két fajta duettet készített: az európai változatot Amaia Montero spanyol énekesnővel, a latin amerikai változatot Anahí és Dulce María, mexikói énekesnőkkel készítette.

L'amore e una cosa semplice (2011-2013)[szerkesztés]

2011. november 28-án jelent meg legújabb 5. albuma L'amore e una cosa semplice (A szerelem egy egyszerű dolog) címen, amelyről az első dal, már az album megjelenése előtt megjelent a rádiókban La differenza tra me e te címen.

Magánélete[szerkesztés]

2010 októberében a Trent'anni e una chiacchierata con papá (Harminc év és egy csevegés apuval) című könyvének megjelenése kapcsán beszélt a Vanity Fair olasz változatában a homoszexualitásáról.[2]

Lemezei[szerkesztés]

Stúdió lemezek[szerkesztés]

Kislemezei[szerkesztés]

  • 2001Xdono (Perdono)
  • 2001L'Olimpiade (La Olimpiada)
  • 2002Imbranato (Alucinado)
  • 2002Rosso Relativo (Rojo Relativo)
  • 2002Le cose che non dici (Las Cosas Que No Dices)
  • 2003Xverso (Perverso)
  • 2003Sere nere (Tardes Negras)
  • 2004Non me lo so spiegare (No me lo puedo explicar)
  • 2004Universal Prayer (feat. Jamelia)
  • 2004Ti voglio bene (Desde Mañana No Lo Sé)
  • 2006Stop! Dimentica (Stop! Olvídate)
  • 2006Ed ero contentissimo (Y Estaba Contentísimo)
  • 2007Ti scatteró una foto (Te Tomaré Una Foto)
  • 2007E Raffaella è mia (Y Raffaella es mía)
  • 2007 - E fuori è buio (Y está oscuro)
  • 2008 - Alla mia età (A mi edad)
  • 2009 - Il regalo più grande (El regalo más grande)
  • 2009 - Indietro (Breathle Gentle , közreműködés: Kelly Rowlanddel.)
  • 2009 - Il sole esiste per tutti (El sol existe para todos)
  • 2009 - Scivoli di nuovo (Deslias otra vez)
  • 2011 - La differenza tra me e te (La diferencia entre tú y yo)
  • 2012 - L'ultima notte al mondo (La ultima noche del mundo)
  • 2012 - Hai delle isole negli occhi
  • 2012 - L'amore é una cosa semplice (El amor es una cosa simple)
  • 2012 - Per dirti ciao!
  • 2012 - Troppo buono
  • 2013 - La fine
  • 2014 - Senza scappare mai piú/ No escaparé nunca más
  • 2015 - Incanto/Encanto
  • 2015 - Lo Stadio
  • 2015 - Il Vento
  • 2016 - Potremmo ritornare

Duettjei[szerkesztés]

Saját lemezeire felvett duettjei[szerkesztés]

Más előadók lemezére felvett duettjei[szerkesztés]

Díjai és nevezései[szerkesztés]

  • 2002-ben a "Legjobb új előadó" a Festivalbaron és az olasz zenei díjátadón.
  • 2003-ban a "Legjobb új előadó"-i jelölést kapta a Latin Grammyn.
  • 2004-ben a "Legjobb olasz előadó" az MTV Europe Awardson.
  • 2005-ben "Legjobb előadó" az MTV Latin Music Awardson, "Legjobb férfi előadó" a mexikói Grammy-díj átadón.
  • 2006 júniusában 3 évvel előző albuma megjelenése, és több mint 3 és fél millió lemez után, 40 országban kiadják legújabb albumát a Nessuno È Solót.

Érdekességek[szerkesztés]

  • a Cápamese című animációs film olasz változatában ő a hangja Oscarnak.
  • 2006 májusában az olasz RAI Che tempo che fa című műsorában azt nyilatkozta, hogy Mexikóban a helyi lakosok között lehetetlen szép nőt találni, mivel mindegyik nő bajuszos, kivéve Salma Hayek. Emiatt Mexikóban csökkent a népszerűsége, még a nem "bajuszos" nőknél is, annak ellenére, hogy 2006 októberében egy mexikói tv-műsorban bocsánatot kért. [3]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiziano Ferro témájú médiaállományokat.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. Tiziano Ferro. biografieonline.it. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  2. Mi voglio innamorare di un uomo
  3. Las palabras que condenaron a Tiziano Ferro. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)