Szerkesztővita:OrSolya666

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt OsvátA 3 évvel ezelőtt
Üdvözlünk a Wikipédiában, kedves OrSolya666!
Egyesült Királyság Non-Hungarian speakers, please click here


Első lépések

Az alábbi linkek segítségedre lehetnek a kezdeti tájékozódásban:

  • az első lépések – itt megismerkedhetsz a szerkesztés alapfortélyaival;
  • a segítséglapokon bővebb tájékoztatást kaphatsz a szerkesztéssel, irányelvekkel, közösségi élettel kapcsolatban;
  • a homokozóban veszélytelenül gyakorolhatsz;
Segítségkérés

Nem találsz, nem értesz, elrontottál valamit? Szívesen segítünk:

  • kocsmafal kezdőknek – szerkesztéssel/a Wikipédiával kapcsolatos kérdéseidet tapasztalt(abb) szerkesztők válaszolják meg;
  • mentor – személyes segítő, akihez bármikor fordulhatsz.
Tippek kezdőknek
Böngészés

Kívánjuk, hogy érezd jól magad a Wikipédiában, és ne feledd: szerkessz bátran! OsvátA Palackposta 2020. április 30., 17:01 (CEST)Válasz

A népi mitológiákról szóló cikket rossz helyre írtad. A vitalap megbeszélésekre szolgál. Érdemes egy fél napot rászánni arra, hogy elsajátitsa az ember a wikiminimumot. Nem ördöngősség. Üdv! OsvátA Palackposta 2020. április 30., 17:01 (CEST)Válasz

Népi mitológiák, mesék[szerkesztés]

Minden egyes népcsoportnak sajátos történetei, mitológiai meséi vannak, melyek által betekintést nyerhetünk 1-1 népcsoport szokásaiba, vallásába, kultuszaiba vagy akár törvénykezésére is. A finnugor népcsoport több alcsoportra osztható.

A finnugor elmélet szerint i.e. 1. évezredre a finnugor népek széttelepültek, és ezen folyamat során kialakult a balti finn népek önálló mitológiai hagyománya, illetve a számi, mordvin, magyar, mari, udmurt, komi és obi-ugor mitológia.

Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek mitológiáiban a teremtésmítoszok általános jellemzőikben mutatnak rokon vonásokat: egy teremtő isteni lény (a komi Jen, a mari Kugo-Jumo, Numi-Torum az obi-ugoroknál stb.), egy vízimadárnak vagy madár képében megjelenő öccsének (a komi Omol, a mari és udmurt Keremet, a manysi Kuly-Otir), aki az ősóceán vízén úszkál, megparancsolja, hogy hozzon a víz fenekéről földet. Belőle teremti az Isten a földet és rajta minden hasznosat, míg fivére, a szájában elrejtett földből a hegyeket és minden rosszat a földön.

A finnugor mitológiában a föld három részre oszlik: a felső rész az ég, a középső a föld, amelyet az óceán vizei ölelnek körül, az alsó a hideg és a sötétség síron túli világa. A világ tengelye egy fa, oszlop vagy hegy. A felső világ lakói az istenek. A földet istennők személyesítik meg, akik néha a főistenekenek a feleségei (a manysiknál Numi-Torum mellett Kaltes-Ekva, az észteknél Vana-Isa mellett Maa-äma stb.). A földön az egyes tevékenységeket pártoló istenségek s a természet objektumai megszemélyesítő szellemek (erdei, víziszellemek) éltek. A finnugor mitológiára jellemzők a természeti jelenségek és az elemek anyjaként szereplő szellemek: az erdő, a víz, a tűz, a szél anyja. Az alvilágban lakozott az istenek ellenfele, a gonosz teremtője a rosszakkal és a holtakkal együtt.

Kalevala[szerkesztés]

A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta és így készült el a végleges - számunkra is ismert - változat, az 50 éneket tartalmazó Új - Kalevala 1849-ben. A Kalevala később a finn - magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala - fordítás is. A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak. (A teljes magyar fordítás egyébként online megtalálható Szente Imre munkái között.)


Számi népcsoport[szerkesztés]

Lakóhely[szerkesztés]

A lappok – vagy más néven számik – lakóhelye Észak-Norvégiától és Svédországtól Finnország legészakibb részein át egészen az Oroszországhoz tartozó Kola-félszigetig terjed, tehát az ún. Lappföld kb. 1500-2000 km hosszú és 200-400 km széles óriási földterület (kb. 400 ezer km2).

Hitvilág[szerkesztés]

A számiknak nincs egységes eredetmondájuk (amely fennmaradt volna), viszont számos, a számik életére törő népekről, személyekről szóló mese ismeretes. E történetekkel kapcsolódik össze az ellenség támadásairól szóló mesék műfaja. Az ellenséget a mesékben a leggyakrabban a csúdok testesítik meg. A számi elbeszélések (a számik számára) ismert dolgokról szólnak, olyanokról, amelyek a mindennapjaikhoz és a közeli természethez tartoznak. A különböző területek állatvilága és kulturális sajátosságai, a megélhetési viszonyok rányomják bélyegüket az elbeszélések tartalmára. Ezek mellett természetesen vannak a teljes számi területre nézve közös történetek, mint például a két mitikus asszonyról, Áhčešeatniról"" és Njávešeatniról szólók. A különböző területek legismertebb számi meséi és elbeszélései sztállókról, föld alatti lényekről, csúdokról és nojtákról szólnak.

Udmurt népcsoport[szerkesztés]

Lakóhely[szerkesztés]

Az udmurtok (750 000 fő) a Vjatka és a Káma alsó folyása között élnek, de szórványosan a Kámától keletre és délre, ill. a Vjatkától nyugatra is találhatók udmurt települések. Túlnyomó többségük az Udmurt Köztársaságban (Udmurt Elykun, oroszul Udmurtszkaja Reszpublika) él, melynek területe 42 000 km2. A köztársaság délkeleten Baskíriával (Baskortosztánnal), délen a Tatár Köztársasággal határos.

Hitvilág[szerkesztés]

Az udmurt mitológiában mindennek (az égitesteknek, az időjárási jelenségeknek, a földnek, az erdőnek, a vizeknek, az épületeknek) megvan a maga szelleme (ezt hívják animizmusnak). Ezek a szellemek emberformájúak, jóindulatukat áldozattal lehet elnyerni. A népmesék szerint az ember le is győzheti, be is csaphatja őket. A különböző szellemek néha igen szívesen segítenek elvégezni az ember munkáját. A szellemeket az udmurtok vozsónak (szellemnek) vagy murtoknak nevezik, aszerint, hogy minek a szellemei — a murt szó egyébként a régi udmurt nyelvben embert jelentett, és azonos az udmurt szó utótagjával. A szellemek rendkívül antropomorf lények: a házi szellemek az emberekkel egy házban, a vízi- és erdei szellemek a víz alatt vagy az erdőben, de az udmurtokéhoz hasonló házakban laknak, és öltözékük is az emberekéhez hasonló. A szellemek is tartanak lakodalmat, az emberhez hasonlóan szaporodnak. Ha az ember nem vigyáz, megtörténhet, hogy szellemmel köt házasságot. A szellemeket le is lehet lőni, de a puskába golyó helyett hársfaszilánkot kell tenni. Ugyanakkor a szellemeknek hatalmas erejük van: tövestül tépnek ki fákat, füttyel vihart támasztanak stb.


Mordvin népcsoport[szerkesztés]

Lakóhely[szerkesztés]

Mordvin Köztársaság – a Közép-Volga vidék déli részén, a Moksa és a Szura folyók mentén + Oroszország szomszédos részei: Nyizsnyij-Novgorodi, Tambovi, Penzai és Szimbirszki Területek, továbbá a Csuvas Köztársaság és Baskortosztán, de élnek kisebb csoportok Szibériában is

Hitvilág[szerkesztés]

A Masztorava (Масторава) a mordvin nép mítoszaiból és folklórjából összeállított eposz, melyet Alekszandr Saronov írt erza nyelven és 1994-ben jelent meg. Lefordították moksára (2001) és oroszra (2003) is. Magyar fordítása 2010-ben jelent meg, a fordítás Dugántsy Mária munkája. A mű öt részből áll. A címadó Masztorava a mordvinok földistennője, nevének jelentése „Föld asszony” vagy „Földanya”, a masztor, „föld” szóból. A műben Tyustyánt, a parasztot a nép királlyá, a moksa és erza klán szövetségének vezérévé és közös hadseregük parancsnokává választja. Uralkodása alatt Mordvinföld a Volgától a Dnyeperig és az Oka folyótól a Fekete-tengerig terjedt. A mordvin mitológiában Tyustyán holdisten, a mennydörgésisten fia egy Litova nevű halandó lánytól. Életkora minden hónapban változik, a hold fázisaihoz igazodva.A mordvinok két részre váltak szét, a moksák és az erzák csoportjára. A mordvin mitológia jellegzetessége, hogy a természeti jelenségeknek „anyaszellemeket” (ava) tulajdonít: Vir-ava az erdőanya, Vegy-ava a vízanya, Moda-ava a földanya, Tol-ava a tűzanya. Az erza mitológia szerint a főistenek tojásból keltek ki. Az istenek anyjának neve Ange Patiai, a napisten neve Csipaz, és ez utóbbi formálta meg az emberiséget és az erzákat agyagból.

A moksa mitológiában a legfőbb isten Viarde Szkai, aki az ördög által megrágott és kiköpött anyagból jött létre. A mordvinok két részre váltak szét, a moksák és az erzák csoportjára. A mordvin mitológia jellegzetessége, hogy a természeti jelenségeknek „anyaszellemeket” (ava) tulajdonít: Vir-ava az erdőanya, Vegy-ava a vízanya, Moda-ava a földanya, Tol-ava a tűzanya. Az erza mitológia szerint a főistenek tojásból keltek ki. Az istenek anyjának neve Ange Patiai, a napisten neve Csipaz, és ez utóbbi formálta meg az emberiséget és az erzákat agyagból.

A moksa mitológiában a legfőbb isten Viarde Szkai, aki az ördög által megrágott és kiköpött anyagból jött létre.


Manysi és hanti népcsoport[szerkesztés]

Lakóhely[szerkesztés]

A mintegy 23000 fős hanti népesség Oroszországban, ezen belül Nyugat-Szibériában, az Ob folyó középső és alsó folyásánál, illetve az Ob mellékfolyóinál (Kazim, Pim, Tremjugan, Agan, Vah, Vaszjugan, Jugan, Szalim, Irtis, Demjanka, Konda) él. Közigazgatásilag lakóhelyük Oroszország Tyumenyi és Tomszki Területe. A Tyumenyi Területen belül 1931-ben alakult meg az 558000 km2 területű Hanti-Manysi Autonóm Körzet. Mint a körzetet magát, a körzet fővárosát (Hanti–Manszijszk) is az itt élő két őshonos népről nevezték el, a folyamatos orosz betelepülés miatt azonban a hantik és a manysik ma már csupán 1,5%-át képezik a körzet népességének.Élnek még hantik az észak felől szomszédos Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet délnyugati csücskében, egyes településeik pedig már a keletről határos Tomszki Területhez tartoznak.

Hitvilág[szerkesztés]

Az obi-ugorok hitvilága olyan gazdag, szellemeik száma olyan nagy, hogy lehetetlen pontos számukat és nevüket megállapítani. Ez azért is nehézségekbe ütközik, mert az egyes istenségek sorsa nem egyforma: a legfőbb istenek állandóak, de a személyes vagy a házi bálványokat, ha nem vagyunk velük megelégedve, bármikor lecserélhetjük. Arra is van példa, hogy valaki kölcsönadja a bálványát, mert az mindig segít. Ráadásul vannak olyan bálványok, amelyeket csak bizonyos területeken tisztelnek, ugyanakkor olyan is van, aki széles körű kultusznak örvend, de területenként máshogy nevezik. Gyakran nem lehet azonosítani, hogy ugyanannak az istenségnek más megnevezéseivel találkozunk, vagy több, egymástól különböző szellemmel van dolgunk.A hantik és manysik hite szerint a világ három nagy szférára tagolódik: felső világ (ég), középső világ (föld), alvilág (a föld alatt). A legfőbb isten Numi-Tórum, azaz Felső-ég Atya. Ő határozza meg születéskor a sorsot. Szeretetből irányít, ő a „jó” atyja. Az égben lakik, szent színe a fehér, tehát fehér állatot, fehér textíliát kell áldozni számára. Színe elé csak a leghatalmasabb sámánok juthatnak, és csak nagy kéréssel fordulnak hozzá, vagy még azzal sem, hisz úgyis minden eldőlt születéskor. Meh anki, Föld Anya Numi-Tórum felesége vagy anyja, ez helyenként különböző. A földben lakik, neki sötét színű állatot áldoznak, és az áldozat tárgyát nem fára akasztják, hanem a földre teszik. A két főisten nászából hét fiú és hét leány született, az ő nevüket és hatáskörüket már csak kevesen és pontatlanul tudják felidézni. Legfontosabb közülük Tyoresz naj imi, a Tűz istennője, Kaltes imi, aki születést segíti és az élettartamot határozza meg, Szornyi kan iki, aki a legtöbb mitológiában meglévő Világügyelő férfiú alakjával azonos, Asz iki, az Ob istene és a halak ura, valamint Kiny iki, az alvilág ura, a betegségek istene. Rajtuk kívül rengeteg helyhez (pl. folyóhoz, folyóághoz, erdőhöz, stb.) kötött szellem van, kik az adott hely legfőbb urai, szent ligetükben áldoznak nekik; valamint az egyes emberek is rendelkeznek védőszellemmel, aki az ő sorsukért felel. Hatókörük tehát kisebb, de annál nagyobb az igénybevételük.

Hivatkozások, további információk[szerkesztés]