Ugrás a tartalomhoz

Than Mór

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Than Mór
Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján
Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján

Született1828. június 19.
Óbecse
Meghalt1899. március 11. (70 évesen)
Trieszt
Alkotott18481899
Stílusafestőművészet
Aki hatott ráBarabás Miklós,
Lotz Károly,
Karl Rahl(de)
A Wikimédia Commons tartalmaz Than Mór témájú médiaállományokat.
A Than fivérek szülőháza ma
A Than fivérek szülőháza ma
A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon
A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon

Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19.Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja apáti Than János (17891858),[1] királyi pénztarnok, édesanyja Setényi Ottilia. Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgei Artúr mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott.[2]

1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben halt meg.[3]

Művei

[szerkesztés]
  • Bécsben festette a „Jelenet egy magyar csárdában”, „Magyar puszta tavasszal”, „Nyáry Lőrinc elfogatása 1552.” (1853) című képeit. Ez utóbbit tartják első jelentős alkotásának.
  • Párizsban rajzolta híres „Mohácsi csata” című képét (1855), melyről több másolat is készült.
  • 1867-ben a párizsi Salonban „Fata morgana”-jával keltett nagy feltűnést.

Nevezetesebb munkái

[szerkesztés]

Than Mór freskói

[szerkesztés]

Arcképei

[szerkesztés]

Egyházi témájú képei

[szerkesztés]

Életképek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. familysearch.org apáthi Than János gyászjelentése
  2. Than Mór. Keiselbach Galéria és Aukciósház. (Hozzáférés: 2011. május 10.)[halott link]
  3. Than Mór. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2011. május 10.)
  4. Adatforrás: A második világháború idején nyugatra költöző család védtelenül hagyott Bp. XII., Városmajor u. 32/c alatti lakóépületéből megóvásra a XII. Gaál u. 11.-be, Kasuba Pálné lakásába került. Az ő (1957. évi) elhunyta után az új feleség (?) családja 1957. második félévében a szobafalméretű festményt (kb. 3x4 méteres vászon) lebontotta, elszállította és ismeretlennek eladta. 1957-ig a kép és kerete hibátlan volt.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]