Ugrás a tartalomhoz

Szilágyi Júlia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi Júlia
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1936. augusztus 1. (88 éves)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Foglalkozása
  • fordító
  • irodalomtudós
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Szilágyi Júlia (Kolozsvár, 1936. augusztus 1.–) erdélyi magyar irodalomkritikus, esszéíró, egyetemi oktató.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

Szülővárosában magánúton érettségizett (1955), majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát (1959). 1963–67 között a Dolgozó Nő művelődési rovatát vezeti, majd kétévi megszakítás után, 1969-től nyugdíjazásáig (1991) a Korunk szerkesztőségének belső munkatársa. 1992-től a BBTE-n, a magyar irodalomtörténeti tanszék keretében megbízott előadótanár. Egyetemi előadásaiban teljesedett ki több évtizedes kritikusi, tanulmány- és esszéírói tapasztalata. „…bízik az emberek nyíltagyúságában – írja róla egyik tanítványa – és meg szeretné tanítani őket valamire,… a testéből sugárzik a jó értelemben vett tanítani vágyás… Elsősorban elemez. Nyugodtan, csöndesen, a maga sok éven át cigarettával pácolt hangjával” (Demény Péter, Helikon 1996/13).

Széles körű tárgyismeretről, finom elemzőkészségről tanúskodó világirodalmi esszéinek egy része a Kriterion Könyvkiadó Horizont sorozatának köteteihez (René Fallet, Déry Tibor, Denis Diderot, Abe Kóbó, Virginia Woolf, George Sand, Thornton Wilder) készült elő-, illetve utószók, és csak később rendeződtek tanulmánykötetekké. Esszéi, kritikái megjelentek továbbá az Utunk, Igaz Szó, Valóság, Korunk, Látó, Helikon, Élet és Irodalom, Holmi, Lettre Inter­nationale, Diagonale Est-Vest c. folyóiratokban, lapokban. E sokfelé kitekintés ellenére is egységes látásmód jellemzi írásait: „Valaki, aki még a határidők poklában sem lépett ki önnön alkatából – állapítja meg róla ugyancsak Demény Péter –, nos, egy ilyen ember már pusztán emiatt is tiszteletet érdemel. De nem csupán erről van szó. Hanem arról is, hogy a különböző folyóiratok felkérésére írott elemzések ugyanolyan mélyek és alaposak, mint azok, amelyekre a szerző sejthetően több időt szánhatott. Valaki, akinek mindig van ideje – azt hiszem, ez az esszéíró egyik legjobb meghatározása; s ezt a meghatározást mintha csak rászabták volna” (Erdélyi Riport, 2002/4).

A könyvesboltok polcaira csak ritkán és nagy kihagyásokkal kerültek saját kötetei. „Évtizedenként egy kötet – az adat itt a türelem, az igényesség jeleként funkcionál” – írja egy másik tanítványa, Balázs Imre József (Holmi, 2002/2). Pedig ezekben rajzolódik ki az ő sajátos kritikusi arcéle. „…inkább szeret olvasni, mint írni – írja 2002-ben megjelent kötetének kapcsán Osváth Annamária –, s szívesebben tanul, mint tanít” – idézi a kötetből kritikusi hitvallásnak tekintett sorait: „…a kritikusnak kutatása tárgyát… nem áttekintenie kell, hanem szakadatlanul körüljárnia. Ezért nem tévesztheti össze rálátással azt a szöget, amelyből éppen nézheti. Magának az ítéletnek nem, csupán a műítész magatartásának lehetnek feladhatatlan konstans szabályai.” És szintén idézi, mert rá jellemzőnek érzi Marcus Aureliusszal az olvasóknak adott tanácsát: „Mindenekelőtt ne kapkodj ide-oda, ne erőlködj, hanem szabad lélekkel… tekintsd a világ dolgait… Ne várj tőlem intelmeket, sőt óvakodj mindazoktól, akik azt hiszik, intelmeik túlélik tapasztalataik konkrétumát. Úgy keresd az igazságot, hogy valahányszor rábukkansz – mert ettől olyan nemes kaland a keresés –, bizonyítsd érvényességét azzal, hogy tiszteled a másik, a mások igazságát, jogát arra, hogy a maguk módján keressék azt” (A Hét, 2002/48).

Gyűjteményes kötetekben megjelent fontosabb írásai

[szerkesztés]
  • Különbség (in: A költő életei. Szilágyi Domokos. 1938–1976. Bukarest, 1986; újraközölve: A költő (régi és új) életei. Kolozsvár, 2008. 97–101)
  • The second and the third Generation Holocaust survivors and their descendents (in: Studies on the Holocaust in Hungary. Ed. R. L. Braham, New York é. n.)
  • Játszhatnám (in: Játszhatnám. Szilágyi Domokos halálba menetelének 20. évfordulójára. Kolozsvár, 1996)
  • Magyarul zsidóként Romániában (in: Egy kisebbség kisebbségei. Stockholm–Budapest, 1997)
  • Várakozás-olvasatok: Babits Mihály: Jónás könyve (in: Penna historae. Marosvásárhely, 2000)
  • A mindenség felezőideje (in: Az emberfejű madár. Kolozsvár, 2007)
  • Kovács Ildikó világa (in: Kovács Ildikó bábrendező. Kolozsvár, 2008)
  • Mit tudok Dávid Gyuláról? (in: Az önzetlen pulpitus. Kolozsvár-Marosvásárhely, 2008)
  • Tamás Gáspár Miklósról (in: A másként gondolkodó. Budapest, 2008)
Román nyelven: Europa mea (in: Cum­păna. Antologia revistei de cultură Korunk. Kolozsvár, 1990–95).

Válogatásai, bevezetései

[szerkesztés]
  • Válogatta és bevezette Bálint György publicisztikai írásainak kötetét (A tintahal. Bukarest, 1964)
  • Székely János legszebb verseit (Bukarest, 1966); *Maria Banuș legszebb verseit (Bukarest, 1966)
  • Ady Endre verseinek Mag hó alatt c. válogatását (Kolozsvár, 1972. Tanulók Könyvtára)
  • Déry Tibor A portugál királylány c. novelláskötetét (Bukarest, 1974. Tanulók Könyvtára)
  • Szilágyi Domokos verseinek Magyarok c. alatt Siklódy Ferenc grafikáival megjelent kötetét (Kolozsvár, 1996)
  • Szerkesztette a Korunk 1986–87-es évkönyvét (Földfogyatkozás, Kolozsvár, 1986)

Bevezetésével megjelent kötetek

[szerkesztés]
  • Gondolatok a szerelemről (szerk. Dévald László. Bukarest, 1971 Téka; 1991-től Budapesten számos kiadásban)
  • L. N. Tolsztoj: Gyónás. Napló – levelek (Bukarest, 1978. Téka)
  • James Boswell: Doktor Johnson élete (Bukarest, 1984. Téka)
  • Székely János: Semmi – soha (Bukarest, 1994; 2. kiad. Bukarest, 1999. Romániai Magyar Írók)
  • Kós Ká­roly: A Gálok – Varju-nemzetség – Budai Nagy Antal históriája (Kolozsvár, 1998. Romániai Magyar Írók)

Kötetei

[szerkesztés]
  • Jonathan Swift és a XX. század (kismonográfia, Bukarest, 1968)
  • A helyszín hatalma (esszék, Bukarest, 1979)
  • Mit olvas Hamlet herceg? (esszék, tanulmányok, Bukarest, 1993)
  • Versenymű égő zongorára (esszék, tanulmányok, Marosvásárhely, 2002)
  • Lehet-e esszét tanítani? (Kolozsvár, 2007)
  • Jegyzetek az akváriumból (esszék, feljegyzések 2003-2010, Kolozsvár, 2010)
  • Álmatlan könyv (memoár, Kolozsvár, 2014)

Fordításában jelent meg René Fallet Egy félnótás Párizsban c. regénye (Bukarest, 1969. Horizont).

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  2. ↑ Látó-nívódíjban részesül Tibori Szabó Zoltán és Szilágyi Júlia. szabadsag.ro, 2015. december 2. [2015. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 26.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Láng Gusztáv: Kísérletek és eredmények. Utunk, 1968/51.
  • Bálint Tibor: Mi újság a törpék országában? Korunk, 1969/4.
  • Lászlóffy Aladár: Az értelem színhelyén. Korunk, 1979/11.
  • Cs. Gyimesi Éva: A pontos látlelet művészete. Utunk, 1979/37.
  • Szász János: A rejtekező esszé. Igaz Szó 1980/ 8.
  • Szőcs István: A helyszín hatalma. Előre, 1980. január 16.
  • Kántor Lajos: Választott sors. Utunk, 1986/32.
  • Cseke Péter: Az egyetemességgel mért eredetiség ösztönzése. Korunk, 1993/1.
  • Szilágyi Júlia: Évek, csalódások, totemállatok (Visszaemlékezés). Látó 1993/8.
  • Esterházy Péter: Szükség. Élet és Irodalom 1995/11.
  • Demény Péter: Külön fejezet (Szilágyi Júlia születésnapjára). Helikon 1996/13
  • Demény Péter: A türelem kastélya. Erdélyi Riport, 2002/4.
  • Selyem Zsuzsa – Szilágyi Júlia: Levélváltás. Látó, 1998/8–9.
  • Balázs Imre József: Az intenzitás visszahódítása. Holmi, 2002/2.
  • Osváth Annamária: Az olvasólámpa fénykö­rében. A Hét, 2002/48.
  • Vallasek Júlia: Az olvasó önéletrajza. Élet és Irodalom, 2002. július 12.
  • Boka László: Kritikusi dilemma, olvasói bizonyosság. Székelyföld, 2005/7.
  • Tamás Gáspár Miklós: Szilágyi Júlia születésnapjára. Élet és Irodalom 2006. augusztus 11.
  • Ketten egy könyvről: Radnóti Sándor: Az értekező líra. – Ágoston Vilmos: A Szilágyi-szalon rejtelmei. Élet és Irodalom 2008. március 7
  • Tompa Andrea: A másik szabadság. Holmi 2008/6
  • Gál Andrea: Az esszé dicsérete. Krónika 2008. július 25–27
  • Mike Ágnes: Esszé az esszéről. Helikon, 2008/18.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilágyi_Júlia&oldid=26855393”