Szerkesztő:Pallerti/911/F
| Porsche 911 Ur-/F-Modell | |
 | |
| Porsche 911E (1969) | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG |
| Gyártás helye | Stuttgart, Németország |
| Gyártás éve | 1963–1973 |
| Modellvariánsok | kupé, targa |
| Kategória | sportautó |
| Tervező | Ferdinand Alexander Porsche |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Méret és tömegadatok | |
| Hossz | 4291 mm |
| Szélesség | 1652 mm |
| Magasság | 1310 mm |
| Tömeg | 1080–1335 kg |
| Tengelytáv | 2211–2272 mm |
| Teljesítmény | |
| Motor | 2,0–2,7 liter |
| Következő | 911 G-Modell |
A Porsche a 911-es első generációját – akkor még 901-es típusjelzéssel – a 356-os utódjaként 1963 szeptemberében mutatta be a Frankfurti Autószalonon.[1] A 911-es a 356-oshoz képest a konstrukció egészét nézve, de különös tekintettel a teljesen új fejlesztésű motorra hatalmas technikai fejlődés volt. A sorozatgyártás 1964-es megindulásakor tizenhárom prototípus készült, ezek mindegyike 901-es típusjelöléssel került ki a gyárból.[2] Az autó bevezető ára 21 900 márka [3] volt, ami paritás szerint 45 400 euró. Az Urmodell (ősmodell), vagy F-modell elnevezést, csak jóval később a második generációjú 911-es a G-modell megjelenésekor akasztotta az autóra a szaksajtó és köznyelv, hogy az azonos – 911-es – típusjelölés ellenére meg lehessen különböztetni egymástól a különböző generációkat. A Porsche a belső nevezék-rendszerében alfabetikusan jelölte a különböző fejlesztési szinteket – erre utal az „F” jelölés.
Karosszéria[szerkesztés]
Az autó minden méretét tekintve nagyobb volt a 356-osnál. A nagyobb üvegfelületek jobb kilátást biztosítottak és magasabb közlekedésbiztonságot eredményeztek. A tizenegy cm-rel megnövelt tengelytáv javította az utazási komfortot. A csomagtér hasznos mérete szintén megnőtt az elődmodellhez képest.
A tervezés, fejlesztés során Ferdinand Alexander Porsche által kitűzött, kifejezett szempont volt, hogy a csomagtérben egy golftáska elférjen – a 356-osból ezt hiányolták a tulajdonosok. A karosszériatervezésnél fő kritérium volt, hogy a formavilág jellegzetesen Porsche maradjon, emlékeztessen az elődmodellre és azonnal beazonosíthatóvá tegye az autót. A farmotor szintén kiindulási alap volt a tervezéskor. A karosszéria tervezésben Ferdinand Alexander Porsche mellett jelentős szerep jutott Erwin Komendának[4], aki már a 356-os tervezésekor is döntő hatást gyakorolt a végeredményre. A karosszéria karaktere a jelenleg kapható 911-esekben is összetéveszthetetlenül visszaköszön. A 1963-ban bemutatott Urmodell az 1973-as gyártásáig különböző teljesítmény variációkkal került piacra, ezeket betűjelölésekkel (T, L, E és S) különböztették meg egymástól. Eleinte csak kupéként gyártották, azonban az 1967-es évtől nyitott, úgynevezett Targa változatban is kapható volt. Kabrió nem készült ebből a sorozatból, teljesen nyitott változatot csak a a G-Modell gyártási periódusától – az 1982-es modellévtől[mj 1] – lehetett rendelni.[5]
Motor[szerkesztés]
A léghűtéses, hátul elhelyezett boxermotor koncepciója megmaradt a 356-osból, azonban nagyobb, kétliteres lökettérfogattal illetve négyhengeres helyett hathengeres konstrukciót alkalmaztak. A változtatások együttesen a teljesítményre is befolyással voltak, az új erőforrás a 356-os széria motorjának 95 lóerejével (70 kW) 130 (96 kW) lóerőt adott le.
A hengerszámot nem csak a teljesítmény növelése miatt változtatták meg, hanem azért is, mert a hathengeres motor egyenletesebb, kulturáltabb járást biztosít, növelve az autó menetkomfortját.
Az 1969 közepéig gyártott 911 és 911L modellek motorja 96 kW (130 LE) teljesítményt adott le 6100 1/min fordulatszámnál, kettő darab háromtorkú Solex karburátor végezte a keverékképzést. Az olajzás szárazkarteres[mj 2] volt olajhűtővel – később a jobb elülső sárvédőben egy kiegészítő olajhűtővel. Az olajzási rendszer nem csak a kenést szolgálta, de kiegészítette a hűtőrendszer hűtési teljesítményét is. A hűtés kényszerléghűtéses[mj 3], a nagyméretű axiálventillátor[mj 4] azonnal szembetűnik a motortérbe pillantáskor.
Csúcsmodellként az 1967-es modellévtől a 911S (Super) modellek megemelt sűrítési viszonyú 118 kW-os (160 LE) karburátoros motorokkal kerültek piacra. A 96 kW-os (130LE) változat a következő évtől 911L (Luxus) típusjelzéssel futott, ugyanebben az időben egy új 81 kW -os (110 LE) belépőmodellt jelentettek meg 911T (Touring) jelzéssel, ötfokozatú helyett négyfokozatú kézi kapcsolású nyomatékváltóval. Az 1969-es modellévtől a 911L-t felváltotta a 911E, megváltoztatott keverékképzési rendszerrel, a karburátorok helyett mechanikus szívócső befecskendezéssel láttál el a motorokat, a teljesítmény 96 kW-ról (130 LE) 103 kW-ra (140 LE) nőtt, ugyanezzel a befecskendezővel a 911S teljesítménye 125 kW-ra (170 LE) emelkedett.
Az 1970-es ráncfelvarrásnál a motor hengerűrtartalma 2,2 literre, majd 1972-ben 2,4 literre nőtt. Az 1973-ban kiadott 911 Carrera RS egy 2,7 literes motort kapott.
A 911T 81 kW-os (110 LE) motorját 1969 és 1972 között a Porsche 914/6-ban is használták.
Futómű[szerkesztés]
Az elülső futómű lengéscsillapítói és keresztlengőkarjai torziós rugókhoz csatlakoznak. A hátsó kereke ferde lengőkarhoz kapcsolódnak, a rugózásért itt is torziós rugók felelnek teleszkópos csillapítással. Elöl-hátul hidraulikus tárcsafékek vannak, a kormánymű fogasléces. Az úttartás javítása miatt az 1968-as modellévben a tengelytávot 2211 mm-ről 2272 mm-re növelték[mj 5].
Belső tér[szerkesztés]
A műszerfal a 356-oshoz képest jelentősen átdolgozott és tipikusan a 60-as évek formavilágát idézi. A gyújtáskapcsoló a kormányoszlop baloldalán található. A gyújtáskapcsolót a versenysport szabályai miatt helyezték baloldalra, sok versenyen, az úgynevezett Le Mans-i rajtot alkalmazták, amikor a versenyzők odafutnak az álló motorú autókhoz és beszállva indítanak. Amikor bal kézzel elfordítják az indítókulcsot, akkor a szabad jobb kezükkel ezzel egyidőben tudnak az első fokozatba kapcsolni, így időt nyerve jobb pozícióban tudnak rajtolni.[6]
A műszerfalban a vezető előtt, az óracsoportban öt kör alakú műszer van, középen a fő helyen egy nagy méretű fordulatszámmérő található, ettől balra két kombiműszer a tüzelőanyag-szintjelzővel, az olajszintjelzővel, az olajhőfok és olajnyomás jelzővel. A fordulatszámmérőtől jobbra található a sebességmérő, illetve egy analóg időóra. A műszercsoport jellegzetes ötös elrendezése egészen a 993-asig szinte teljesen pontosan megmaradt és a későbbi modellek óracsoportjai is visszautalnak az eredeti dizájnra.
911 Ur-/F-Modell típustörténelem 1963-tól 1973-ig[szerkesztés]
| Porsche 911 Ur-/F-Modell típustörténelem 1963-tól 1973-ig | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Modell | Teljesítmény | 60-as évek | 70-es évek | ||||||||||||||||||||||||||||
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | ||||||||||||
| Ur-/F-Modell | |||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 | 96 kW/130 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 T | 81 kW/110 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 L | 96 kW/130 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 E | 103 kW/140 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 S | 118 kW/160 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 125 kW/170 LE | |||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 T 2.2 | 92 kW/125 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 E 2.2 | 114 kW/155 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 S 2.2 | 132 kW/180 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 T 2.4 | 96 kW/130 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 E 2.4 | 121 kW/165 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 S 2.4 | 140 kW/190 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 911 Carrera RS | 154 kW/210 LE | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Színmagyarázat: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| zöld | szériaváltozatok | ||||||||||||||||||||||||||||||
| kék | versenysport-változatok | ||||||||||||||||||||||||||||||
Carrera RS 2.7[szerkesztés]
Az 1973-as modellév során egy különleges sportváltozatot jelentetett meg a Porsche – a 2,7 literes motorral szerelt 911 Carrera RS-t.
A Carrera RS-t 1972 októberében mutatták be a Párizsi Autószalonon[7], az autót a korábbi Porsche 356 Carrera Panamericanaról nevezték el és kisszériaként 500 darabot terveztek legyártani a verseny homologizációhoz. Az autó külsőre is különbözött a széria 911-esektől, elöl-hátul szélesebb sárvédőket kapott, áttervezett elülső lökhárítót, amiben középen el tudták helyezni a megnövelt méretű olajhűtőt. A motorháztetőn egy jellegzetes spojlert alakítottak ki, amit a köznyelv „kacsafaroknak” hívott.
Az autó alapfelszeltségét képezték a 15 hüvelyk (mértékegység collos) Fuchs keréktárcsák és jellegzetessége volt, hogy a hátsó tengelyen lévő gumik jóval szélesebbek voltak az elülsőknél – elöl: 185/70 VR 15; hátul: 215/60 VR 15. Mivel a korszakban ismeretlenek voltak a menetstabilizáló elektronikák, ezért a nagy teljesítményű autókat csak a hajtott kerék gumiméretének növelésével tudták biztonságosan vezethetővé tenni.
Az elöl elhelyezkedő 85 l-es üzemanyagtank műanyagból készült.
A mechanikus befecskendezésű 2,7 literes motor 154 kW-ot (210 LE) adott le 6300 1/min fordulatszámnál. A karosszéria több eleme is könnyített volt, a csomagtér fedél vékonyabb lemezből, a motorháztető pedig üvegszál-erősítésű műanyagból készült, aminek eredményeként a Touring változat 1075 kg-ot nyomott, míg a sportváltozat mindössze 975 kg-ot.
A Toring és a Sport között a legnagyobb különbség a belső térben volt, a feláras Touring a 911S belsejét kapta, míg a Sportban a Recaro versenyülés volt a vezető oldalán, a hátsó ülések hiányoztak. Hiányzott az időmérő óra, a jobboldali napellenző, az ajtókönyéktámasz, a rakodórekesz. Szőnyeg helyett gumiburkolat volt a lábtérben. A karosszérián is voltak különbségek a Sporton a billenhető hátsó oldalüveg fix vol, az oldalsó díszléc gumi helyett PVC volt, illetve a csomagtérfedélen a Porsche embléma fém helyett matrica volt. A Touringban – elsőként a Porschékban – a pótkerék helytakarékos volt és járt hozzá egy kompresszor, a Sportban nem volt ilyen felszereltség.
Az elektronika is különbözött a két változatban: a Touringban kettő 36 Ah-s akkumulátor volt, kétszólamú kürt a Sportban egy akkumulátor és egyszólamú kürt.
A 911 Carrera RS 2.7 manapság nagy értékű gyűjtői darab, a szebb példányok ára megközelíti az egymillió eurót.[8]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ modellév: A modellév nem azonos a gyártási évvel, Európában általában az előző év szeptemberétől számolják a modellévet, mert ekkora zajlanak le a nagyobb autószalonok, ahol a következő évi modelleket bemutatják. Az Amerikai Egyesült Államokban gyártott autóknál a modellév nem azonos a szó Európában megszokott megfelelőjével. Egy amerikai modellév általában augusztustól augusztusig tart, mert az autóiparban az általában a 31–32. naptári heti tervezett leállások után gyártott, piacra dobott autókat már a következő évvel jelölik.
- ↑ szárazkarter: a szárazkarteres motorok esetében nem a hagyományos módon az olajteknőben helyezik el a kenés céljára szolgáló olajat, hanem egy külső tartályban és ebből a külső tartályból az olajat keringető szivattyú segítségével juttatják be a forgattyúsházba. Ezt a megoldást elsősorban versenytechnikánál és nagyteljesítményű sportkocsiknál alkalmazzák, mert kiküszöböli azt a hagyományos olajteknővel szerelt gépkocsiknál jelentkező nem kívánatos jelenséget, hogy a hosszú, elnyújtott, nagysebességű kanyarokban az olajat a centrifugális erő tartósan az olajteknő oldalán tartsa és ezzel elégtelen kenés lépjen fel
- ↑ kényszerléghűtés: kényszerléghűtés esetén a motort elsősorban nem a beáramló menetszél hűti, hanem egy a motorról szíjjal, vagy egyéb kényszerhajtással meghajtott hűtőventilátor által rendeltetési helyre juttatott levegő
- ↑ axiálventillátor: az axiális ventilátorok forgó lapátjai a levegőt tengelyirányú áramlásra késztetik
- ↑ rövid tengelytáv, SWB, short wheelbase, illetve hosszú tengelytáv LWB, long wheelbase: a köznyelv, megkülönböztetendő a rövid és hosszabb tengelytávú autókat, a rövidekre az SWB, míg a hosszú tengelytávúakra az LWB rövidítést használja
Források[szerkesztés]
- ↑ Herne, James: Stuttcars.com – Porsche 901, 911/912 1.generation (1963-1973) Date and place of world premiere: September 12, 1963 IAA Frankfurt (angol nyelven). © Stuttcars.com 2011-2016. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 29.)
- ↑ web.de – Einzelstück unterm Hammer: 1964 Porsche 901 Cabriolet Prototyp von Karmann. © 1&1 Mail & Media / C, 2017. február 2. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
- ↑ Corlett, Tony. Porsche 911 Carrera : the last of the evolution (angol nyelven). Veloce, 10. o. (2010. január 25.). ISBN 978-1904788652. Hozzáférés ideje: 2019. május 16.
- ↑ spiegel.de – Porsche-Designer Erwin Komenda Streit um eine Ikone (német nyelven). © SPIEGEL ONLINE 2014, 2014. október 21. [2018. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
- ↑ Perkins, Chris: roadandtrack.com – The First Porsche 911 Cabriolet Ever Built Is Headed to Auction (angol nyelven). ©2019 Hearst Magazine Media, Inc., 2016. december 13. [2017. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
- ↑ Die Presse – Porsche: Warum das Zündschloss links vom Lenkrad ist (német nyelven). © 2019 DiePresse.com, 2017. április 5. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
- ↑ Rotz, Bruno von: zwischengas.com – Porsche 911 Carrera RS 2.7 - der Legende auf der Spur (német nyelven). © Zwischengas AG, 2018. május 30. [2018. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
- ↑ Muche, Jan-Henrik: autobild.de – Porsche 911 Carrera RS 2.7 (német nyelven). © Axel Springer SE 2019, 2017. szeptember 6. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
[[Kategória:Porsche modellek]]