Szobek András

Szobek András
Született	1894. december 14. Békéscsaba
Elhunyt	1986. december 3. (91 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 17. – 1945. november 3.) Békés vármegye főispánja (1945. január 4. – 1945. szeptember 27.) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1948) államtitkár (1947. szeptember 24. – 1947. december 31., Földművelésügyi Minisztérium) magyarországi parlamenti képviselő (1948 – 1949. május 15.) magyarországi parlamenti képviselő (1949. augusztus 31. – 1953. május 17.) magyar nagykövet a Szovjetunióban (1949. szeptember 26. – 1950. május 22.) Magyarország külkereskedelmi minisztere (1950. május 30. – 1953. július 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1956) magyar nagykövet Kínában (1953. december 1. – 1954. július 6.) Magyarország begyűjtési minisztere (1954. július 6. – 1956. október 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1956 – 1958. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1963. február 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1967. március 19.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szobek András (Békéscsaba, 1894. december 14. – Budapest, 1986. december 3.) magyar kommunista politikus volt, az 1940-es és 1950-es években fontos kormányzati és külpolitikai posztok betöltője.

Élete

Eredeti foglalkozása szerint ács. Fiatalon, még az első világháború előtt belépett a Magyar Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). A háborúban, majd a Magyar Tanácsköztársaság idején katona volt, a Vörös Hadseregben parancsnoki beosztása volt. A Tanácsköztársaság bukása után internálták, 1921-ben a nyíregyházi gyűjtőtáborból szabadult. 1921 és 1944 között Békéscsabán volt az MSZDP titkára. Ezen az időszakon belül, 1925 és 1928 közt a kommunista pártnak is tagja volt.

A háború után

1944-től a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja volt, 1945-ig a párt Békés vármegyei titkára. A német megszállás idején ismét internálták, a németek kiűzése után azonban 1945-ben Békés vármegye főispánjának nevezték ki. Ugyanettől az évtől 1948-ig tagja volt az MKP, majd 1956-ig az utódpárt Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének. 1946-tól két évig póttagja volt a Politikai Bizottságnak is.

1945 nyarán a szlovák-magyar lakosságcsere során a szlovákajkúak áttelepítéséért felelős kormánybiztosnak nevezték ki, később a Közellátásügyi Minisztériumban lett politikai államtitkár, majd 1947 és 1949 közt a Földművelésügyi Minisztériumban töltötte be ugyanezt a posztot, miközben az Országos Közellátási Hivatal főtitkára volt.

1949-ben külpolitikai kulcsposztot kapott: egy évig volt Magyarország moszkvai nagykövete. Ezt a posztját nem szerette, Marjai József követségi titkár szerint legfőbb gondja az volt, hogyan tud kolbászt csinálni a követség pincéjében. Rákosi Mátyás kommunista diktátor Szobek önéletrajzi műve szerint azt szabta legfőbb feladatául, hogy a "felszított nacionalista érzelmeket" lecsillapítsa a moszkvai magyar és román ösztöndíjasok között. Saját elbeszélése szerint hat embert hazaküldött (másokkal, akikre Rákosi személyesen, levélben tett panaszt, csak elbeszélgetett).[1]

Visszatérte után külkereskedelmi miniszterhelyettes lett, 1953 júliusáig, majd Pekingbe nevezték ki nagykövetnek és meghatalmazott miniszternek. A következő év nyarán visszatért és begyűjtési miniszter lett 1956. október 24-éig, amikor Nagy Imre új kormányában nem kapott helyet. A politikába 1957-ben, az 1956-os forradalom leverése után tért vissza az Elnöki Tanács tagjaként. E posztját országgyűlési mandátumával együtt az 1967-es választásokig tarthatta meg.

A Fiumei Úti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.

Műve

• Egy munkásélet emlékei (Budapest, 1986.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Életrajza az 1945-1947-es Országgyűlés almanachjában
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950

Elődje: Székács István

Békés vármegye főispánja 1944. április 26. – 1944. október 27.

Utódja: Keresztes Mihály