Ugrás a tartalomhoz

Théodelinde de Beauharnais

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Engusz (vitalap | szerkesztései) 2020. november 21., 22:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Származása, testvérei: jav)
Théodelinde de Beauharnais
Théodolinde de Beauharnais leuchtenbergi hercegnő
Théodolinde de Beauharnais leuchtenbergi hercegnő
Született1814. április 13.[1][2][3][4]
Mantova
Elhunyt1857. április 1. (42 évesen)[1][2][3][4]
Stuttgart
Állampolgársága
HázastársaGuglielmo di Urach (1841. február 8. – )[5]
Gyermekei
  • Auguste von Urach
  • Princess Eugenie of Urach
  • Princess Marie of Urach
  • Princess Mathilde of Urach
SzüleiAuguszta Amália bajor királyi hercegnő
Eugène de Beauharnais
Foglalkozásapolitikus
SírhelyeLudwigsburg Palace
A Wikimédia Commons tartalmaz Théodelinde de Beauharnais témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Théodolinde Louise Eugénie Auguste Napoléone de Beauharnais de Beauharnais (Mantova, 1814. április 13.Stuttgart, 1857. április 1.), francia születésű német hercegnő, Eugène de Beauharnais leánya, Jozefina francia császárné unokája, 1817-től leuchtenbergi hercegnő (Prinzessin Theodelinda von Leuchtenberg, házassága révén 1841-től Urach grófnéja, 1857-ben Urach hercegnéje és Württemberg grófnéja (Herzogin von Urach, Gräfin von Württemberg).

Élete

Származása, testvérei

Théodolinde de Beauharnais hercegnő édesanyja a Wittelsbach-házból származó Auguszta Amália bajor királyi hercegnő (1788–1851) volt, IV. Miksa József bajor választófejedelem (1756–1825), 1806-tól I. Miksa néven bajor király és Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnő (1765–1796) legidősebb leánya.

Édesapja Eugène de Beauharnais (1781–1824) francia herceg volt, Itália francia alkirálya, a jakobinusok által kivégeztetett Alexandre François Marie de Beauharnais vikomt (1760–1794) és Joséphine de Beauharnais (1763–1814) fia, 1806-tól I. Napóleon francia császár fogadott fia, 1817-től Leuchtenberg hercege.

Anyai ágon (hesseni, hanau-ansbachi, baden-durlachi és kleeburgi felmenői révén) Joséphine Maximilienne I. Gusztáv és IX. Károly svéd királyok leszármazottja is volt. Apai ágon (lotaringiai felmenői révén) révén II. Keresztély dán király egyik utódjának is vallhatta magát.

Hét testvér között Théodoline Joséphine Maximilienne ötödikként született. Hatan érték meg a felnőtt kort.

Gyermekkora

Théodolinde születésekor apja, Eugène de Beauharnais még a Francia Császárság marsallja (Maréchal de l'Empire) és Itália alkirálya volt, Napóleon kegyéből. Leányának egyik keresztnevét, a Napóleon név női változatát Eugène herceg választotta, császári mostohaapja iránti hódolata jeléül. Az Első Császárság ekkor már végnapjait élte, a lipcsei csatában győztes koalíciós hadseregek benyomultak Franciaországba, Itáliát osztrák invázió fenyegette. A család még Milánóban, az alkirályi székhelyen lakott. Théodolinde hercegnő Milánó közelében, a monzai kastélyban született, április 13-án, éppen egy héttel Napóleon császár lemondása (április 6.) után.

Születése után néhány nappal, 1814. április 20-án Milánóban francia-ellenes felkelés tört ki, április 26-án apjának családostul menekülnie kellett, a néhány napos csecsemővel együtt. A család Münchenben kapott menedéket Auguszta Amália hercegnő apjának, I. Miksa bajor királynak udvarában. A bécsi kongresszus döntése értelmében 1815-ben elveszítette a Napóleontól kapott összes címeit és birtokait, helyette 1817-ben apósától, I. Miksa bajor királytól megkapta Leuchtenberg örökletes hercegének címét és Eichstätt fejedelmi birtokát. Théodolinde is felvette a leuchtenbergi hercegnő címet.

Házassága

1841. február 8-án Münchenben feleségül Friedrich Wilhelm Alexander Ferdinand von Württemberg grófhoz (1810–1869), Urach grófjához, aki a Württembergi királyi ház morganatikus ágából származott. Édesapja Vilmos Frigyes Fülöp württembergi királyi herceg (1761–1830) volt, I. Frigyes württembergi király (1781–1864) öccse. Édesanyja Wilhelmine Rhodis von Tundersfeld grófnő (1777–1822) volt, akivel Vilmos Frigyes herceg rangon aluli (morganatikus) házasságban élt. Théodolinde leuchtenbergi hercegnő és Wilhelm von Urach gróf házasságából négy leány született:

  • Auguste-Eugénie Wilhelmine Marie Pauline Friederike hercegnő (1842–1916), aki 1865-ben Parzival Rudolf von Enzenberg grófhoz, majd 1877-ben Franz von Thun und Hohenstein grófhoz ment feleségül.
  • Marie Joséphine Friederike Eugénie Wilhelmine Théodelinde hercegnő (1844–1864), fiatalon meghalt.
  • Eugénie-Amalie Auguste Wilhelmine Théodelinde hercegnő (1848–1867), fiatalon meghalt.
  • Mathilde Auguste Pauline Wilhelmine Théodelinde hercegnő (1854–1907), aki 1874-ben Paolo de Viano herceghez ment feleségül.

Utolsó napjai

Férjét a király 1857. március 28-án Urach hercegévé (Wilhelm I. Herzog von Urach) nevezte ki, a württembergi grófi cím meghagyásával. Théodolinde hercegnő ezzel Urach hercegnéje lett. De a kinevezést alig élvezhette, mert ekkor már súlyoos beteg volt, és néhány nappal később, 1857. április 1-jén reggel Stuttgartban meghalt. A ludwigsburgi királyi kastély kápolnájának kriptájában temették el. Szívét Münchenbe vitték, a Szent Mihály-templom Wittelsbach-kriptájába.

Az özvegyen maradt Wilhelm von Urach herceg 1863. február 16-án feleségül vette a Grimaldi családból való Florestine Gabrielle Antoinette monacói hercegnőt (1833–1897), akitől két fia született: Wilhelm II. von Urach herceg (1864–1928) (akit az első világháború vége felé, 1918. július 9-én még kikiáltottak a Német Császárság védnöksége alatt álló Litvánia királyának, II. Mindaugas' néven), és Karl von Urach herceg (1865–1925).

Irodalom

  • Arnold McNaughton: The Book of Kings: A Royal Genealogy, London (1973)
Commons:Category:Princess Théodelinde de Beauharnais
A Wikimédia Commons tartalmaz Théodelinde de Beauharnais témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

  1. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  3. a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  4. a b Genealogics (angol nyelven), 2003
  5. p11062.htm#i110611, 2020. augusztus 7.