Törzs Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tambo (vitalap | szerkesztései) 2013. április 9., 09:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája: kép)
Törzs Jenő
Tőrzs Jenő, Hamlet szerepében
Tőrzs Jenő, Hamlet szerepében
SzületettBloch Jenő
1887. április 23.
Budapest Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt1946. február 1. (58 évesen)
Budapest magyar
Állampolgárságamagyar
HázastársaForrai Rózsi
GyermekeiTörzs Éva
Foglalkozásaszínész, író, filmrendező
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1906)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-2-121)

A Wikimédia Commons tartalmaz Törzs Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Törzs Jenő (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, 1946. február 1.) színész, író, filmrendező.

Életpályája

Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Honthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933)

1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Első nagy sikerét, Edmond Rostand Sasfiókjának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a Hamlet címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. Neje, Fischer Rozália 1931. július 20-án elhunyt. Törzs 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen volt visszavonulni a színpadtól. (Csortos Gyula ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.”)

Törzs Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-2-121.

Törzs 1945-ben szerződést kapott a Nemzeti Színháztól, megrendült egészsége miatt csak egy szerepben tudott színpadra lépni, és az ezt követő évben elhunyt.

Elsősorban színpadi színész volt, nagy prózai szerepeket játszott, hosszú évekig Csortos Gyulával egy színpadon. Bár azonos szerepkörben is feltűntek, ha egy darabban szerepeltek, Csortos mindig Törzs ellenlábasának szerepét kapta.

Játszott bonviván szerepet is, az Aki mer, az nyer című operettben, amelynek szövegét Rejtő Jenő írta, százötvenszer lépett fel Honty Hannával, de alacsony termete miatt a zenés színpadon nem érvényesült igazán. Ez volt az oka annak is, hogy a Nemzeti Színház hosszú ideig nem szerződtette le. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben (mint például a Meseautó Szűcs Jánosa) már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.)
  • Színházi Kislexikon (Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.)

További információk