Tim Wilkinson (műfordító)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tim Wilkinson
Született1947. február 9.[1]
Haverfordwest[2]
Elhunyt2020. szeptember 16. (73 évesen)[1]
Foglalkozásafordító
Sablon • Wikidata • Segítség

Tim Wilkinson (1947. február 9. – 2020. szeptember 16.)[3] brit műfordító. Leginkább Kertész Imre és Szentkuthy Miklós műveinek angol nyelvű fordításairól ismert.

Életrajz[szerkesztés]

Timothy Wilkinson a walesi Haverfordwestben született, Peter Wilkinson geológus és Lukács-Popper Éva pozsonyi születésű tudományos tisztviselő gyermekeként. Sheffieldben nőtt fel, majd a Liverpooli Egyetemen folytatott biokémiai tanulmányokat. Magyarországra 1964-ben érkezett először, hogy a nagymamáját - aki Lukács György filozófus testvére volt - meglátogassa. Közben Svájcban és Németországban dolgozott egy gyógyszeripari vállalatnál, majd 1970-ben Budapestre költözött, és a Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozott mint az angol nyelvű kiadványok nyelvi lektora. Úgy érkezett, hogy nem tudott magyarul, és magyar feleségével, Kertész Wilkinson Irén népzenekutatóval Budapesten élve tanulta meg a nyelvet.[4][5]

Először - hobbiból - szakirodalmat, majd magyar történelemmel foglalkozó műveket fordított, és csak a kilencvenes évek végén kezdett szépirodalmi művek fordításába, miután elborzadt Kertész Kaddis a meg nem született gyermekért című művének meglévő angol fordításától.[6] Aggályosnak találta a magyar irodalom angol fordításának általános hiányát is, megjegyezve, hogy Németországban évente átlagosan tízszer több magyar cím jelenik meg fordításban, mint az Egyesült Királyságban.[7]

Wilkinson elkészítette a Sorstalanság új fordítását is, amely 2005-ben elnyerte a PEN America fordítási díját[8], 2006-ban pedig a Jewish Quarterly-Wingate-díjat[9]. Rendszeresen jelentek meg fordításai a The Hungarian Quarterly című folyóiratban[10]. Szakmai életének utolsó részét Szentkuthy Miklós fordításának szentelte. Több fordítása még kiadatlan.[11]

Fordításai[szerkesztés]

  • László Gyula: The Magyars. Their life and civilisation (A honfoglaló magyarok); Budapest, Corvina, 1996
  • H. Balázs Éva: Hungary and the Habsburgs, 1765-1800. An experiment in enlightened absolutism (Bécs és Pest-Buda a régi századvégen); Budapest, CEU-Press, 1997
  • Romsics Ignác: Hungary in the twentieth century (Magyarország története a XX. században); Budapest, Corvina, Osiris, 1999
  • Kertész Imre: Fatelessness (Sorstalanság); New York, Vintage, 2004
    • Fateless; London, Vintage, 2006
  • Kertész Imre: Kaddish for an unborn child (Kaddis a meg nem született gyermekért); New York, Vintage, 2004
  • Ács Irén: Keep it safe! Jewish life in a Hungarian town ("Őrizd meg..."); Oxford, Boulevard, 2004
  • Kertész Imre: Liquidation (Felszámolás); New York, Knopf, 2004
  • Bächer Iván: Magyar menu (Vándorbab - részletek); Oxford, Boulevard, 2004
  • Kertész Imre: Detective story (Detektívtörténet); New York, Knopf, 2008
  • Zilahy Péter: The last window-giraffe. A picture dictionary for the over fives (Az utolsó ablakzsiráf); London, New York, Delhi, Anthem Press, 2008
  • Kertész Imre: The pathseeker (Nyomkereső); Brooklyn, Melville House, 2008
  • Kertész Imre: The Union Jack (Az angol lobogó); Brooklyn, Melville House, 2009
  • Legendary Danube. Contemporary writers on the river. szerkesztette Nagy Gabriella és Sebők Marcell, társfordító Orzóy Ágnes; Budapest, Hungarofest, 2011
  • Kertész Imre: Fiasco (A kudarc); Brooklyn, Melville House, 2011
  • Szentkuthy Miklós: St. Orpheus breviary. Vol. 1., Marginalia on Casanova (Szent Orpheus breviáriuma 1. kötet, Széljegyzetek Casanovához); New York, Contra Mundum Press, 2012
  • Mészöly Miklós: Death of an athlete (Az atléta halála); Liverpool, Bluecoat Press, 2012
  • Kertész Imre: Dossier K. (K. dosszié); Brooklyn, London, Melville House, 2013
  • Szentkuthy Miklós: Towards the one & only metaphor (Az egyetlen metafora felé); New York, Berlin, Contra Mundum Press, 2013
  • Sándor Iván: Legacy (Követés); London, Chicago, Owen, 2014
  • Szentkuthy Miklós: Prae. Vol. 1. (Prae 1. kötet); New York, London, Melbourne, Contra Mundum Press, 2014
  • Földényi F. László: Melancholy (Melankólia); New Haven, Yale Univ. Press, 2016

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tim Wilkinson (translator) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b https://multesjovo.hu/wp-content/uploads/Timothy-OOS-2.pdf
  2. ↑ https://www.theguardian.com/books/2020/oct/12/tim-wilkinson-obituary
  3. ↑ Timothy Wilkinson 1947-2020. Múlt és jövő, 2020. október 16. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  4. ↑ Tim Wilkinson obituary. The Guardian, 2020. október 12. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  5. ↑ Proust Questionnaire: Tim Wilkinson. Asymptote, 2015. február 24. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  6. ↑ An "Earie" Instinct. Hungarian Literature Online, 2009. március 3. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  7. ↑ Why does anyone translate. Eurozine, 2006. január 30. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  8. ↑ 2005 Literary Awards Winners. PEN America, 2012. november 2. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  9. ↑ Tim Wilkinson: Translator of Hungarian Has Passed Away. Hungarian Literature Online, 2020. szeptember 16. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  10. ↑ Tim Wilkinson műfordításainak válogatott jegyzéke. Litera, 2009. január 27. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  11. ↑ Tim Wilkinson obituary. The Guardian, 2020. október 12. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tim_Wilkinson_(műfordító)&oldid=25147397”