Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:Vakeger

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Vakeger 15 évvel ezelőtt a(z) Re: 52 témában

Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje (pl. egy könyvalakú szótárban) a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.

A nagyon régi szótárak jellemzően egynyelvűek voltak és tematikus sorrendben készültek. Ilyenformában rokonai a lexikonnak és az enciklopédianak, azonban a különbség lényeges, mivel az utóbbiakban az egyes címszavak nem a szavak jelentését, hanem a megnevezett tételhez kapcsolódó,tényeknek tekintett ismereteket tartalmazzák.

A szótári jelentés rendszerint egy rövid meghatározás az adott szó értelméről, azaz annak megfogalmazása, hogy milyen más szavak válthatják ki az eredeti kifejezést. Ez a megoldás egynyelvű szótárak esetében jól mutatja, hogy a nyelv rekurzíó terméke, azaz egy szókincs áll rendelkezésünkre, és ennek elemeit váltogatva használjuk fel a szókincs minden eleme jelentésének meghatározására.

A szótárak szóanyaga rendszerint szűkebb, mint egy nyelv szókincse, és a használat célja, igényei szrint alakul. A legrégebbi szótárak egyike a nehéz szavak szótára volt, a leggyakrabban használt szótár a helyesírási szótár, míg a legszámosabb szótár típusnak a szószedet, vagy glosszárium számít, amely egy adott írásműhöz vagy feladathoz kapcsolódóan elkészített szójegyzék neve.

Az, hogy egy szótárban a szavak milyen csoportosításban vagy sorrendben követik egymást, az egyrészt az adott nyelvtől, másrészt a szótár adathordozójától függ. Amióta számítógépet használunk nem szükségszerű, hogy egy elektronikus médiumon megvalósított szótár “lapja” ugyanúgy nézzen ki, mint egy könyvalakú szótáré, ahogy a keresés sem korlátozódik a lapozásra. A számítógép azt is lehetővé teszi, hogy a szavaknak ne csak az írott képe, hanem hangalakja is rögzíthető - és ezért hallható - legyen, számos más, a szavak jelentéséhez és használatához kapcsolódó egyéb ismerettel együtt.

Szótártípusok

A szótár fizikai megvalósításán alapuló tipológiától eltekintve a szótárak lehetnek egy-, két- és többnyelvű szótárak, amely utóbbi kettő esetében az A nyelv szócikkeihez a B nyelven megadott jelentés tartozik, míg a többnyelvű szótár esetében a dolog kicsit bonyolultabb. Könyvalakú szótár esetében a többnyelvű szótárak készítői kénytelenek bevezetni egy számjegy azonosítót, és kiválasztani egy A vezérnyelvet. Ezután a keresés lehetővé tétele érdekében készítenek egy betűrendes mutatót minden egyes nyelvhez, és a szavak számjegy azonosítója segítségével ki lehet keresni az A nyelvű kifejezés B, C, D, stb. megfelelőit.

A szótár kiinduló anyaga és szerkesztői célja szempontjából vannak egynyelvű értelmező szótárak, amelyek szerkesztését többnyire lexikográfus nyelvészek végzik az adott nyelv írot és beszélt nyelvi megnyilatkozásainak igen széles mintáiból merítve. Ezeknek a kiinduló anyagoknak a neve korpusz, és elektronikusan is rögzítve vannak, a korábban cédulákra gyűjtögetett anyagokkal szemben.

Vannak továbbá szűkebb és tágabb tudományterületekhez kapcsolódóan készülő szakszótárak, amelyeknek készítői rendszerint nem lexikográfusok, hanem egyrészt az adott szakma művelői, másrést egyúttal számítástechnikusok is, akik a szótárkészítéshez szükséges szoftverelemeket maguk is elő tudják állítani. Mivel az utóbbi ismeretekkel egyre többen rendelkeznek, számos elektronikus szótár készül lexikográfiai szempontból laikus emberek munkájaként, esetenként annak megfelelő minőséggel.

A szótárak minősége

A szótárak minőségét a látszat szintjén a szótár kiadója, múltja, a kiadások száma, a szóanyag bősége, stb. jelzi.

Valójában azonban mivel a szótár információkat megtestesítő termék, a minőséget meghatározó szempontok mások. Az első, hogy kinek készült a szótár, megfelel-e a használó igényeinek. Mivel a legtöbbet használt szótárak a kétnyelvű szótárak, és a használat célja az idegennyelv tanulás, a kétnyelvű szótárak használói igen különböző tudással és ezért eltérő igényekkel jellemezhetők. Ez a tény esetenként tükröződik a szótár minőségében.

Függetlenül a szótárhasználó tudásszintjétől a szótárban található címszavakhoz kapcsolódóan az információtól azt várjuk el, hogy az legyen igaz, pontos, megbízható, naprakész, teljes, érthető, világos, könnyen kezelhető, hozzáférhető, stb. Végül a mai szövegfeldolgozási technológiai eljárások egy sor új ismeret előállítását is lehetővé teszik a szavakhoz kapcsolódóan, és az is kívánatos, hogy ezek az ismeretek helyet kapjanak egy -egy szócikk kapcsán. A Longman szótár pl. közli, hogy egy adott szó milyen használati gyakorisággal szerepel az angol nyelvben, és ezzel orientája a tanulót a tanulásban.

Szótárkészítési eszközök

A szótárkészítés a szótár címszavainak kiválasztásával kezdődik, amely nyelvenként eltérő problémákhoz vezet. Az angol nyelv esetében a kiválasztott azonos alakú szavak (homonima) között különbséget kell tenni, és ez általában az adott szó szófaj osztályba sorolásával oldható meg. További probléma, hogy ugyanaz a szófajú szó több jelentéssel és értelemmel bír, és ahogy kivesszük a szót az eredeti szövegkörnyezetéből, bizonytalanná (többértelművé) válik annak jelentése. Ezért akár az eredeti szöveg beillesztésével, akár annak speciális vagy szakterületi megjelölésével, akár anélkül, számozott jelentésváltozatokat adunk meg egymás után.

A toldalékoló magyar nyelv esetében a kiválasztott szövegben előforduló szavakat először meg kell fosztani a végződésektől, lemmatizálni kell, hogy megkapjuk a szótövet (lemma). Ezek válhatnak azután szócikkekké (lexema). Maguknak a jelentéseknek a megadása sem egyformán történik az adott szó szófajától függően, mivel főnevek esetében valószínűleg definíciót használunk, igék és melléknevek esetében pedig szinonimakat. A szavak szótári alakra való lepusztítását lemmatizáló program segítségével végezzük el, az ilyen programok képezik az alapját a számítógépes helyesírásellenőrzésnek.

Maguknak a szavaknak a kiválasztását egy adott szövegből szintén egy számítógépes program fajtával, a concordancia elemző segítségével végezzük. Ez a program a szöveg összes szavát sorrendbe rakja gyakoriság és/vagy ábécé szerint. Ezen adatok alapján eldönthető, hogy mely szavakra van szükség a szótárban, melyekre nincs. Mivel ezzel a szó jelentéséhez tartozó rész még nincs meg, ugyanez a program könyvtárosi használatból ismert KWIC rutinja segítségével, amely megmutatja az adott szó összes előforulását minden környezetében, magunk fogalmazzuk meg a jelentést, és/vagy felhasználjuk a szó környezetbeni adott előfordulását példaképpen.

A KWIC programhoz hasonlóan működnek az egyszerre több szótárban kereső (alignment) programok, amelyek megmutatják a szó jelentését esetenként akár egy tucat különböző szótárban, és nekünk kell eldöntenünk, hogy melyik esettel állunk szemben. Fontos megjegyezni, hogy mivel az ember mindig értelmes, jelentéssel bíró dolgokat keres a környezetében, nagyon gyakran tévedünk úgy, hogy rossz “helyen” keressük a szó jelentését.

Egészen más a tennivalónk, ha a szótárat nem betűrendes fekvésben, hanem belső tartalmi összefüggések alapján, tezauruszként akarjuk elkészíteni. A Longman kiadó a Longman Lexicon kiadása illusztrálja ezt a megoldást, amely másfajta, de szintén nagyon fontos igényeket elégít ki. Természetesen a tezauruszépítésnek is vannak számítógépes eszközei, és magyar tezauruszok is készültek számítógéppel. Ungvári Rudolf könyvtáros ennek legismertebb képviselője.

A tezauruszok gyakran decimális vagy más számjegyes azonosítót alkalmaznak a szavak közti összefüggések illusztrálására. A szavak, mint fogalmakat jelölő pontok összefüggéseinek és viszonyainak megjelenítésével, azok grafikus, képszerű ábrázolásával is többen kísérleteztek. Emellett a hypertext eszközök használatával olyan szótár is készült, amely saját definícióit alkotó minden egyes szó szócikként való kezelését, azaz az ahhoz tartozó jelentés azonalli megjelenítését teszi lehetővé. Mindez arra utal, hogy a megértéshez "képet kell alkotnuk", "képben kell lennünk", és így az egymás közelségében lévő szavak segítségével kell létrehoznuk a mentális képet, a jelentést. A jelentéshez tehát mindig szükség van a kontextusra, nemcsak az adott szó szövegkörnyezetére, hanem az olvasó és/vagy beszélő által abban a pillanatban észlelt és ismert, a jelentést módosító tágabb összefüggések ismeretére is.



For languages other than modern English, see the article about that language. See also articles such as Japanese dictionaries.

[edit] List of major online English dictionaries

   * Wiktionary, A collaborative project run by the Wikimedia Foundation + List of online dictionaries
   * AskOxford, The Compact Oxford English Dictionary
   * Bartleby, American Heritage Dictionary of the English Language Fourth Edition
   * Cambridge, Cambridge Dictionaries Online
   * Merriam-Webster, The Merriam-Webster dictionary
   * Oxford, Oxford Advanced Learner's Dictionary
   * Collins, Collins English dictionary and thesaurus

[edit] Other major online dictionaries

   * Academic Dictionary of Lithuanian
   * Free On-line Dictionary of Computing
   * Free On-line Dictionary of Philosophy
   * Interglot
   * LEO (website)
   * Lithuanian dictionaries
   * Logos Dictionary
   * Merriam-Webster


   * Online Etymology Dictionary
   * Pseudodictionary
   * Reference.com
   * Dictionary of the Scots Language
   * Susning.nu
   * Urban Dictionary
   * WWWJDIC
   * Private Sözlük

[edit] See also

   * Bilingual dictionary
   * Centre for Lexicography
   * COBUILD, a large corpus of English text
   * Corpus linguistics
   * DICT, the dictionary server protocol
   * Electronic dictionary
   * Encyclopedic dictionary
   * Lexicographic error


   * Lexigraf
   * List of online encyclopedias
   * Medical dictionary
   * Monolingual learners' dictionaries
   * Rhyming dictionary
   * Thesaurus
   * Translation dictionary
   * Visual dictionary
   * WordNet

[edit] References Look up Dictionary in Wiktionary, the free dictionary.

   * Manual of Specialised Lexicography, Henning Bergenholtz/Sven Tarp (eds.), Benjamins Publishing, 1995
   * Diction and Stylistics of the 21st century, Darwin, Charles Schickelgruber Maxis (ed.), Jackson Publishing, 2001
   * The Bilingual LSP Dictionary, Sandro Nielsen, Gunter Narr Verlag 1994
   * Dictionaries, The Art and Craft of Lexicography, Sidney I. Landau, Simon & Schuster, 1998, hardcover, ISBN 0-684-18096-0
   * The Professor and the Madman, A Tale of Murder, Insanity, and the Making of the Oxford English Dictionary, Simon Winchester, HarperPerennial, New York, 1998, trade paperback, ISBN 0-06-017596-6. (published in the UK as The Surgeon of Crowthorne)
   * A Brief History of English Lexicography. Retrieved on 2007-01-22.

Retrieved from "http://en.wikipedia.org/wiki/Dictionary"

Categories: Articles with sections needing expansion | Dictionaries Views

   * Article
   * Discussion
   * Edit this page
   * History

Personal tools

   * Sign in / create account

Navigation

   * Main page
   * Contents
   * Featured content
   * Current events
   * Random article

interaction

   * About Wikipedia
   * Community portal
   * Recent changes
   * Contact us
   * Make a donation
   * Help

Search

Toolbox

   * What links here
   * Related changes
   * Upload file
   * Special pages
   * Printable version
   * Permanent link
   * Cite this article

In other languages

   * Afrikaans
   * Беларуская
   * Беларуская
   * Brezhoneg
   * Български
   * Català
   * Чăвашла
   * Česky
   * Cymraeg
   * Dansk
   * Deutsch
   * Ελληνικά
   * Español
   * Esperanto
   * Euskara
   * Français
   * Galego
   * 한국어
   * हिन्दी
   * Ido
   * Bahasa Indonesia
   * Italiano
   * עברית
   * Kaszëbsczi
   * Kurdî / كوردي
   * Latina
   * Lietuvių
   * Malagasy
   * Bahasa Melayu
   * Nahuatl
   * Nederlands
   * 日本語
   * Nnapulitano
   * ‪Norsk (bokmål)‬
   * ‪Norsk (nynorsk)‬
   * Nouormand
   * Occitan
   * Polski
   * Português
   * Runa Simi
   * Русский
   * Sardu
   * Scots
   * සිංහල
   * Simple English
   * Slovenčina
   * Slovenščina
   * Suomi
   * Svenska
   * தமிழ்
   * ไทย
   * Tiếng Việt
   * Тоҷикӣ
   * Türkçe
   * Walon
   * ייִדיש
   * 中文

Powered by MediaWiki Wikimedia Foundation

   * This page was last modified 03:26, 1 May 2007.
   * All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License. (See Copyrights for details.)
     Wikipedia® is a registered trademark of the Wikimedia Foundation, Inc., a US-registered 501(c)(3) tax-deductible nonprofit charity.
   * Privacy policy
   * About Wikipedia
   * Disclaimers


[edit] Unique words = 2103 Total words = 44301

   * 1 and 	945 	2,1331 %
   * 2 at 	129 	0,2912 %
   * 3 Act 	279 	0,6298 %
   * 4 appear 	  17 	0,0384 %
   * 5 Acts 	  14 	0,0316 %
   * 6 August 	   1 	0,0023 %
   * 7 Acts-of-Parliament 1 0,0023 %
   * 8 AN 	278 	0,6275 %
  • 9 ACCESSION 1 0,0023 %
  • 10 against 25 0,0564 %

Levelezés

[szerkesztés]

Természetesen tudunk, annál is inkább, mert távozóban vagyok innen. Címem a régi: mint a usernevem, és freemailes. Ennek alapján már nem lehet gond a levélírás, ha mégis, szólj a vitalapomon, arra még válaszolni fogok. Gubb. 2007. december 2., 21:18 (CET)Válasz

Élsz? Buda?

[szerkesztés]

Igen, köszönöm, élek. Nem tudom ki rakta be a képeket a Balatonfüred cikkbe, nem én, az biztos. Máskor a vitalapomra írj, ott biztosan észreveszem az üzenetet. Buda vita 2007. december 13., 21:31 (CET)Válasz

push - pull

[szerkesztés]

"Csak úgy próbáljunk nyomulni, hogy kitárták előttünk az ajtó és ablakot, és befelé visz a huzat."

Okos gondolat. Érdemes kéznél tartani. – Nullextrakadémia NULLEXTRAKADÉMIA 2008. február 26., 08:46 (CET)Válasz

Köszönöm. Látom gyors vagy és szemfüles, jó lennél vakegérnek. Vakeger

Bartos Tibor

[szerkesztés]

Szia! Bartos Tibor személye releváns a Wikire, de így, hogy a szócikk jelentős része vagy másolat vagy angol szöveg, nem maradhat. Tedd be allapként (Vakeger/Bartos Tibor), fordítsd le, fogalmazd át, szerkezd meg megfelelő módon és utána bekerülhet szócikknek! Üdv, Cassandro Tahdita+Streit... 2008. április 27., 18:38 (CEST)Válasz

Licenc nélküli kép

[szerkesztés]
Ezt az üzenetet Peti610bot vita automatikusan helyezte el a vitalapodon, kérdéseddel fordulj a gazdájához, vagy a Kocsmafalhoz. --Peti610bot vita 2008. július 20., 16:17 (CEST)Válasz

Nem igaz, hogy nem adtam rá licenszet Vakeger vita 2008. július 20., 22:47 (CEST)Válasz

Képek

[szerkesztés]

Az egyik képed átkerült a commonsra, mert GFDL licenccel töltötted fel, a másik pedig törlődött, mivel {{nincs licenc}}(?) sablonnal be volt jelölve. Az ilyen eseteket elkerülendő kérlek szépen figyelj nagyon oda a licenc és forrás megadásakor, ugyanakkor tarts a képeket a figyelőlistádon, ha esetleg valaki felsablonozza őket, vagy megjegyzése van tudd korrigálni a felvetődő problémákat. Köszi a megértésedet. Üdv– Istvánka posta 2008. augusztus 24., 00:16 (CEST)Válasz

Pataki Ferenc

[szerkesztés]

Kedves Vakeger! A fejszámolás kifejtése szerintem egy új szócikk témája lehetne. Pataki Ferenc életéhez nem hiszem, hogy ilyen mélységben kellene részletezni. Ez csupán az én véleményem persze. Szép napot! – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 09:37 (CET)Válasz

Egyetértek, egy életrajzi cikkbe nem való a fejszámolásról általában szóló írás. Mamirendelő 2009. január 5., 09:49 (CET)Válasz

Én meg nem értek egyet. Egy sócikk arra válaszoljon, ami a legkézenfekvőbb kérdése az olvasónak. ha valaki fejszámoló, és nem tudom mi az a fejszámiolás, akkor mondja el nekem a szerkesztő ott, és ne egy kilométerrel arébb. a fejszámolás nem olyan foglalkozás, amit mindneki ismer. nem beszélve a megtévesztő kifejezésről, amit ha begooglizol, még verset is kapsz érte. Vakeger vita 2009. január 5., 09:58 (CET)Válasz

Azért egy különálló cikk egyetlen kattintással elérhető, az nem egy nagy fáradság. Most gondold el, mi lenne, ha Gyurcsány Ferenc cikkében arról szólna egy szakasz, hogy mi a dolga egy miniszterelnöknek, vagy egy színész életrajzánál elkezdenéd kifejteni a színművészet mibenlétét. Mamirendelő 2009. január 5., 10:09 (CET)Válasz

Elgondoltam. És mást is gondoltam. ha a fejszámolás tárgyszót keresed, nincs semmi találat, legfeljebb a Pataki lesz, ha úgy lesz beindexelve. Ha lap találomra keresel, akkor is előkerülhet a Pataki, és akkor segít a kis kitérő. Ha meg olyan igényesek vagytok, akkor miért nem csináltok teljes rekurziót, mint a hyperdictionary szótárban van? http://www.hyperdictionary.com/dictionary/ azaz minden szót magyarázzatok meg külön is, elvégre ez egy enciklopédia akar lenni, amelynek a nevében is benne van, hogy teljeskörű emberi ismeretkört célzott meg mint a Diderot a maga idejében. Logikus tehát, hogy minden legyen benne definiálva, nem csak a formális jegyei alapján, eleje vége, született meghalt, közte ugrált egy kicsit.

Arra próbálunk célozni, hogy ha már a fejszámolásról írsz, ahogyan tetted, azt ne egy életrajzba írd be, hanem külön szócikkbe. Egyébként létezik fejszámolóművész cikkünk, amiben van szó a témáról, de én még ennél is szívesebben látnám a konkrét matematikai leírásokat a fejszámolás cím alatt. Mamirendelő 2009. január 5., 12:19 (CET)Válasz

A fejszámolásnak nincs értelme, akkor lehetne külön cikk a fejben mozizásról, a fejben zenélésről, a fejben rajzolásról, stb. Mivel a gondolkodás és a gondolat, stb, beleértve a kognitív tudománynak nevezett spekulációkat a léke és szellem meg az ész társaságában címszavak elképesztően zavaros fogalomalkotási munak eredményét tükrözi, jobb, ha nem szaporítjuk a hülyeségeket. Vakeger vita 2009. január 5., 12:24 (CET) Kedves Vakegér! Többször is leellenőriztem a képletedet, de nem egy eredményre jutottunk. Pl. a b*c+a*d=75 és nem 77. Ez miért van kimaradt egy lépés vagy csupán számítási hiba? Mamival egyetértek, én is azt gondoltam, hogy fejszámolás című cikkre lenne szükség. –Válasz

92.249.244.58 (vita) 2009. január 5., 15:08 (CET) Bocsi, ez én voltam.– Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 15:10 (CET) Nem tudom, de az az érzésem, hogy a "fejszámolóművész" szöveg mintha kissé áltudományos lenne, de bocsánat ha tévedek. Minden esetre néhány név el van benne írva.Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 15:12 (CET)Válasz

fejszámolás

[szerkesztés]

lehetne, ha tudnék róla többet, de nem tudok

az angol fejszámolás szó (headcount) tükörfordítsa is lehetne egy szócikk. :-) de arra nem érek rá. Köszönöm a segítséget. Vakeger vita 2009. január 5., 09:41 (CET)Válasz

Re: 52

[szerkesztés]

Azt hiszem, nehezen fogunk dűlőre jutni. Én most ott tartok, hogy te magáról a fejszámolásról írsz, szerintem rossz helyen. Ha mondjuk 20 fejszámolóművészről lenne cikkünk, akkor mind a 20-ba bemásolnád a szövegedet (mert szerinted az olvasó ott és akkor kíváncsi a fejszámolásra)? Szerintem nem ez a járható út, hanem egy külön cikk a fejszámolásról és erre egy hivatkozás az életrajzokból. Mi ebben olyan bonyolult?

A fejszámolóművész cikkbe sem illik ez a szakasz, ezt én is írtam neked, de azért még mindig százszor jobb egy ilyen általános cikkben, mint az életrajzokban. Mamirendelő 2009. január 5., 14:20 (CET)Válasz

oda rakod, ahová akarod, ez a kérdés számomra egyáltalán nem fontos, ahgy az se, hogy á gyenlő bé-vel vagy bé egyenlő á-val mivel a leggyakoribb gondolati művelet a forgatás, a tükrözés, ennek nincs is jelentősége. Mivelm ez a ki-kipédia nem adatbázis, persze itt nem lehet forgatni, invertálni újrarendezni egy klikkel, mint a leveleket a téma vagy a dátum szerint. ezért nincs jelentősége. Amúgy meg a Pataki Ferenc szócikk hangsúlyaiban teljeseb elment a fejszámolsától a holocaust újabb áldozata témába, ami szintén nem ide való, de csak ted bele mindenhová, ahová lehet, majd mondok neked még neveket.

Vakeger vita 2009. január 5., 15:17 (CET)Válasz

Bocs, lehet, hogy nem is ugyanazt a cikket olvassuk. Rámutatnál nekem arra a cikknek arra a részre, ahol a holocaust áldozataként ír Patakiról, méghozzá hangsúlyosan? Mamirendelő 2009. január 5., 15:33 (CET)Válasz

Nem akarlak megbántani, isten őrizz tőle, csupán csak elmondtam mit gondolok. Különben tényleg van magyar nyelvű irodalma a fejszámolásnak, Polgár Judit fordította a könyvet. És szerencsére van még néhány fejszámoló, akiről szintén lehet írni. Pataki Ferenc, és még sok más ember, életéhez hozzátartoznak azok a dolgok. Nem hiszem, hogy hangsúlyos lenne. Örülök, hogy elkezdted írni a cikket, mert egy rendkívüli emberről van szó, akit jó ha nem felednek el. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 15:40 (CET)Válasz


Már miért bántanál meg azzal, hogy szavakat írsz le? Mivel a mondnaivalóm lényege így is úgy is elsikkadt, ti. hogy a gondolkodás fejlesztése a lényeg, és egy ilyen kollektív katyvaszban csak az az érték, ami a tanulást, a gondolkodást, ezáltal a magasabb iskolai végzettséget ée esetleg a jobb megélhetést elősegítni, nem pedig az, hogy ki mikor élt vagy halt meg, és ilyen kérdésekre adott válaszokkal a tévé vetélkedőkben szerepeljen, édes mindegy, hogy mi van a pataki cikkben vagy máshol a fejszámolásról. A tuidás a know-ho, a hogyan kell... kérdésre adott válasz, vagyis ebben az esetben az a pár sor, amelyben leírtam, hogyan kell két kétjegyű számot fejben összeszorozni, a többi mehet a moslékba a malacoknak. A háromnjegyúekkel valóm szorzást meg találjátok ki álmatlan éjszakáitokon.

Vakeger vita 2009. január 5., 15:54 (CET)Válasz