Szirtes Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirtes Artúr
Szirtes Artúr arcképe a Magyarország című lapban.
Szirtes Artúr arcképe a Magyarország című lapban.
Született

Pancsova
Elhunyt

Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
SzüleiSzirtes Ignác
Goldstein Laura
Foglalkozása
Halál okaönakasztás
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (3. bal Aa. parcella, 74. sor, 14. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szirtes Artúr (Pancsova,[m 1] 1884. szeptember 15.[2][m 2] – Budapest, Terézváros, 1927. április 14.)[3] magyar ügyvéd, jogszociológus, jogi szakíró, író, költő.

Élete[szerkesztés]

1902-ben Budapesten a VI. kerületi Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Gimnáziumban jeles eredménnyel tett érettségi vizsgát,[2] majd beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, ahol Pikler Gyula és Vámbéry Rusztem előadásait látogatta,[4] végül jogtudományi doktorátust tett és ügyvédi oklevelet szerzett (1910),[5] egyben az ügyvédi kamara is felvette lajstromába.[6] 1909-ben felvették a Reform szabadkőműves páholyba,[7] amelynek később helyettes főmestere is lett.[8]

Tanulmányai, könyvismertetői a Huszadik Század, hasábjain jelentek meg, a szociális tartalmú jog megteremtésére irányuló törekvéseit németországi kollégái rokonszenvvel követték, pályája kiteljesedésében azonban neurózisa, és ennek köszönhető korai halála megakadályozta. 1910 és 1912 folyamán előadást tartott a Galilei Körben, Új-Zéland szocialisztikus államszervezete,[9] illetve A szerződésekről címmel.[10] A Huszadik Századon kívül cikkei és szépirodalmi munkái jelentek meg a Jövendőben,[11] a Kis Lapban,[12] a Magyar Hírmondóban,[13] a Magyar Közéletben,[14] a Nemzeti Iskolában,[15] a Szinérváraljában,[16] A Színházban,[17] továbbá megjelent írása az Incze Henrik által szerkesztett Magyar Színészeti (Művészeti) Almanach 1906-os évfolyamában.[18]

Elsősorban iparjoggal foglalkozott, ám irodalmi tevékenységet is folyatott, több verseskötete is megjelent. Elkötelezett híve volt a szociális jogalkotási mozgalomnak, szociológiai kutatások céljából több alkalommal járt külföldön, egy ízben Új-Zélandon. Itteni élményei nyomán írta meg az Új-Zéland mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus szervezete" című tanulmányát, és ugyanezen címmel könyvet is írt az ország demokráciájáról (1910).[4] Károlyi Mihály kormánya idején visszautasította a miniszteri tanácsosi pozícióit,[19] 1919-ben sikkasztással vádolták meg,[20] s a forradalmak után munkakedve és munka iránti lelkesedése is alábbhagyott. 1927-re az állandó megfeszített munka miatt idegi állapota megromlott, így előbb külföldre utazott üdülni, majd visszatért, ám rövid idő után ismét a neurózis jelei mutatkoztak, így 1927 márciusában újfent elutazott,[21] ezúttal Abbáziába. Állapota nem javult, és visszatérte után nem sokkal, 1927. április 14-én megírta végrendeletét[21] – búcsúleveleit már márciusban elkészítette –,[19] majd öngyilkosságot követett el a terézvárosi Szív utca 18. alatti ház második emeletén lévő lakásban.[22][23][3] Halálesetét egyik sógora, Stromwasser Leó zenetanár jelentette be.[3][24][25] 1927. április 19-én temették el,[26][27] a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (3. bal Aa. parcella, 74. sor, 14. sírhely).[28] Sírját 1928 áprilisában a Magyar Iparosszövetség megkoszorúzta.[29]

1914-ben a Magyar Iparosok Országos Szervezete főtitkára lett,[30] s tagja volt a Magyar Művelődés Társaságának,[31] az Iparművészeti Társulatnak.[32]

Családja[szerkesztés]

Apja a lengyeltóti születésű Szirtes (1876-ig Steinberg)[33] Ignác pedagógus (1850–1922) volt,[23][34] anyja Goldstein Laura.[35] Nem nősült meg.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Szerelem (versek, Budapest, 1904)[m 3]
  • Az élet útja (Budapest, 1907)[36][m 4]
  • Világharmónia (Budapest, 1908.)[37]
  • Mária dalok (versek, Budapest, 1909)
  • Új-Zéland, mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus államszervezete" (Budapest, [1910])[38]
  • Szociális jogtudomány és szociográfiai módszer (Budapest, 1912.)[39]
  • A szociális jog elmélete (Budapest, 1913)[m 5]
  • Társadalmi szervezkedés (Budapest, 1914)[40]
  • Die Rechtswissenschaft eine Kulturmacht Zur Frage der gesellschaftlichen Vorbereitung des Gesetze (Einführung in das lebende Recht, H. 15.) (Hannover, 1916.)[41][m 6]
  • A gazdaságpolitikai pártok fejlődése (Budapest, 1917)[m 7]
  • Termelő exisztenciák szervezése (Budapest, 1917)[42]
  • Társadalom és jogalkotás. In: Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai (Budapest, 1917–1918)[43][44]
  • Jogalkotástani előadások. In: Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai (Budapest, 1917–1918)[44]
  • Jogalkotástani előadások (Budapest, 1918)
  • Zur Psychologie der öffentlichen Meinung (Wien, 1912.); Közvélemény és társadalmi fejlődés (Budapest, 1921)[45]
  • Évek és énekek[m 8] (versek, Budapest, 1922.)[46][47]
  • Szociálindividualizmus (1924)[48]
  • A kollektív munkaszerződés (Budapest, 1925)

Könyvismertetők Szirtestől[szerkesztés]

  • Klotür és házszabály az angol parlamentben. Huszadik Század, 17. (1916: 1. sz.) 352–355.[m 9]
  • Raoul Brugeilles: Le droit et la sociologie. Paris, 1909. Jogállam, 10. (1911: 10. sz.) 777–779.[49]

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Új-Zéland mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus szervezete". Huszadik Század, 11. (1910: 1. sz.) 624–638.
  • Képek az ausztráliai munkásdemokráciákból. Huszadik Század, 12. (1911: 2. sz.) 337–345.
  • A bér- és munka- feltételek törvényi szabályozása. Szociálpolitikai Szemle, 2. (1912: 5. sz.) 68–70.
  • Uj hangok az angol parlamentarizmusról. Huszadik Század, 16. (1915: 2. sz.) 358–364.
  • A szociális jogalkotás problémája. Huszadik Század, 17. (1916: 2. sz.) 20–34.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A Szirtessel foglalkozó lexikonok Budapestet jelölik meg születése helyéül, érettségi anyakönyvében azonban Pancsova szerepel, a születés helyére vonatkozó információ innen származik. Pancsovai születését megerősíti a tény, hogy Szirtes Artúr apja, Szirtes Ignác ekkoriban Pancsován oktatott, és csak 1889-ben került Pécsre, majd Budapestre.
  2. ↑ A források egy része ettől eltérő dátumot jelez, a Magyar Zsidó Lexikon 1887-et, a Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása 1885-öt. Az itt szereplő információ Szirtes Artúr érettségi anyakönyvéből származik.
  3. ↑ Ismertetését l. Szirtes Artúr: Szerelem. Vasárnapi Ujság, 51. (1904: 11.) 174–175.
  4. ↑ Ismertetését l. Az élet útja. Vasárnapi Ujság 54. (1907: 44. sz.) 887.
  5. ↑ A könyvismertetőt l. Csepela Lajos: A szociális jog elmélete. Katolikus Szemle, 30. (1916: 2. sz.) 110.
  6. ↑ A könyv ismertetéséért l. Németh Péter: A társadalmi jogalkotás tudománya. Huszadik Század, 18. (1917: 1. sz.) 274–276., illetve Ribáry Ernő: Szirtes Artur: Die Rechtswissenschaft ... Jogállam, 15. (1916: 7–8. sz.) 516–518.
  7. ↑ A könyv ismertetéséért l. Jászi Oszkár: A pártélet reformjához. Huszadik Század, 19. (1918: 1. sz.) 54–56., illetve Magyary Géza: Jelentés a pályázatok eldöntéséről. In: Akadémiai Értesítő. MTA, Budapest 1919. XXX. 191.
  8. ↑ Az Est-lapok repertóriumában tévesen Ének és énekek címmel tüntették fel.
  9. ↑ Könyvismertető Ferenczy Árpád: Az angol parlamenti szólásjog és fegyelem történeti fejlődése és jelen állapota 1547–1913 című művéről.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
  2. ↑ a b HU BFL - VIII.41.b érettségi - 1902 - 1.06.18.0006271.
  3. ↑ a b c Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 613/1927. folyószáma alatt.
  4. ↑ a b c "Nem tudok ellenállni a halál vágyának... Pesti Napló 78. (1927: 86. sz.) 7.
  5. ↑ Magyar Királyi Igazságügyminisztérium. In: Magyarország tiszti cím- és névtára. Budapest 1927. 318.
  6. ↑ Az ügyvédi kamarák köréből. Igazságügyi Közlöny, 19. (1910: 11. sz.) 405.
  7. ↑ Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II.: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest 1939. 338.
  8. ↑ Dr. Somogyi István: A szabadkőműves Budapest. Magyar Kultúra, 9. (1922: 1. sz.) 654.
  9. ↑ A Galilei Kör. Népszava, 38. (1910: 79. sz.) 8.
  10. ↑ A Galilei Kör. Népszava, 40. (1912: 26. sz.) 7.
  11. ↑ Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. H–K. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1975. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 604.
  12. ↑ Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. K–M. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1977. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 778.
  13. ↑ Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Ma Este–Magyar Szemle. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1978. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 1033. p.
  14. ↑ Uo. 1100.
  15. ↑ Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Napló–Panoráma. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1978. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 1488.
  16. ↑ Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Székely Közélet–Tábortűz. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1978. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 2508.
  17. ↑ Uo. 2517.
  18. ↑ Magyar Művészeti Almanach. Népszava, 33. (1905: 272. sz.) 6.
  19. ↑ a b "Jobb a szép multtal meghalni, mint a beteg jövőt tovább erőszakolni". Magyarország, 34. (1927: 86. sz.) 5.
  20. ↑ HU BFL - VII.18.d - 13/8352 - 1919.
  21. ↑ a b Dr. Szirtes Artúr ügyvéd fürdőszobájában felakasztotta magát és meghalt. Az Est, 18. (1927: 86. sz.) 5.
  22. ↑ Szirtes Artur dr. ügyvéd felakasztotta magát. Budapest Hírlap, 47. (1927: 86. sz.) 6.
  23. ↑ a b Súlyos idegbaja miatt öngyilkossá lett Szirtes Artur dr. 8 Órai Újság, 13. (1927: 86.) 4.
  24. ↑ Stromwasser Leib Itzig Lipót Izsák és Szirtes Aranka házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. házassági akv. 813/1911. folyószáma alatt.
  25. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában. A hozzáférés ideje: 2016. december 16.
  26. ↑ Szirtes Artúr gyászjelentése. Pesti Napló, 78. (1927: 87. sz.) 28.
  27. ↑ Gyászrovat. Budapesti Hírlap, 47. (1927: 88. sz.) 8.
  28. ↑ Szirtes Artúr. Öröklét. A hozzáférés ideje: 2016. december 16.
  29. ↑ Halálozás. Pesti Hírlap, 50. (1928: 87. sz.) 14.
  30. ↑ Az iparosok politikai szervezkedése. Budapesti Hírlap, 34. (1914: 128. sz.) 5–6.
  31. ↑ Irodalom, művészet. Szózat, 5. (1923: 22. sz.) 10.
  32. ↑ Magyar Iparművészet. Szerk. Györgyi Kálmán. Budapest 1920. 48.
  33. ↑ A BM 1876. évi 14272. számú rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1876. év 3. oldal 29. sor.
  34. ↑ Szirtes Ignácz. Öröklét. Hozzáférés ideje: 2016. december 16.
  35. ↑ Szirtes Artúr egyik testvérének, Szirtes Borbálának házasságkötése. Bejegyezve Budapest VI. ker. házassági anyakönyv 2417/1919. folyószáma alatt.
  36. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest 1909. XIII. 997. h.
  37. ↑ MSzIB. III. 180.
  38. ↑ Új-Zéland, mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus államszervezete". A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes katalógusa. A hozzáférés ideje: 2016. december 18.
  39. ↑ MSzIB. III. 144.
  40. ↑ A könyv ismertetését l. Kis József: Szirtes Artur: Társadalmi szervezkedés. Nyugat, 7. (1914: 8. sz.) 575.
  41. ↑ A szerkesztőségnek beküldött könyvek jegyzéke. Huszadik Század, 17. (1916: 1. sz.) 408.
  42. ↑ MSzIB. III. 106.
  43. ↑ MSzIB. III. 146.
  44. ↑ a b Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes katalógusa. A hozzáférés ideje: 2016. december 18.
  45. ↑ Ismertetésekért l. MSzIB. IV/A. 441.
  46. ↑ Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusából.
  47. ↑ Ismertetését l. Sz[ilágyi] [G]éza: Szirtes Artur: Évek és énekek. Pesti Napló, 73. (1922: 120. sz.) 11.
  48. ↑ Szirtes Artúr. In: Révai Nagy Lexikona. Budapest 1925. XVII. 649.
  49. ↑ MSzIB. II. 33.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Helikon, Budapest. 2007. VI.
  • Szociális jogi kongresszus Bécsben. Jogtudományi Közlöny, 52. (1917: 3. sz.) 28.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szirtes_Artúr&oldid=26771903”