Szerkesztő:Milei.vencel/Elohim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A héber Bibliában elohim ( héberül :אֱלֹהִים ) általában egyetlen istenségre utal, [1] [2] [3] különösen (de nem mindig) Izrael Istenére . [4] [5] Máskor többes számú istenségekre utal. [4] [5]

A szó a többes számú formája a szó Eloah [1] [2] [6] és a kapcsolódó el . Ez rokon a ' LHM, amely megtalálható a ugariti, ahol alkalmazzák a pantheon a kánaáni isteneket, a gyerekek El és hagyományosan vocalized a »Elohim«.

it is used as the pantheon for Canaanite gods, the children of El, and conventionally vocalized as "Elohim"


BB[szerkesztés]

Az elohim vagy az 'elohiym ( ʼĕlôhîym ) szó grammatikailag többes számú főnév az " istenek " vagy "istenségek" kifejezésre, vagy a bibliai héber nyelvben különféle egyéb szavakra. [1] [2] [6] [7]

[szerkesztés]

Általában azt gondolják, hogy az Elohim az eloah- ból származik, [1] [2] [6] utóbbi az északnyugati szemita ' il kiterjesztett alakja. [8] [9] A kapcsolódó főnevek eloah ( אלוה ) és el ( אֵל ) tulajdonnévként vagy általános névként használják, ebben az esetben felcserélhetők az elohimokkal . A kifejezés a bikonzonantális gyökhöz harmadik gyökként hozzáadott heh- t tartalmaz. Az elohim etimológiájának megvitatása lényegében ezt a bővítést érinti. Pontos rokon héber nyelven megtalálható az ugariti ʾlhm-ben, [8] El, a kánaáni panteon teremtő istenének és főistenének családjában, a bibliai arámi ʼĔlāhā és később a szíriai Alaha ("Isten"), valamint arabul ʾilāh ( "isten, istenség") (vagy Allah, mint "az egyetlen Isten"). [8] "El" (a kibővített rootlh gyök alapja) általában az "erősnek lenni" és / vagy "elöl lenni" jelentésű gyökből származik.

[szerkesztés]

A héber El és Elohim istent jelző köznév, melyet az Ószövetség nemcsak az igaz Isten, hanem a hamis istenek jelzésére is alkalmaz, míg a UJáhve név a választott nép igaz Istenének van fenntartva. Az őssémi el szót többen az b'K „erősnek lenni“, mások az „elől lenni" gyökből származtatják; vannak, akik cél felé törekvést olvasnak ki belőlElohim El leginkább a régi és az archaizmust kereső költői szövegben fordul elő; ha az igaz Isten jelzésére szolgál, többnyire valami meghatározással kapcsolatban: Élő Isten, Magasságbeli Isten, az örökkévalóság Istene, az istenek Istene vagy csak egyszerűen névelővel: az Isten. De előfordul meghatározás nélkül is, főleg tulajdonnevekben, pl. Immanuel: „Isten velünk". Gyakrabban fordul elő Isten jelzésére Elohim; a látszólag alapul szolgáló H^X gyök több más sémi nyelvben is Istent jelez; az arab iláhu, összevonva az al névelővel alláhu, a szír alláiiá stb. Eusebius és újabbak is az Elohim szó tövét az el tő kibővülésének tartják, mások az arab ’lh gyökből indulnak ki, melynek jelentése „félni, menedéket keresni". (V. ö. Móz. I 31, 42. 53: Izsák „félelme".) Az Elohim és el használatában egyébként nem lehet jelentésbeli különbséget megállapítani, ha eltekintünk attól, hogy a többes végződéssel (im) ellátott Elohim „istenek" többesszámának jelzésére is szolgál. Ezen többes végződésből egyesek arra következtettek, hogy Elohim régi izraelita poly- theizmussal függ összElohim Valószínűbb azonban, hogy az alak épúgy, mint a fáraóra alkalmazott iláni („istenek") kifejezés a teli el amarnai levelekben, nem egyéb, mint pluralis abstractionis s egyben dominationis. Y. ö. be’álim = uraság, vagyis nagyúr, zekünim = öregség. Tebát Elohim = istenség vagy félelmetesség, félelmetes nagyúr. — Az Elohim-nak megfelelő egyesszám: előah Isten jelentésben szintén előfordul az Ószövetségben, még pedig kb. 77-szer, ebből 40 előfordulás Jób könyvére jut. Ha Elohim az igaz Istent jelzi, többnyire névelővel van ellátva vagy más meghatározás kíséri, pl. Ábrahám Istene, az Ég és Föld Istene, a Seregek Istene stb. Elohim tulajdonnevekben nem szerepel. — Nem Istent, hanem más természetfölötti lényt jelent Elohim Kir. I 28, 13-ban (Sámuel szelleme). Áronnal szemben Mózes is Elohim (Móz. II 4, 16 héb.). Elohim gyermekei Jób 1, 6; 2, 1; 38, 7 és valószínűleg Móz. I 6, 2. 4-ben az angyalok; Elohim tüze (Jób 1, 16) a villám.

[szerkesztés]

Az Elohim szó több mint 2500-szor fordul elő a héber Bibliában, jelentése az általános értelemben vett "istenektől" (például Exodus 12:12, ahol "Egyiptom isteneit" írja le), egészen konkrét istenekig (pl. 1 Kings 11:33, ahol leírja Chemoshot, "Moab istenét", vagy gyakori utalásokat Jahvre, mint Izrael "elohimjára", démonokra, szeráfokra és más természetfölötti lényekre, a holtak szellemére, Saul király utasítása az 1 Samuel 28:13, sőt, még a királyoknak és a prófétáknak is (pl. Exodus 4:16 ). [9] A " bene elohim " kifejezés az "istenek fiai" fordításban pontosan párhuzamos az ugariti és a föníciai szövegekben, utalva az istenek tanácsára.

with meanings ranging from "gods" in a general sense (as in Sablon:Bibleverse, where it describes "the gods of Egypt"), to specific gods (e.g., Sablon:Bibleverse, where it describes Chemosh "the god of Moab", or the frequent references to Yahweh as the "elohim" of Israel), to demons, seraphim, and other supernatural beings, to the spirits of the dead brought up at the behest of King Saul in Sablon:Bibleverse, and even to kings and prophets (e.g., Sablon:Bibleverse).[10] The phrase bene elohim, translated "sons of the Gods", has an exact parallel in Ugaritic and Phoenician texts, referring to the council of the gods.

Többes számú igével[szerkesztés]

Az 1 Samuel 28:13 ban az elohimot többes számú igével használják. A boszorkány Endor mondta Saul, hogy ő látta elohimmá emelkedő (olim עֹלִים , többes számú ige) ki a földből. [11]

A Genesis 20:13, Ábrahám, mielőtt a politeisztikus filiszteus király Abimélek, azt mondja, hogy „Elohim (a fordításban Isten) okozott התעו , többes számú ige) vándorolni ". [12] [13] Míg a görög Septuagintának (LXX) egyes igealakja van (ἐξήγαγε (ν), aorista II), a legtöbb angol változat ezt általában "Isten okozta" -nak fordítja (ami nem tesz különbséget egyes és többes számú igék között). [14]

In Sablon:Bibleverse, Abraham, before the polytheistic Philistine king Abimelech, says that "Elohim (translated as God) caused (התעו, plural verb) me to wander".[15][16][17] Whereas the Greek Septuagint (LXX) has a singular verb form (ἐξήγαγε(ν), aorist II), most English versions usually translate this as "God caused" (which does not distinguish between a singular and plural verb)

Friedman a héber Biblia első négy könyvének források szerinti elosztását, beleértve a redaktort (fekete), a dokumentációs hipotézis szerint . [18] [19]

A héber Biblia különféle neveket használ Izrael Istennek. A dokumentációs hipotézis szerint ezek a variációk különböző forrásszövegek és elbeszélések eredményei, amelyek a Tóra összetételét alkotják: Elohim Isten neve, amelyet az Elohist (E) és a Priestly (P) forrásokban használnak, míg Jahve a neve a Jahwist (J) forrásban használt Isten. [18] [19] [20] A formakritika feltételezi, hogy a nevek eltérései a földrajzi eredet eredményei lehetnek; az északról érkező P és E, délről pedig J. Teológiai szempont lehet, hogy Isten még Mózes ideje előtt nem hozta nyilvánosságra Jahve nevét, bár Hans Heinrich Schmid megmutatta, hogy Jahwist tisztában van az ie. 7. és 8. századból származó prófétai könyvekkel. [21]

The Hebrew Bible uses various names for the God of Israel. According to the documentary hypothesis, these variations are the products of different source texts and narratives that constitute the composition of the Torah: Elohim is the name of God used in the Elohist (E) and Priestly (P) sources, while Yahweh is the name of God used in the Jahwist (J) source.[22][23][24][25] Form criticism postulates the differences of names may be the result of geographical origins; the P and E sources coming from the North and J from the South.[24] There may be a theological point, that God did not reveal his name, Yahweh, before the time of Moses, though Hans Heinrich Schmid showed that the Jahwist was aware of the prophetic books from the 7th and 8th centuries BCE. [[Kategória:Angyalok, démonok]]

  1. ↑ a b c d Strong, James. H430 - 'elohiym, Strong's Concordance. Blue Letter Bible (1890. április 25.). Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 1. „אֱלֹהִים ʼĕlôhîym, el-o-heem; plural of H433 (אֱלוֹהַּ ĕlôah); gods in the ordinary sense; but specifically used (in the plural thus, especially with the article) of the supreme God; occasionally applied by way of deference to magistrates; and sometimes as a superlative:—angels, X exceeding, God (gods) (-dess, -ly), X (very) great, judges, X mighty.”  Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Strong 1890” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  2. ↑ a b c d Strong's Hebrew: 430. אֱלֹהִים (elohim) -- God (Strong's Concordance; Englishman's Concordance; NAS Exhaustive Concordance; Brown-Driver-Briggs definition; Strong's Exhaustive Concordance definition; Forms and Transliterations). Biblehub.com, 2020 (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Biblehub” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  3. ↑ szerk.: Coogan: Glossary: "Elohim", The New Oxford Annotated Bible: New Revised Standard Version with the Apocrypha, 3rd, Augmented, New York: Oxford University Press, Glossary: 544. o. (2007). ISBN 978-0-19-528880-3 „Elohim. The Hebrew word usually translated "God," though its plural form is sometimes also translated "gods." It is originally a common noun (a god), though it is often used as a proper noun for the God of Israel, even though it is a plural form.” 
  4. ↑ a b Van der Toorn 1999.
  5. ↑ a b McLaughlin 2000.
  6. ↑ a b c 'elohiym Meaning in Bible - Old Testament Hebrew Lexicon - New American Standard. Bible Study Tools. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „BibleStudyTools” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  7. ↑ Outline of Biblical Usage. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  8. ↑ a b c Pardee 1999.
  9. ↑ a b Karel Van der Toorn, Bob Becking, Pieter W. Van der Horst (eds.), Dictionary of Deities and Demons in the Bible (revised 2nd edition, Brill, 1999) ISBN 90-04-11119-0, pp. 274, 352-353. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „DDD” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  10. ↑ Karel Van der Toorn, Bob Becking, Pieter W. Van der Horst (eds.), Dictionary of Deities and Demons in the Bible (revised 2nd edition, Brill, 1999) ISBN 90-04-11119-0, pp. 274, 352-353.
  11. ↑ Brian B. Schmidt, Israel's beneficent dead: ancestor cult and necromancy in ancient Israelite Religion and Tradition, "Forschungen zum Alten Testament", N. 11 (Tübingen: J. C. B. Mohr Siebeck, 1994), p. 217: "In spite of the fact that the MT plural noun 'elohim of v.13 is followed by a plural participle 'olim, a search for the antecedent to the singular pronominal suffix on mah-to'ro in v.14 what does he/it look like? has led interpreters to view the 'elohim ... 'olim as a designation for the dead Samuel, "a god ascending." The same term 'elohim ... He, therefore, urgently requests verification of Samuel's identity, mah-to'"ro, "what does he/it look like?" The ... 32:1, 'elohim occurs with a plural finite verb and denotes multiple gods in this instance: 'elohim '"seryel'ku I fydnenu, "the gods who will go before us." Thus, the two occurrences of 'elohim in 1 Sam 28:13,15 — the first complemented by a plural ... 28:13 manifests a complex textual history, then the 'elohim of v. 13 might represent not the deified dead, but those gods known to be summoned — some from the netherworld — to assist in the retrieval of the ghost.373 ...
  12. ↑ Benamozegh, Elia. Israel and Humanity. Paulist Press International, 104. o. (1995). ISBN 978-0809135417 
  13. ↑ Hamilton, Victor P.. Exodus: An Exegetical Commentary. Baker Academic (2012). ISBN 978-0801031830 
  14. ↑ LXX: ἐξήγαγέν με ὁ θεὸς ἐκ τοῦ οἴκου τοῦ πατρός; KJV: "when God caused me to wander from my father's house".
  15. ↑ Benamozegh, Elia. Israel and Humanity. Paulist Press International, 104. o. (1995). ISBN 978-0809135417 
  16. ↑ Hamilton, Victor P.. Exodus: An Exegetical Commentary. Baker Academic (2012). ISBN 978-0801031830 
  17. ↑ e.g. Sablon:Bibleverse: Sablon:Lang-he, where התעו is from Sablon:Lang-he "to err, wander, go astray, stagger", the causative plural "they caused to wander".
  18. ↑ a b Friedman, Richard Elliott. Who Wrote the Bible?. New York: Simon & Schuster, 10–18. o. [1987] (2019). ISBN 978-1-5011-9240-1  Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Friedman 1987” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  19. ↑ a b Brettler, Marc Zvi.szerk.: Berlin: Torah: Introduction, The Jewish Study Bible: Featuring The Jewish Publication Society TANAKH Translation. New York: Oxford University Press, 1–7. o. (2004). ISBN 9780195297515  Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Berlin-Brettler” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  20. ↑ ELOHIST 
  21. ↑ H. H. Schmid, Der Sogenannte Jahwist (Zurich: TVZ, 1976)
  22. ↑ Friedman, Richard Elliott. Who Wrote the Bible?. New York: Simon & Schuster, 10–18. o. (2019). ISBN 978-1-5011-9240-1 
  23. ↑ Brettler, Marc Zvi. Torah: Introduction, The Jewish Study Bible: Featuring The Jewish Publication Society TANAKH Translation. New York: Oxford University Press, 1–7. o. (2004). ISBN 9780195297515 
  24. ↑ a b Sablon:Cite NIE
  25. ↑ ELOHIST, Jewish Encyclopedia. Kopelman Foundation (1906) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Milei.vencel/Elohim&oldid=23695162”