Bibliai arámi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bibliai arám
אֲרָמִית
Kiejtésarámít (ʾărāmîθ)
Beszélikholt nyelv
Beszélők száma0 fő
NyelvcsaládAfroázsiai nyelvcsalád
   Sémi nyelvek
    Nyugati sémi nyelvek
     Arámi nyelvek
      Birodalmi arám
       Bibliai arám
Írásrendszerábécé
Hivatalos állapot
Hivatalossehol nem hivatalos
Gondozzanincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-3arc

Bibliai arámnak a Dániel könyvében, Esdrás könyvében, valamint a Bibliában még néhány helyen elszórtan előforduló arámi nyelvű szövegegyüttest nevezzük. A terminus kizárólag a bibliai szövegekre vonatkozik. A korábbi irodalomban szokás volt káld vagy káldeus nyelv (chald, chaldeus) néven is említeni, de elfogadott a birodalmi arám megnevezés is, bár ez utóbbi azt a nagyobb csoportot jelenti, melynek a bibliai arám csak része. Nem tévesztendő össze a héber Biblia későbbi arám fordításával, a Targummal, sem az Újszövetség korában beszélt arámi nyelvvel.

Elhelyezés és datálás[szerkesztés]

A bibliai arám datálása elsősorban Dániel könyvének datálási problémáihoz kötődik, tehát csak részben nyelvészeti kérdés, így i. e. 600 és 200 (170) között változik. Pusztán nyelvészeti szempontból azonban a szövegek jól illeszkednek az i. e. 600-330 közötti birodalmi arám szövegek (például az Elephantinei papiruszok) közé és közelebb állnak hozzájuk, mint az időben rájuk következő Targumokhoz.

Az arámi nagyjából az i. e. 8. században vált a Közel-Kelet közvetítőnyelvévé. Nyolc évvel Izráel elhurcolása (i. e. 701) után, Jeruzsálem ostromakor Ezékiás király tárgyalásokat folytat Szénakherib asszír király követeivel. A bibliai leírásból (2Királyok 18:26), melyben a zsidók arra kérik az asszír követeket, hogy ne héberül, hanem arámul beszéljenek a nép előtt, kiderül, hogy az arám már egyértelműen a kor diplomáciai nyelve, de a lakosság körében még nem terjedt el.[1]

I. e. 586-ban Nabukodonozor lerombolja Jeruzsálemet és fogságba hurcolja a nép nagy részét, elsősorban a vezető réteget. Ez alatt a 70 éves száműzetés alatt vált az arám az elhurcolt zsidóság második nyelvévé, ugyancsak ekkor történt az eredeti óhéber írás cseréje a kvadrát vagy arámi írásra. A hagyományos álláspont szerint ebből a korszakból és környezetből származnak Dániel könyvének arámi részei.

Babilon elfoglalása után az arámi a Perzsa Birodalom egyik nyelve lesz, majd i. e. 500-ban I. Dareiosz a birodalom nyugati részének államnyelvévé teszi.[2] Ehhez a korhoz és réteghez tartoznak Ezra könyvének arámi részei.

A korpusz[szerkesztés]

A korpusz nagyon kicsi (körülbelül 250 vers a több mint 23 000 közül), így nagyon mély következtetések levonására nem alkalmas. A két nagyobb egység (Dániel és Esdrás) nyelvezete azonban még így is jól elkülönül, egymástól eltérő nyelvállapotokat mutat. Arra, hogy ezek a részek miért arámul kerültek a szövegbe, azokat az egyébként csak a szövegek egy részére igaz tautológikus magyarázatokat leszámítva, hogy eredeti dokumentumokról van szó, máig nincs általánosan elfogadott magyarázat (bővebben lásd az egyes könyveknél).

  • 1Mózes 31:47 – A Lábán és Jákób közötti szövetségkötés emlékére emelt emlékoszlop és hely arám neve: יְגַר שָׂהֲדוּתָא Jəgar-száhadútá[3]
  • Jeremiás 10:11 – Egy mondat a héber szöveg közepén:
כִּדְנָה תֵּאמְרוּן לְהוֹם אֱלָהַיָּא דִּי שְׁמַיָּא וְאַרְקָא לָא עֲבַדוּ יֵאבַדוּ מֵאַרְעָא וּמִן תְּחוֹת שְׁמַיָּא אֵלֶּה׃
Kidná témrún ləhóm: Eláhajjá, di smajjá vəarqá lá avadú, jévadú méará úmin təchót smajjá `élle!
Így szóljatok nekik: Az istenek, akik az eget és a földet nem alkották, ki fognak veszni a földről és ezek alól az egek alól!
  • Dániel 2:4b–7:28
    • 2:4b-49 – Dániel első álommagyarázata Nabukodonozornak a szoborról.
    • 3. fej. – A három ifjú a tüzes kemencében.
    • 4:1-24 – Dániel második álommagyarázata Nabukodonozornak: a fa és a király büntetése
      • 25-34 – A prófécia beteljesedése, a király hétéves őrültsége, majd visszatérése a trónra.
    • 5. fej. – Belsazár lakomája, az írás a falon, Babilon eleste. (i. e. 539., Belsazár utolsó éve)
    • 6. fej. – Dániel az oroszlánok vermében (Dareiosz alatt)
    • 7. fej. – Dániel látomása a négy állatról (Belsazár első éve)
  • Esdrás 4:8–6:18, 7:12–26 – a Második Templom újjáépítésével kapcsolatos i. e. 5. századi feljegyzések és perzsa levéltári dokumentumok másolatai (par`segen iggartá – levélmásolat):
    • 4:8-16 – Rehum helytartó (bəél-təém) és Simsaj kancellár/írnok (száfrá) levele a Samáriában letelepített népek nevében I. Artaxerxész Longimanushoz Jeruzsálem építése ellen.
    • 4:17-22.23-24 – A király további építést tiltó határozata; az építkezés szünetel.
    • 5:1-5 – Az építkezés újrakezdése Haggaj és Zakariás próféta hatására.
    • 5:6-17 – Tattenainak, a folyóvizen túli területek helytartójának (pachat Avar-Naha`rajim) levele II. Dareiosz Nothoszhoz.
    • 6:1-12 – Dareiosz válasza és engedélye az építkezés folytatására.
    • 6:13-18 – A rendelet végrehajtása, a templom elkészülte és felavatása.

A bibliai arám sajátosságai[szerkesztés]

A bibliai arám a bibliai héber nagyon közeli rokonnyelve, azonban nem ugyanabba az alcsaládba tartoznak (a bibliai arám nem kánaáni nyelv). A két nyelv között szabályos hangmegfelelések állnak fenn:

  • d/z -
  • c/t -
  • o/á -
  • a és álef felcserélhetősége még a bibliai ortográfia szigorú szabályai ellenére is.
  • hátravetett névelő (hé/álef)
  • – az aser és gyakran a birtokos szerkezet helyett

Névszóragozás[szerkesztés]

Igetörzsrendszer[szerkesztés]

Szókészlet[szerkesztés]

Írásrendszer, kiejtés[szerkesztés]

A bibliai aráminak, mivel a héber Biblia része, nincs külön írásrendszere, ugyanazokkal a kvadrát betűkkel írjuk, mint a hébert. Ugyanakkor éppen emiatt az egyetlen korai arámi szöveg, amely ki van pontozva, így ebből a szempontból unikálisnak tekinthető.

A kiejtés a hében nyelvtan szabályait követi, annyi 'lazasággal', hogy a qámec hátúf szabályos rövid o-ja helyett gyakran qámecet, azaz á-t ejtenek: Dorjáves / Dárjáves (Dárius). A másik különbség a svák lazább kezelése, általában nem szokás annyi gondot fordítani kiejtésükre, mint a héberben: səmajjá helyett csak smajjá (egek), száləqán helyett csak szálqán (feljöttek). A bibliai héberben már nem ejtett begadkefat- és torokhangok (b/β, g/γ, d/δ, t/θ; ajin) azonban a bibliai arámban kiválóan ejthetők.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2K 18:26 És monda Eliákim, a Hilkia fia, és Sebna és Joákh Rabsakénak: Beszélj, kérlek, a te szolgáiddal siria nyelven (be-arámít: arámul), mert jól értjük; és ne beszélj velünk zsidóul e nép füle hallatára, a mely a kőfalon van.
  2. Saul Shaked, "Aramaic" Encyclopedia Iranica 2 (New York: Routledge & Kegan Paul, 1987), p. 251
  3. 1Mózes 31:47 És elnevezte azt Lábán Jegár-Száhadútának, Jákób pedig elnevezte azt Gálhédnek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • LinguistList Archiválva 2009. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Kustár Zoltán–Repelik Gábor: A bibliai arámi nyelv alapjai; 2. jav. kiad.; DRHE, Debrecen, 2023 (A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének tanulmányi füzetei)